Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-22 / 17. szám, szerda
16 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 22. www.ujszo.com Százezer számítógépet szerelt fel kémegyseggel Internet nélkül is feltöri a gépeket az ÖSSZEFOGLALÓ Rádióhullámokon keresztül is megcsapolta a világhálóról nem elérhető gépeket az amerikai nemzetbiztonság. Újabb információkat szivárogtatott ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségről (NSA) a New York Times. Az amerikai lap birtokába jutott adatok szerint az NSA vüág- szerte legalább százezer számítógépet szerelt fel titokban olyan apró rádiós adóvevő egységgel, amely lehetővé tette a gépen lévő adatok elérését akkor is, ha a számítógép nem kapcsolódott az internetre. Ezzel a módszerrel egyebek mellett drogkartellek, de az orosz és a kínai hadsereg számítógépeit is megcsapolták. A kiszivárgott információk szerint az NSA 2008 óta már biztosan használja a technológiát a digitális kémkedésre. Az adatokat a számítógépekbe dugott apró USB-s eszközök, vagy a gép belsejébe szerelt, NSA adóvevőt is tartalmazó áramkörökkel továbbítják. Ha arra szükség van, egy 10-12 kilométeres távolságban lévő, aktatáska méretű átjátszóegységgel is segítik az adatok továbbítását. Bár a rádiós lapkákkal a hálózatra nem csatlakozó rendszereket is meg lehet csapolni, ezek beépítése elég nehéz, mivel fizikai hozzáférést igényel. Bizonyos esetekben kémek juttatják be a felszerelést a gépbe, más esetekben azonban a mit sem sejtő felhasználók dugják be az USB-s jeladót (ezt akár egy szabványos kábelbe is be tudják rejteni), vagy már a gyártótól a kémeszközökkel felszerelve érkeznek a gépek a helyszínre. A technika létezése azonban cáfolja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az amerikai nemzetbiztonság elől meg lehet védeni a számítógépes rendszereket az által, hogy azokat leválasztják az internetről. (origo) Az is kiderült, miket tudnak meg belőlük 200 millió SMS-t hallgattak le naponta I tlll# IHtíSSZsSSUžäSSSŠzŠfš Mimm •v$í\ ' >y; mm ■HB s- Mm 1B p| |p m BBHŕa pn HP ff $$. jm -MgJ| ”■ ■ m m ■ m m M tt Ml t g Kalózkodásban az ázsiai országok vezetnek (Képarchívum) Mégsem a számlafizető a vétkes az internetes előfizetésén elkövetett jogsértésekért Ki a felelős a kalózkodásért? ÖSSZEFOGLALÓ A legújabb, kiszivárgott információk szerint naponta közel 200 millió SMS-t gyűjt(ött) be világszerte a felhasználóktól az amerikai titkosszolgálat. Az is kiderült, miket tudnak meg belőlük. Egészen pontosan 194 millió rövid szöveges üzenetet gyűjtött be „Dishfire” kódnéven futó akciójában egyetlen nap alatt az NSA - írta a The Guardian. A titkosügynökség szerint az így szerzett adatok igazi „aranybányát” jelentenek, rengeteg személyes információval. A Guardian egy 2011. júniusi belső, titkosnak minősített prezentáció alapján számolt be az SMS-es lehallgatásról. Arról nem szól az Edward Snowden által kiszivárogtatott fáma, hogy manapság tart-e még az NSA akciója, csak azt tudni, hogy a nyári beszámoló 2011 áprilisának adatmennyiségét idézi. Az érintett időszak egyetlen napján az NSA több mint 5 millió nem fogadott hívásról értesítő üzenethez, 1,6 millió határátlépés kapcsán érkezett (roamin- gos) SMS-hez, rengeteg jelszóhoz és pénzügyi tranzakció adataihoz jutott hozzá. (hvg.hu) Érdekes döntés született a németországi legfelsőbb bíróságon. Az ítélet szerint egy átlagos internet-előfizető nem tehető felelőssé, ha tudtán kívül valamelyik felnőtt családtagja kalózkodásra használja az előfizetését. Ezzel egy korábbi döntést írtak felül. A történet még 2006-ra nyúlik vissza. NÉMETH PÉTER Akkor egy olyan előfizető ellen indítottak eljárást, akit azzal gyanúsítottak, hogy több mint 3500 zeneszámot tett közzé online felületen. Volt egy csavar is a történetben, mert az illető éppenséggel egy rendőr volt. Az előfizetőt azzal vádolták meg, hogy mintegy 400 ezer eurós kárt okozott a kalózkodásával, és 3400 eurós kártérítésre kötelezték. Nem egyedül használta az előfizetését, mert a lakását megosztotta a feleségével és a mostohafiával is. Később a mostohafiú bevallotta, hogy ő követte el az internetes bűncselekményt. A férfi nem fizette be a bírságot, mert úgy gondolta, hogy ő nem követett el semmiféle jogsértést. Ezután a bíróság úgy döntött, hogy a számlafizető a felelős az internetes hozzáférésén keresztül elkövetett jogsértésekért, mert nem tanította meg 20 éves mostohafiát arra, hogy a fájlmegosztás illegális. (Fura értelmezés: egy húszéves felnőttnek bizony el kell magyarázni, hogy a netes kalózkodás csúnya és rossz dolog, tehát büntethető.) A bíróság ekkor nagyjából 2800 eurós büntetést határozott meg az előfizetőnek. Most viszont a legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította ezt a döntést. Azzal érveltek, hogy ha egy tulajdonos megengedi felnőtt családtagjainak, hogy használják az előfizetését, akkor már saját maguk a felelősek a lépéseikért, tehát az esetleges internetes kalózkodásért is. S nem kell őket kiokítani arra, hogy bizony nem szép dolog meglopni például a zeneszerzőket azzal, hogy megsértik a szerzői jogokat. Netkalózok a világ minden táján Egyes kimutatások szerint Szlovákiában a különféle szoftverekkel való kalózkodás évente 49 millió eurós kárt okoz a szoftverkészítőknek. Ugyanakkor a legális szoftver- használat 2003-tól folyamatosan csökken. Egy korábbi felmérés alapján pedig a legális használat átlépte a 40%-os küszöböt, amivel a nemzetközi átlag szintje alá esett ez a negatív mutató. A kalózkodásban egyébként az ázsiai országok vezetnek. Kínában például száz telepített program közül csupán 23 számít legálisnak, Venezuelában csak minden tizedik felhasználó "használ legálisan letöltött verziót. Néhány évvel ezelőtt az USA-ban az illegális szoftverek piaci értéke elérte a 10 milliárd dolláros összeget. Milyen bírságokra számíthatunk? S vajon számíthatnak a szlovákiai kalózok bírósági eljárásokra? Úgy tűnik, ez már csupán idő kérdése. A filmiparosok vagy a kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek képviseletei a jogi keresetek beadásakor általában a nagy halaknak számító kalózokra szoktak koncentrálni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szlovákiai vagy közép-kelet-euró- pai kibertér mindörökre a kalózok játszótere marad. A legismertebb itthoni kalóz projektek közé tartozik például az Uložto.sk és a Stiahnito.sk oldal, és ezek cseh megfelelői. Az effajta letöltögetős és megosz- tós oldalak nemzetközi atyjának a Kim Dotcom nevű hac- kert tartják. Ő viszont saját projektjei esetében legalább igyekezett fenntartani a legalitás látszatát, de az előbb felsorolt szlovák oldalak hackerjei még csak meg sem próbálták elérni ezt a látszatot. Tevékenységükkel főleg a szerzői jogi törvényt sértik meg. Bár a szlovák hatóságoknak lenne lehetőségük lépni az ügyben, és jogilag fellépni a kalózok ellen, de ezen a téren egyelőre nem mutatkozik különösebb aktivitás. Követelhetnék az egyes szolgáltatások letiltását vagy más módokon nyomást gyakorolhatnának a hackerekre. A rendőrség részéről azonban csak a megdöbbentő passzivitást lehet megfigyelni. Miközben külföldön egyre nagyobb kalózellenes hadjáratok indulnak el a bíróságokon, amelyek eredménye leggyakrabban a weboldalak betiltása és hatalmas kártérítési összegek megítélése szokott lenni. Miért érdemes figyelemmel kísérni ezeket a külföldi bírósági eljárásokat? Valószínűnek tűnik, csak idő kérdése, hogy a hazai állami szervek mikor veszik át a nemzetközi trendet. A különféle nemzetközi jogi döntések alkalmazását a szlovák bíróságok bármikor átültethetik a hazai gyakorlatba, amihez talán elég lesz néhány dokumentum és szerződés aláírása. Sőt, bizonyos esetekben akár ki is adhatják a külföldön kalózkodással vádolt személyeket a bíróságoknak, hiszen ezt lehetővé teszik a különböző nemzetközi és kétoldalú kiadatási egyezmények. Vagy átvehetik az ügyet más országoktól, és a vádlott ellen itthon folytathatják le a bírósági eljárást. Tehát, szlovákiai kalózok, figyelem! Az ellenség erői gyülekeznek. S hogy mi következik ezután? Felveszik a fiúk a kesztyűt? Lehet, hogy egy tárgyaláson meglátjuk. A NSA szerint az így szerzett adatok igazi „aranybányát" jelentenek, rengeteg személyes információval (Képarchívum)
