Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-04 / 3. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Helyey László színművész Budapest. Életének 66. évében tegnap elhunyt Helyey László Jászai-díjas színművész. A művészt az Újszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Helyey a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1975-ben szerzett diplomát, majd a kaposvári Csi- ky Gergely Színházhoz szerződött, 1978-tól a Nemzeti, 1982-től a Katona József Színház tagja volt. Később Pécsett, Szolnokon és több budapesti színházban játszott. Karakterszínészként komikus és komoly hangvételű színművekben egyaránt szerepelt. Már főiskolásként filmezni kezdett, szerepelt például a Hajnali háztetőkben (1986), a Szambában (1995) és a Honfoglalásban (1996). Kedvelt szinkronszínész volt: az ő hangján szólalt meg rendszeresen Gérard Depardieu és Donald Sutherland. (MTI) Balázs Péter nem pályázik a Vígre Budapest. Balázs Péter közleményben tudatta, hogy nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, amelynek beadási határideje csütörtökön zárult le. „Hiszem, hogy az én polgári színházi törekvéseimnek helye van a főváros színházi életében, de azt nem szeretném, hogy elképzeléseim politikai csatározásokra adjanak okot” - olvasható a szolnoki színház igazgatójának közleményében. Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója korábbi nyilatkozatának megfelelően újra beadta pályázatát. A kormany.hu-n megjelent kiírás szerint az ügyvezető igazgatói munkakört 2014. február 1-jétől 2015. június 30-ig töltheti be a nyertes. (MTI) Kalózletöltések: A hobbit vezet London. Peter Jackson A hobbit - Váratlan utazás című filmjét töltötték le illegálisan a legtöbben 2013- ban: több mint 8,4 millióan. A BitTorrent fájlcserélő rendszerben regisztrált letöltések alapján Quentin Ta- rantino Django elszabadul című westernje a második helyre került (8,1 millió letöltéssel). A 2013-as év globálisan legnagyobb árbevételét hozóVasember3. címűfilm csak a negyedik helyen álla kalózletöltések listáján, megelőzi a Halálos iramban filmek 6. része. A lista érdekessége, hogy a 2013-as jegybevételi toplista harmadik helyét megszerző Az éhezők viadala: Futótűz című film nem került be a kalózletöltések élvonalába. (MTI) Durica Katarina Szökés Egyiptomba című hibrid regénye utazás előtt vagy helyett ajánlott Távol Európától A tavalyi év talán legkeményebb diója számomra ez a könyv. Irodalmi értéke az úgynevezett magaskultúra mércéjével mérve nem túl számottevő, élvezeti értéke azonban itt-ott egy jó pizzáéhoz vagy hot dogéhoz mérhető. És vajon ki meri tagadni, hogy a libamájpástétom mellett hébe-hóba ilyesmit is szívesen fogyaszt? JUHÁSZ KATALIN A somorjai születésű, jelenleg Budapesten élő Durica Katarina Szökés Egyiptomba című könyvét a Vasárnap olvasói heti folytatásokban kapták Kánikula Egyiptomban címmel, így megkockáztatom, sokan tudják, miről lesz szó az alábbiakban. A felvezetőben említett dió keménységének lényege abban rejlik, hogy a könyvet elég nehéz besorolni, egyetlen általam ismert fiókba sem fér be. Sok van benne korunk divatos műfajából, a romantikus szing- liregényből, amelynek talán Fejős Éva a legismertebb magyar művelője. Ezekben a művekben a főhősnő egzotikus helyre utazik felejteni - vagy egy újabb szerelmi kaland reményében. Az egzotikus helyszín, a szerelmi csalódás, valamint a hirtelen felbukkanó férfi itt is adott. Karolina nevű hősnőnk azért „szökik” Egyiptomba idegenvezetőnek, mert valami újra, másra vágyik. Ezen a ponton a könyvben a való világ is megjelenik, a friss diplomások elhelyezkedési nehézségeiről kaphatunk képet. „Művészettörténetet tanultam, ami nem sok praktikus készséggel gazdagított, ha nem számítom annak Botticelli karakterisztikus jeleinek és a huszadik században újra felbukkanó Ti- ziano-jelképeknek a felismerését. Túl sokan voltunk, a csoporttársaim nagy része kávézókban és szállodákban kötött ki pincérként, néhányan gyakornokok lettek a legnagyobb galériákban. Az utóbbi azt jelentette, hogy éjt nappallá téve dolgoztak abban a reményben, hogy egyszer majd őket is felveszik állásba. Több év távlatából látom, hogy senkit sem vesznek fel. Akadtak, akik több hónapig, de olyanok is, akik évekig dolgoztak teljesen ingyen, és még velük éreztették azt, hogy milyen szerencsések, és hogy hálásnak kellene lenniük, amiért ilyen fontos helyen robotolhatnak”. Az ilyen mondatokért érdemes elolvasni ezt a könyvet. Meglepetésként hatnak, megszakítják a történet menetét, mintegy mellékesen szerepelnek benne, mégis ezek adják az írás savát-borsát. Például miközben arról olvasunk, hogy a nyugati nők a helyi fiatalemberek szerelmi szolgáltatásaiért járnak Egyiptomba, azt is megtudhatjuk, hogy a délceg amo- rózók többségének egy európai uniós országba szóló vízum a célja, mert ez az egyetlen módja annak, hogy szabaduljanak a kilátástalanságból, egy diktatúra börtönéből. A regény egyes részei fésületlen blogbejegyzésekre emlékeztetnek, máskor az arab világ társadalmi normáinak elemzését kapjuk publicisztikai stílusban, ráadásnak pedig végig ott lappang a kérdés, vajon hány százalékban építkezik saját élményekből a szerző, illetve mennyiben azonosítható a főszereplővel. A Szökés Egyiptomba főleg azon hölgyek számára lehet hasznos olvasmány, akik valamelyik arab országba készülnek üdülni. Megtudhatják belőle, hogy nem árt résen lenni, ha a szálloda egyik jóképű, huszonéves alkalmazottja bókokkal halmozza el őket, a megismerkedésük utáni harmadik napon pedig máris pénzt kér kölcsön, hogy fel tudja tölteni a mobiltelefon-egyenlegét vagy tankolni tudjon a kocsijába. Ez tehát nem egy könnyed, „strandolós csajregény”, inkább utazás előtt olvasandó. Az alaptörténet a legkevésbé fontos benne, sokkal izgalmasabb, ami mögötte van. A vallási és kulturális különbségek elemzése, az európai szemmel nézve szürreális szokások megértésének igyekezete, amely fokozatosan váltja fel hősnőnk gyermeki rá- csodálkozását. Karolina végül kudarcot vall: nem képes elfogadni az övétől eltérő társadalom normáit, a szezon végén szinte menekül vissza Európába. Ha a szerző több időt és teret szánt volna a karakterek kibontására és az emberi sorsok boncolgatására, ha kihúzta volna a közhelyes gondolatokat, ha a párbeszédek életszerűbbre sikeredtek volna, akár egy „ütős” irodalmi mű is összeállhatott volna ebből. Durica Katarina: Szökés Egyiptomba. Jaffa Kiadó, Budapest, 2013. Mozifilm készült a Belle és Sébastienből, folytatódik a thermopülai csatát feldolgozó 300, újraforgatták az 1964-es Angelikát Mit láthatunk a mozikban az esztendő első negyedében? ELŐZETES A filmvilágban mostanában elsősorban a díjszezonra figyelünk; az esélyeket latolgatjuk, mely alkotóknak és filmeknek van esélyük az Arany Glóbuszra és az Oscar-díjra. A mozik azonban folyamatosan üzemelnek, mi pedig kíváncsiak vagyunk az újdonságokra. Átnéztük a főbb hazai forgalmazók terveit, milyen bemutatókat tartogatnak számunkra az első negyedévre. Ezekből csemegéztünk. Magyarországon már vetítik a Belle és Sébastien című francia filmet, melyet Nicolas Vani- er rendező forgatott Cécile Aubry világhírű regényéből. A kisfiú és a kutya megható történetét feldolgozó műből a hatvanas években már készült egy sikeres televíziós sorozat. Á mozifilm 95 percben meséli el a francia Alpok egyik kis falujában, a második világháború idején játszódó történetet, egy maAngelika, az angyalok márkinője ismét a mozik meghódítására készül: Michele Mercier és Robert Hossein szerepét a remake-ben Nora Amezeder és Gérard Lanvin vette át (Képarchívum) gányos gyermek, Sébastien és egy menhelyről szökött kutya, Belle egymásra találását. A leleményes és bátor Sébastien megszelídíti a kóborló és vadnak hitt Belle-t. Kapcsolatuk az örök barátság kalandja. A filmet nálunk február második felében mutatják be. Március végére várható Ralph Fiennes rendezői munkája, melyek címe: The Invisible Woman. Az angol életrajzi dráma Claire Tomalin regénye alapján készült, Charles Dickens (Ralph Fiennes) és Nelly Témán (Felicity Jones) titkos szerelmét dolgozza fel. A filmben Kristin Scott Thomas, Michelle Fairley és Tom Holländer alakít még főbb szerepeket. Március 6-án mutatják be a 300: A birodalom hajnala című Noam Murro rendezte amerikai filmdrámát, mely a 2007-es 300 című film folytatásának tekinthető, bár eseményei a 300 cselekménye előtt és közben játszódnak. Az új alkotás szintén a görög-perzsa háborúkba vezet el, s arról szól, hogy Athén egyik hőse, Themisztoklész vezetésével a kis hellén hajóhad az Ar- temiszion-foknál szembeszáll az óriási perzsa flottával. Ariel Zeitoun rendező újraforgatta az 1964-es Angelika című (akkor francia, nyugatnémet és olasz koprodukcióban készült) kalandfilmet. Az új feldolgozásban Angélika, az angyalok márkinője Michele Mercier által híressé tett szerepét Nora Arnezeder alakítja. Az eredeti változatban Robert Hossein által életre keltett Jeoffrey de Peyrac figuráját a remake-ben Gérard Lanvin játssza. A pikáns történet február utolsó hétvégéjén kerül a mozikba. Február 20-ától láthatjuk A nő (Her) című amerikai romantikus filmet Joaquin Phoenix és Scarlett Johansson főszereplésével. Spike Jonze rendezésének főszereplője egy fiatalember, aki nagyon lassan heveri ki a válását. Egyedül él és nehezen barátkozik. Miután letölt egy intelligens operációs programot, minden megváltozik az életében. A filmet három fő kategóriában is jelölték Arany Glóbusz díjra, (tébé)
