Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-24 / 19. szám, péntek
Ha meakívániuk 2014. január 24., péntek, 14. évfolyam, 4. szám 6 tipp a farsang sztárjához Bár egész évben sokak kedvence, a fánk igazán farsangkor lesz főszereplő. A vidám, télűző mulatozóknak már csak azt kell eldönteniük, melyik is a kedvencük: a szalagos, a csöröge-, a rózsa-, a töltött, a bécsi vagy a képviselőfánk. 1. tipp Kis fánktörténelem A legenda szerint a fánkot egy bécsi pék felbosszantott feleségnek köszönhetjük. A híres Krapfen olyan isteni kenyérféléket és péksüteményeket alkotott, hogy a hasukat szerető bécsiek képesek voltak a város másik végéből is elzarándokolni hozzá. Miután a mester az égi vadászmezőkre távozott, a felesége vitte tovább a pékséget, ám az özvegy egymaga nem bírta az iramot. A türelmetlen vásárlók nem kímélték az asszonyt, és nem túl hízelgő megjegyzésekkel illették. Egyszer cifrát mondva kikapott egy darabot a kelt tésztából, és a szemtelen- kedő vásárló képébe irányozta. Szerencsére a tészta elvétette a célpontot, és egy forró olajjal teli lábasban landolt - így készült el az első fánk, amely azonnal nagy sikert aratott. A puha, ízletes finomságot a város lakói el is keresztelték Krapfennek. A mai napig létezik Bécs környékén egy Krapfenwaldel nevű település — ami arra utal, hogy a helyiek bizony nagy rajongói lehettek a fánknak. 2. tipp Hagyományok, hiedelmek A fánk készítéséhez, fogyasztásához több hagyomány, hiedelem is kapcsolódik. Régebben a háztűznézés időszaka farsang idejére esett, és a legényt fánkkal kínálták. Ha egy lány megfelezte a fánkot a fiúval, az szerelmi vallomásként is felfogható volt. Sőt, a szalagos fánk közös elfogyasztása - mivel a szalag a jegygyűrűt jelképezi - a közeli eljegyzést is jelenthette. Ha egy lányra azt mondták, hogy úgy néz ki, mint egy farsangi fánk, dicséretnek számított - ezt a hasonlatot manapság nem biztos, hogy örömmel vennék a lányok, asszonyok... Szokás volt a fánkba is pénzérmét rejteni, amelynek megtalálója busás gazdagságot remélhetett. Őseink a csörögefánkhoz kapcsolódó szokásokat a török rokonoktól vették át. Régen a csöröglű vagy csöröge keleti rituális ünnepség volt, ahol az apa fiaként ismeri el gyermekét. Ma keresztelőkor szokás zsírban sült, édes csörögefánkkal kínálni a vendégeket. 3. tipp Fortélyok a tökéletes fánkhoz Ha az alábbi fortélyokat betartjuk, mi magunk is isteni szalagos fánkot készíthetünk: ♦ Ügyeljünk arra, hogy egyenletesen meleg helyiségben dolgozzunk, a hozzávalók is szo- bahőmérsékletűek legyenek. ♦ A lisztet mindig szitáljuk át. Könnyebb lesz a tészta, ha a tojássárgáját egyesével adjuk a liszthez. Fokozza a hatást, ha a habbá vert tojásfehérjét is óvatosan a tésztába forgatjuk. ♦ A megkelt fánktésztát ne úgy nyújtsuk ki, mint a gyúrt tésztát- éppen csak simítsuk rajta végig a nyújtófát. ♦ Az olaj legyen mindig bőséges és jó forró - egy kisebb tésztadarabbal érdemes próbát végezni. A fánk olajba helyezésénél ügyeljünk arra, hogy a megkelt tészta felső része kerüljön először alulra, így a sütés ideje alatt a másik fele is meg tud kelni.- A szalagos fánk titka, hogy az egyik felét először fedő alatt süssük, majd ha megfordítottuk, fedő nélkül folytassuk a sütést. A fánkok sütés közben megnőnek, ezért ne rakjuk teljesen tele a lábast, számoljunk a fánkok növekedésével. ♦ Ha kívül megpirul, de belül nyers a fánk, az azt jelenti, hogy túl forró az olaj - ilyenkor megnőni sem fog, és szalagos sem lesz. Ha a fánk nagyon gyorsan megnő, a belseje üreges lesz és összeesik - ilyenkor hamarabb vegyük le a fedőt. Elkerülhető az üregesedés, ha a tésztát kétszer- háromszor kelesztjük. ♦ A kész fánkokat ne rakjuk egymásra, mert a gőztől befüllednek és megereszkednek. Csak tálalás előtt, langyosan szórjuk meg porcukorral, mert különben a cukor elolvad és a fánk elázik. ♦ A fánkot nem szabad hűtőbe tenni. Ha nem fogy el azonnal, fóliával letakarva, hűvös helyen tároljuk. Másnap a fánk tetejét kenjük meg kevés vízzel, pár percre toljuk a sütőbe, így ismét friss fánkot kapunk. 4. tipp Szalagos fánk Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, átszitálva, 4-5 ek olvasztott vaj, 1 tojás, 30 g élesztő, 2 dl langyos tej, 2 ek cukor, csipet só. Elkészítés: Langyos tejben futassuk fel az élesztőt. A lisztet tegyük egy tálba, adjuk hozzá a tojást, a felfuttatott élesztőt, és elektromos mixerrel jól dolgozzuk ki. Az olvasztott vajat teáskanalanként adagolva, folyamatos kevergetés közben adjuk hozzá, majd kézzel jól gyúrjuk át a tésztát. Formáljunk belőle cipót, tegyük meleg helyre kelni fél, egy órára. A megkelt tésztát tegyük kilisztezett deszkára és nyújtsuk ki kb. 1,5 cm vastag téglalapra. A tésztát hajtsuk félbe, és még egyszer finoman nyújtsuk ki. Nagyobb pogácsaszaggatóval vagy vizespohárral szúrjuk ki a fánkokat, fedjük le tiszta konyharuhával, és kb. fél óra alatt kelesszük másfélszeres nagyságúra. Forró, bő olajban süssük ki. 5. tipp Csörögefánk Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, átszitálva, 5 dkg vaj, 3 tojássárgája, 1,5 dl tejföl, 2 tk porcukor, csipet só, olaj a sütéshez. Elkészítés: Morzsoljuk a vajat az átszitált liszthez, majd adjuk hozzá a többi hozzávalót. Dagasszuk kézzel hólyagosra. Liszttel meghintett deszkán nyújtsuk kb. 3-4 mm vastagra, a tésztából vágjunk négyzeteket. A négyzetek közepén átlósan ejtsünk egy vágást, majd formázzuk forgács alakúra — a bemetszett résen húzzuk át a tészta egyik sarkát. Bő, forró olajban, egyszer megfordítva süssük ki. A fánkokat még melegen, forgatva hintsük meg porcukorral. Baracklekvárba mártogatva még finomabb. 6. tipp Sajtfánk Hozzávalók: 30 dkg finomliszt, átszitálva, 4 dl tej, 6 tojás, 40 dkg vaj, 10 dkg reszelt sajt, 10 g só Elkészítés: A tejet melegítsük fel, folyamatosan kevergetve főzzük hozzá a vajat. Ha a vaj felolvadt, tovább kevergetve adjuk hozzá a lisztet és a reszelt sajtot. Addig főzzük, amíg a tészta elválik a lábas falától. Egyenként keverjük hozzá a tojásokat úgy, hogy sima masszát kapjunk. Kanállal szaggassunk belőle halmokat, nem túl forró olajban süssük pirosra. (Haulitus Anikó)
