Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-23 / 18. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 23. Vélemény És háttér 7 A jobboldali jelöltek versengésének meglesz az a veszélye, hogy egymáson is sebeket ejtenek Lefutott verseny Robert Fico nagyon elveri a mezőnyt, olyannyira, hogy kérdéses, egy nagy jobboldali összefogással megfordítható lenne-e az eredmény. Ez a legfőbb tanulsága az első idei közvélemény-kutatásnak. MÓZES SZABOLCS Robert Fico 40 százalékot kapna az elnökválasztáson, ha most tartanák. Mögötte sokáig senki, senki és senki, majd 13 százalékkal feltűnik egy független emberke. Aztán még egy tucatnyi jelölt. Hogy lesz ebből jobboldali győzelem? Sehogy. A kiegyenlített üldözői mezőny és az ezzel járó alacsony támogatottság velejárója a szinte biztos esélytelenség a második fordulóban. Képzeljük el, hogy egy éppen csak továbbjutó, a választások utáni vasárnap hajnalig izguló, 11,9 százalékot szerző jobboldali „győztes” nekifut a kampánynak, aztán két hét múlva két vállra fekteti a negyvenvalahány százalékos óriást. Nehezen jön elő a győztes célfotó? A hiba nem az ön készülékében van. Az alacsony támogatottság és a kiélezett verseny hátránya, hogy az első fordulóból továbbjutó nem a végcélra fog koncéntrálni, már a március 15. előtti vágtában elfárad, míg a biztos továbbjutó - Robert Fico - addig szinte „pihenhet”. Az üldözők rendkívül szoros versenyének másik lehetséges hátránya, hogy a jobboldali jelöltek egymáson is nagyobb sebeket ejtenek a kelleténél. Eddig a kampány nagyrészt arról szól, hogy mindenki a kormányfőt támadja, legfeljebb fű alatt üzengetnek egymásnak. Ám csak idő kérdése, hogy a jelöltek rájöjjenek: ez kevés a sikerhez, jobb elővenni egyikmásik „kolléga” viselt dolgait is. Egy ilyen „belviszálynak” pedig megvan az a veszélye, hogy elmérgesedik, s március Fico most sem az ellenfeleivel törődik, masz- szív kampányával elsősorban a saját választótáborát mozgósítja. 15-e után két nappal nehéz lesz a veszteseknek kiállniuk, s azt mondani: „Köszönöm szavazóimnak a támogatást, s arra kérem őket, a második fordulóban XY-ra voksoljanak, mert csak így lehet megakadályozni, hogy Robert Fico államfő legyen, s a Smer minden hatalmat a kezében tartsa. Én is rá fogok voksolni.” Fico mostani 40 százaléka pedig nem jelenti azt, hogy nem lehet még több is. Á 2012-es parlamenti választások előtt mindenki azon lamentált, a Smer vajon kit választ koalíciós partnernek, aztán a simán megszerzett mandátumtöbbség mindenkit sokkolt. Ilyen is lehet? Igen, rendkívül hatékony mobilizációval megy ez. Fico most sem az ellenfeleivel törődik, masszív kampányával elsősorban a saját választóit mozgósítja, miközben a jobboldali táborban egyre nagyobb az apátia. Az 50 százalék plusz egy szavazat azért még távolinak tűnik, lesz második forduló, ám a számok alapján úgy fest, ez a verseny sajnos már lefutott. Bár ne lenne igazunk! EN TEJJEL J5~ BE TUDOM BÚSA TNI ^A VÁLASZTÓKAT... Meg akarják akadályozni, hogy „itt hirdessék megvetendő nézeteiket és a gyűlöletet" Kitiltanák a britek a „nyíltan fasiszta” Vonát FIGYELŐ A Jobbik elnökének közelgő londoni látogatásáról írt a The Independent című londoni újság. Egyre nagyobb nyomás nehezedik Theresa May brit belügyminiszterre a Jobbik elnöke, Vona Gábor által tervezett hétvégi londoni gyűlés betiltása céljából - írta a lap. Az első oldalon megjelent cikk szerint Vona és képviselőtársa, Pörzse Sándor londoni látogatása „mélységes nyugtalanságot kelt” zsidó szervezetek, politikusok és a Nagy-Britanniá- ban élő százezres magyar közösség tagjai körében. A The Independent felidézi, hogy Andrew Dismore, az ellenzéki brit Munkáspárt volt alsóházi képviselője, a londoni városháza képviselő-testületének jelenlegi tagja levélben fordult Theresa Mayhez, kérve, hogy Vona Gábort ne engedjék beutazni Nagy-Britanniába. Dismore kérte azt is, hogy a Scotland Yard akadályozza meg az általa „a legerősebb, nyíltan fasiszta európai pártnak” nevezett Jobbik londoni gyűlését, amelyet a holokauszt emléknapja előtt egy nappal tartanának. Több brit szervezet is közleményt adott ki, amely szerint minden erőfeszítést meg kell tenni annak megakadályozására, hogy „a Jobbik-képviselők az Egyesült Királyságban hirdethessék megvetendő nézeteiket és a gyűlöletet” - idézi a szerdai The Independent. A lap értesülései szerint a brit belügyminisztériumban „aktívan tanulmányozzák” Vona Gábor kitiltásának lehetőségét a belügyminiszter azon jogköre alapján, amely lehetővé teszi egyének távol tartását, ha jelenlétük „nem szolgálja a közjót”. A brit lap szerint Vona Gábor vezetésével a Jobbik „a kisebbségek, köztük a zsidók és a romák elleni támadásokkal fűszerezett populista gazdaságpolitikai eleggyel” ért el több mint 16 százalékos szavazatarányt a legutóbbi választásokon.A Guardian azt írta, „Vona nem az a fajta bevándorló, akit mi szívesen látunk”. A cikk szerint a cigány-, bevándorló- és nem túl finoman leplezetten zsidóellenes retorikával operáló Jobbik Európa legerősebb szélsőjobboldali szervezete, 43 képviselőjük ülhet a magyar parlamentben. A cikk szerzője röviden kitér még a Jobbik arabbarát nézeteire, és arra a friss jelentésre is, ami szerint Magyarországon a lakosság 63 százalékának vannak ellenérzései a zsidókkal szemben. (MTI, ú) KOMMENTAR Irracionális beíratás KOCUR LÁSZLÓ Beiratkozási időszak van, olyan ez, mint a vadászidény, az iskolák minden hatévesre „lőnek”. Az egyik fővárosi tanintézmény például jégkorong tagozatos osztállyal tenné attraktívabbá a kínálatát. Nagyon helyes, ha az iskolák a minőségben próbálnak vetélkedni, abból biztosan a gyerek kerül ki győztesen. Ám az, hogy a sportot vagy a nyelvoktatást preferáló alapiskolába írassuk-e gyermekünket, csak a nagyobb városokban élők dilemmája, a kisebb településeken, ahol jellemzően két iskola van, mindez csupán arra korlátozódik: magyarba vagy szlovákba? A sajtóban és a közösségi médiában ilyenkor egyre-másra jelennek mega magyar iskola mellett hitet tevő publicisztikák, reklámok, mérnek, kisvideók. Amikor ilyeneket látok, gyakranjut eszembe a szülőfalumban több évtizeden át szolgáló plébános, aki savonarolai hévvel ostorozta a szószékről a templomba nem járókat. Atemplomba járóknak. Ezek az üzenetek is általában azokat érik el, akik magyar iskolába szánják csemetéjüket. Akik szlovákba, azok valószínűleg könnyen átlapozzák ezeket a tartalmakat. A magyar gyerek szlovák iskolába küldése ugyanis általában érzelmi, és/vagy/tehát irracionális alapon történik, amely ellen egy profi reklámkampány sem képes hatékonyan fellépni, nem még amatőr próbálkozások tömkelegé. Irracionális, írtuk fentebb, és tegyükhozzá: szükségképpen az. Racionális ugyanis nem lehet. Á gyereküket szlovák iskolába íratok egyik legnagyobb önámító tévedése, önbecsapása, hogy a gyerek így majd jobban fog érvényesülni. Azonban azt nem tudni, ezt mire alapozzák. A környezetükből vett számtalan pozitív példára? Mert azon magyar gyermekek sorából, akik szlovák iskolába jártak, a rendszerváltás óta valahogy kevés miniszter került ki. Egyáltalán: konkrétan mire gondolnak akkor, amikor azt mondják: jobban fog érvényesülni? A rendszerváltás óta nem készült olyan felmérés - és vajon ki fizetné meg? -, amely azt tette volna vizsgálat tárgyává, hogy adott generáción belül a magyar vagy a szlovák oktatási intézményeket abszolváló tanulók tudtak volna Jobban érvényesülni”. Ha lenne ilyen - természetesen ez azt is feltételezi, hogy tudjuk a választ arra: mit jelent jobban érvényesülni -, és egy magyar szülő erre hivatkozva, „mindent meggondolva, mindent megfontolva” adná szlovák oktatási intézménybe a gyerekét, az ha nem is bizonyosan lenne támogatható, de legalább érthető. Azonban városi legendák, szóbeszédek, rögeszmék miatt félnyelvűségbe és identitásválságba taszítani gyermekünket legalábbis felelőtlen döntés. Az anyanyelven megszerzett tudás ugyanis semmivel sem pótolható. FIGYELŐ Kétnyelvűsítik a Saar-vidéket Egy nemzedék alatt kétnyelvű tartománnyá teszi a Saar-vidéket a német kormány, a Franciaországgal és Luxemburggal határos vidéken a francia nyelvet honosítják meg. A német, mint hivatalos nyelv és az oktatás nyelve mellett 2043-ig általánossá teszik a franciát az élet minden területén. Az általános iskola első osztályától kötelező lesz a francia nyelv, a közszolgálati állások betöltésénél pedig feltétel annak ismerete, és bizonyos állami állásokra francia állampolgárok is jelentkezhetnek. Ösztönzik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztését és elindítanak egy kormányzati portált, amely a tartomány francia kapcsolataival foglalkozik, míg a gazdaságban kezdeményezik német-francia ágazati hálózatok kialakítását. A „Franciaország-stratégia” célja, hogy Saar-vidék „a Németországhoz vezető híd és Franciaország kapuja” legyen. A tartománynak jelenleg is Franciaország az első számú partnere, sokan tanulnak franciául és a helyi cégeknél csaknem 20 ezer francia dolgozik. A Saar-vidék az egyik legkisebb német tartomány, az egykori bányavidék lakossága csökken, viszonylag magasa munkanélküliség, nagy a közadósság. A kormány gazdasági élénkülést vár a francia programtól. (MTI) „Szarvasfüggöny” Még mindig elkerülik az egykori vasfüggöny vonalát a šumavai szarvasok, állapították meg cseh természetvédők. Ennek magyarázata, hogy a drótkerítésbe villanyáram volt vezetve, s ezt „egy életre megjegyezték” az állatok. A Šumava cseh, illetve német oldalán élő szarvasok tucatjait 2005-től elektromos nyakörvvel látták el, és regisztrálták mozgásukat. Vándorlásuk során még ma is csak a legritkább esetben kóborolnak át a határon. ,A borjak életük első évét anyjukkal töltik, tőle tanulják azt is, milyen területen lehet kóborolni. Ezt azután többnyire egész életükben betartják” - magyarázta Pavel Šustr projektvezető, (-kés)
