Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-23 / 18. szám, csütörtök
8 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 23. www.ujszo.com AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL 1. A nagymamám 13 évvel ezelőtt sajátkezűleg írt végrendeletet, és a jegyző előtt aláírta. Miután a nagyi meghalt, a hagyatéki eljárás során az egyik rokonunk megtámadta a végrendeletet, szerinte érvénytelen, mert a dátumot a nagyi nem sajátkezűleg írta oda, és ezt a rokonunk ott jelenlévő jogásza is megerősítette. Ezután a hagyatéki eljárást törvényből kifolyólag bonyolították le. A végrendelet tényleg érvénytelen, ha a dátumot az örökhagyó nem sajátkezűleg írja oda? A végrendelet is elévülhet? A polgári törvénykönyv 476. cikkelye értelmében a sajátkezűleg írt, ún. holográf végrendeletet az elejétől a végéig sajátkezűleg kell írni és aláírni, különben érvénytelen. A törvény azt is megköveteli, hogy minden végrendeletben legyen pontos dátum, mikor írták alá, különben érvénytelen. Mivel a dátum a holográf végrendeletnek is elválaszthatatlan tartozéka, követelmény, hogy azt is sajátkezűleg írja az örökhagyó, azaz ne számítógéppel vagy írógéppel, ne is pecsételje, sőt még a vég- rendelkező kezét sem tarthatja másik személy. Ha tehát a dátumot nem az örökhagyó, hanem valaki más - ez esetben a jegyző - írta oda, nem teljesültek a holográf végrendelkezés alapvető törvényes feltételei, és ilyen esetben a szankció az, hogy a dokumentum érvénytelen. Az végrendelet előnyt élvez, ennek hiányában a törvény alapján zajlik a hagyatéki eljárás, és az örökhagyó vagyonát az örökösök törvényben meghatározott csoportjai között osztjákszét. 2. Két gyermekem van, egy lányom az előző házasságomból, és egy fiam a jelenlegi élettársammal. Halálom esetén a lakásomat szeretném a partneremre, azaz a fiam apjára hagyni. Ha valami történne velem, a lányom a biológiai apja gondozásába kerülne, és természetesen őt sem akarom kitagadni, de neki nem lakást, hanem készpénzt adnék, ám nem annyit, amennyi a lakás értéke. Ha írok végrendeletet, megörökölheti az élettársam a lakásomat? A polgári törvénykönyv négyféle örököst különböztet meg. Az első csoportba a végrendelkező gyerekei és férje tartoznak, mindenki azonos részt örököl. Ha viszont a halál bekövetkeztekor a házasság már nem létezik, a gyerekek örökölnek egyenlő arányban. A törvény az első csoportban házastársat említ, az élettársak nem jönnek szóba örökösként akkor sem, ha a végrendelkezővel van közös gyermekük. A végrendelkező kezét megköti, hogy törvény szerint a kiskorú utódoknak - függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek-e - legalább akkora részt kell kapniuk, amennyi a törvényes örökrészük. Felnőtt utódoknak legalább annyi jár, amennyi a törvényes örökrészük fele. Ha a végrendelet ezzel nincs összhangban, megtámadható és érvényteleníthető. Jó tudni, hogy örökségnek számít az a vagyon, ami a halál bekövetkeztekor a végrendelkező tulajdonában volt. Ha viszont még élete során valamit érvényesen odaajándékozott valakinek (például az élettársának), illetve eladta vagyona egy részét, ezt már nem számítják be az örökségbe. Forrás: www.akmv.sk MENNYIBE KERÜL A VÉGRENDELET? • a közjegyzőnél megfogalmazott, jegyzőkönyv formájú végrendelet esetében 26,56 eurós illetéket kell fizetni • ha a végrendelet részét képezi az örökségből kirekesztésről - a kitagadásról - szóló a jegyző 49,79 euró illetéket számláz •ökségből való rész is, • az illeték már tartalmazza azt is, hogy a dokumentumot bejegyzik a végrendeletek központi közjegyzői regiszterébe • a végrendeletet ügyvéd is írhatja, illetve tőle is lehet tanácsot kérni • a végrendelet megírásáért az ügyvéd olyan jutalomra jogosult, amilyenben ügyfelével megállapodott, illetve kaphat úgynevezett tarifadíjat is - az utóbbi esetben a végrendelet tárgyát képező vagyon értékéből indulnak ki; ha a vagyon értéke pénzben egyáltalán nem vagy csak nehezen fejezhető ki, a tarifadíj 55,49 euró A végrendeletnek tartalmaznia kell, hogy kik az örökösök és mit örökölnek Öröklés és végrendelet Halál esetén a hátramaradt vagyont szétosztják a törvényes örökösök között. A dolog nem mindig zökkenőmentes, a családi civakodásból akár bírósági per is kerekedhet. Sok probléma megelőzhető, ha az elhunyt személy írásba foglalta végakaratát. ÖSSZEFOGLALÓ Ha valaki meghal, az illetékes bíróság megbízásából a kijelölt közjegyző elindítja a hagyatéki eljárást. Ajegyzőt nem az örökösök választják ki, hanem a bíróság egy belső rend szerint osztja szét az ügyeket. Az anyakönyvi hivatal a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a halotti bizonyítvány postázásával értesíti a körzete szerint illetékes'bíróságot. A bíróság indítvány nélkül, hivatalból is elindítja az eljárást - elég, ha tudomást szerez arról, hogy valaki meghalt vagy halottnak nyilvánították. Az elhunyt személyek vagyona az örökösöket illeti meg, az örökség elosztása és a hagyatéki eljárás lefolytatása azonban könnyen az örökösök veszekedésébe fulladhat. Mindez elkerülhető, ha az örökhagyó végrendeletet ír. A polgári törvénykönyv értelmében ugyanis kétféleképpen lehet örökölni: törvényből kifolyólag vagy végrendelet alapján. Az utóbbi előnyt élvez. Végrendeletet bármilyen természetes személy írhat - éspedig saját kezűleg, közjegyző vagy ügyvéd előtt. A végrendelet csak egy személy végakarata lehet, házastársak például nem írhatnak egyetlen közös végrendeletet, külön-külön dokumentumra van szükség. Feltétel, hogy a végrendelkező a végakarat megfogalmazása idején ne legyen korlátozott a cselekvésében és idősebb legyen 15 évesnél. Kiskorúak csak jegyző előtt végrendelkezhetnek. Nem létezik forma- nyomtatvány, mindenki a saját szavaival fogalmazhatja meg végakaratát, amelyet nem lehet semmilyen feltételhez kötni. Ha az örökhagyó megfogalmaz is valamilyen feltételeket, annak az örökösökre nézve nincs semmüyen jogi következménye, legfeljebb hozzátartozói vonhatják őt erkölcsileg felelősségre. Vagyis nem lehet például arra kötelezni valakit, hogy hetente elmenjen az örökhagyó síijához vagy gondoskodjon a háziállatairól, esetleg folytassa a vállalkozását. Az örökös ezt nem köteles teljesíteni, ettől függetlenül megkapja törvényes örökrészét. A végrendeletből egyértelműen ki kell derülnie, hogy az örökhagyó kiket jelöl meg örököseinek, és vagyonát milyen arányban osztja el közöttük. Ha ezt nem teszi meg, egyenlő arányban örökölnek. Fontos, hogy a végrendelet tartalmazza a pontos dátumot, mikor keholográf végrendelet: ■ az örökhagyó az elejétől a végéig maga, sajátkezűleg ír és aláír, és ezt nem feltétlenül tanúk jelenlétében kell megtennie, a végrendelkező aláírását sem kell hitelesíteni, viszont fel kell tüntetni a pontos dátumot. letkezett. Ha valaki élete során többet is megfogalmazott, halála után az utolsó szerint járnak el. Kiskorú örökösök esetében, függetlenül attól, hogy házasságból származó vagy házasságon kívüli utódokról van-e szó, az örökrészből legalább annyit kell kapniuk, amennyi a hatáHASZNOS TANÁCS Témánk: a végrendelet lyos törvényből kifolyólag megilleti őket. Felnőttkorú gyermekeket sem lehet teljesen kitagadni az öröklésből, legalább a törvényes örökrészük fele jár nekik. Ha a végrendelet ezzel nincs összhangban, és az érintett örökös ezt nehezményezi, akkor neki adnak igazat, a szöveg ezen részét érvénytelennek minősítik. Élettárs is örökölhet Az utóbbi években elterjedt a házasság nélküli együttélés - és bár a partnerek úgy viselkednek, mintha házastársak lennének, jogi szempontból az ilyen kapcsolat nem egyenrangú a házassággal. Az egyik allográf végrendelet: ■ az örökhagyó nem feltétlenül kézírással írja a végrendeletet, számítógépben, is kidolgozhatja, diktálhat is, de két tanú jelenlétében alá kell írnia, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével írják alá; a tanúk előtt egyértelműen ki kell nyilvánítania, hogy a megfogalmazott szöveg az ő utolsó akarata. partner halála esetén a másik könnyen az utcára kerülhet. A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó vagyona első körben az utódokat és a házastársat illeti meg. Ha nincsenek gyerekei, akkor a második körben a házastárson és az elhunyt szülein kívül örökölhetnek azok a személyek is, akik az örökhagyóval a halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek, gondoskodtak egymásról, a háztartást közösen vezették, az örökhagyó eltartotta őket. Ennek bizonyítása körülményes lehet. A fölösleges bonyodalmakat megelőzendő, főleg ha valaki biztos akar lenni benne, hogy halála esetén élettársa is örökölhet, érdemes végrendeletet írni. Csak arra kell vigyázni, hogy a végrendelkező gyerekei is megkapják törvényes örökrészüket - ha ez a feltétel teljesül, élettársunkra azt hagyhatunk, amit csak akarunk. Hogy a végakarat utólag megtámadhatat- lan legyen, érdemes szakemberhez fordulni. Az élettársat egyébként nemcsak végrendelettel lehet bebiztosítani, hanem úgy is, hogy a közösen használt ingatlan haszonélvezeti jogával ruházzuk fel, amit a kataszteri hivatalban is bejegyeznek, és a tulajdonlap C részén van feltüntetve. Ilyen esetben a törvényes örökösök még végrendelet hiányában sem tehetik ki az utcára az élettársat, az ingatlant ugyan eladhatják, de az elhunyt élettársának akkor is élete végéig joga van használni. (Kérdéses, ilyen lakásra találnának-e vevőt.) Van még egy lehetőség, hogyan lehet vagyont átruházni: az 3 közjegyzőnél tett végrendelet: ■ az örökhagyó aláírja és végrendeletként feltüntetve a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi; ilyen végrendeletet minden 15 évnél idősebb személy tehet, hiszen jegyző fogalmazza meg. Bármelyik jegyzőhöz lehet fordulni, nincs semmilyen megkötés. A dokumentumot bejegyzik a végrendeletek központi közjegyzői regiszterében. • Fotó: fetolia.com örökhagyó még élete során köthet ajándékozási szerződést élettársával. Az elajándékozott vagyon már nem képezi a hagyatéki eljárás tárgyát. A végrendelet tartalma Az örökösök és a hagyaték meghatározása a végrendelet elengedhetetlen tartozéka. A végrendelet tartalmazhatja az öröklési hányadot, azaz hogy a hagyatékból ki milyen mértékben részesül, de ez nem kötelező. Ha az örökhagyó nem rendelkezik másképpen, akkor minden örökös egyenlő arányban kap a hagyatékból. A végrendeletben nem lehet önkényesen kifejezni azt az akaratot, hogy valaki a törvényes örökösök közül ne kapjon a hagyatékból. Az örökhagyó az utódait kizárólag kitagadási nyilatkozattal foszthatja meg az örökségtől, és ezt csakis a polgári törvénykönybe foglalt 4 okból teheti meg. Az első ok, ha az örökös a jó erkölccsel ellentétesen viselkedik, nem nyújtott segítséget az örökhagyónak, amikor az rászorult. Következő ok lehet, ha az örökös nem mutat érdeklődést az örökhagyó iránt - az nem elég, hogy nem ír neki levelet, a személyes kapcsolatot is el kell utasítania. A harmadik ok, ha valakit elítéltek az örökhagyóval szemben elkövetett szándékos bűncselekmény miatt. Az örökös akkor is kitagadható, ha tartósan rendezetlen életet él. Ha a kitagadott örökös megtámadja a végrendeletet, a bíróság előtt kell bizonyítania a jogosultságát, (sza, pravda)
