Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-22 / 17. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 22. www.ujszo.com Harabin sem hagyta ki a nagykövetségi fogadást Államtitkárok is éltették a kubai forradalmat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Kommu­nista Párt politikusai mellett né­hány magas beosztású állami hi­vatalnok is megünnepelte Po­zsonyban a kubai forradalom év­fordulóját. Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mel­lett Štefan Chudoba oktatás­ügyi, Pavol Pavlis munkaügyi, és Vazil Hudák pénzügyi államtit­kár is megjelent azon a fogadá­son, amelyet Kuba pozsonyi nagykövetsége rendezett abból az alkalomból, hogy Fidel Castro 55 éve, vagyis 1959januárjában került hatalomra a karibi or­szágban. A körülbelül kétszáz fős akción részt vett a kulturális, a gazdasági és a külügyminiszté­rium néhány alkalmazottja, to­vábbá polgármesterek, rekto­rok, vállalkozók és páran a Smer parlamenti képviselői közül. Lo- ipa Sánchez Lorenzo nagykövet asszony közleményben köszön­te meg a támogatást. „Köszö­nöm a szlovák nemzet őszinte barátságát, mindannak ellenére is, hogy a Kuba-ellenes csopor­tok kezében levő sajtó félreveze­tő információkat közöl orszá­gunkról” - fejtette ki Sánchez Lorenzo. A nagykövetség fogadásán 2007-ben miniszterelnökként Robert Fico is részt vett, a Smer politikusai pedig visszatérő vendégek a nagykövetségen. František Šebej (Híd) a parla­ment külügyi bizottságának el­nöke és Mikuláš Dzurinda volt külügyminiszter nemegyszer bírálták is őket emiatt. „De­mokratikus társadalomban el­fogadhatatlannak tartom, hogy valaki a kubai forradalmat, és a következtében kialakult anti­demokratikus rendszert ünne­pelje” - mondta Dzurinda. (vps, SITA) RÖVIDEN Furcsa elnökjelölti önfelmérés Pozsony. Milan Melník államfőjelölt közvélemény-kuta­tást készíttetett. A felmérés szerint az alig ismert Melník - akinek a releváns ügynökségek 1% körüli támogatottságot mértek - végezne a 2. helyen 22,4%-kal, nem sokkal lema­radva Robert Ficótól. A felmérést kerületi bontásban - nyu­gat, közép, kelet - is elvégezték. A felmérés eredményeit a Bárdos Gyulának mért kerületi adatok is megkérdőjelezik. Bárdosnak mind a három régióban 4% körüli eredményt „mértek”, holott a szlovákiai magyarok kb. kétharmada Nyugat-Szlovákiában él. (MSz) Január elejéig 701-en vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 47 magyar Állampolgárság: ma tárgyal az AB Jusztícia és Macejková. Ma melyikük győz? (TASR-felvétel) Kassa. Ma kiderülhet, al- kotmányellenes-e a Fico- féle ellentörvény, amely miatt 2010 óta több száz szlovákiai vesztette el ál­lampolgárságát. ÖSSZEFOGLALÓ Nyilvános ülésen tárgyalja az Alkotmánybíróság azt a be­adványt, amellyel a Híd kez­deményezésére 30 parlamenti képviselő fordult a testülethez. „Arról döntenek, hogy a szlo­vák állampolgársági törvény összhangban van-e az ország alkotmányával és az állampol­gárságról szóló európai egyezménnyel” - mondta teg­nap Anna Pancúrová, a testület szóvivője. A beadványban egyebek mellett arra hivatkoz­tak, hogy a szlovák állampol­gársági törvény azon rendelke­zése, amely kimondja, hogy el­veszíti szlovák állampolgársá­gát az, aki önként felveszi egy másik ország állampolgársá­gát, nem egyeztethető össze a szlovák alkotmánnyal, amely viszont szavatolja, hogy akara­ta ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságá­tól. A mai nyilvános ülésen a testület a beadvány kezdemé­nyezőinek részéről Gál Gábort, a szlovák kormány képvisele­tében pedig az igazságügyi tár­ca megbízottját hallgatja meg. Gál reméli, hogy sikerül meg­győznie a bíróságot a „nagyon rossz szellemiségű” jogszabály alkotmányellenességéről. A meghallgatás során a jogsza­bály elfogadásakor tapasztalt eljárási hibákra, a törvény hiá­nyosságaira és abból adódó ki- vitelezhetetlenségére is rá kí­ván mutatni. A néhány órásra tervezett meghallgatást köve­tően a testület ítéletet is hir­dethet, de akár el is napolhatja a döntést. A nyilvános tárgyaláson ott lesz a jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képvi­selő Emberi Méltóság Tanácsá­nak elnöke, Lomnici Zoltán, Be- rényi Jószef, az MKP elnöke és többen azok közül a szlovákiai magyarok közül is, akik elvesz­tették szlovák állampolgársá­gukat. Az állampolgársági tör­vénnyel kapcsolatos képviselői beadvány az egyik legrégebben húzódó ügy, amelyben még nem döntött az Alkotmánybíró­ság. A törvény alapján, annak 2010 júliusában történt hatály­ba lépése óta, idén január 8-ig 701-en vesztették el szlovák ál­lampolgárságukat, köztük 47 magyar, (vps, MTI) A történelmi megyéken alapuló rendszer szakmai szempontból is jó, de szociológusok nem hisznek benne, hogy a népszavazás eredményes lesz Simon Zsolt népszavazással vezetné be a 18 megyés felosztást ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. Népszava­zással alakítaná át a jelenlegi megyei felosztást Simon Zsolt (Híd) parlamenti képviselő. A megvalósításban elsősorban polgármesterek támogatására számít. A jelenlegi nyolcme­gyés változat helyett a 18 tör­ténelmi megyére alapozott rendszert alakítana ki, mert szerinte így hatékonyabb regi­onális politikát lehet folytatni és a megye közelebb kerül a polgárokhoz. Simon elképzelése szerint minden település polgármeste­re egyben megyei képviselő is lenne, így nem kellene külön megyei képviselőket választa­ni. A helyi önkormányzati és a megyei választásokat egyszer­re lehetne megtartani, ekkor választanák meg a megyefőnö­köt is. Egyedül a megyeelnök kapna fizetést, a képviselők in­gyen látnák el a megyei képvi­selői teendőket. Simon szerint az összevont választások, az egyszerűsített járási hivatalok és a megyei képviselők bérének megszüntetése több tízmillió eurós megtakarítást hozna az államnak. „Az általam javasolt megyerendszer azért épül a polgármesterekre, mert a leg­jobban ők ismerik nemcsak az önkormányzat, hanem az adott régió problémáit is” - magya­rázta a képviselő. A jövőben a megyék végezhetnék el a kör­zeti hivatalok feladatait. Simon Zsolt szerint a 18 megyés rend­szer nagyon könnyen össz­hangba hozható a belügymi­nisztérium ESŐ néven ismert közigazgatási reformjával. A helyi közigazgatást is át kell alakítani Dušan Sloboda, a Štefánik Konzervatív Intézet elemzője szerint szükség van a jelenlegi rendszer átalakítására, 2005- ben ők 16 megyés felosztást ja­vasoltak. Az elképzelésből vi­szont nem lett semmi, pedig az akkori jobboldali kormány mindegyik pártja elismerte, hogy a megyerendszer változ­tatásra szorul. „Simon Zsolt ja­vaslatát örömmel fogadtam, nemcsak tiszteletben tartja a régiók történelmét, hanem fi­gyelembe veszi a szakmai szempontokat is” - mondta la­punknak Sloboda. Kifogásolja azonban, hogy Simon csak a megyerendszert módosítaná, a helyi önkormányzatokat érin­tetlenül hagyná. „A reformot a két szinten egyszerre kellene megvalósí­tani, hiszen jelenleg több mint 2900 polgármesterünk van Szlovákiában, vagyis a javasla­tának megfelelően lenne olyan megye, ahol több mint 200 polgármester ülne a megyei önkormányzatban” - magya­rázta Sloboda. Szerinte jelen­tősen csökkenteni kellene a he­lyi önkormányzatok számát, a települések összevonásával nagyobb önkormányzatokat kellene kialakítani. Újabb érvénytelen voksolás? A petíciós törvény értelmé­ben 350 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy kiírják a 18 me­gyerendszerre vonatkozó nép­szavazást. Simon Zsolt szerint év végére lezárulhat a gyűjtés, és akár a népszavazásra is sor kerülhet. A voksolás azonban csak akkor lenne eredményes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele részt vesz rajta. Szo­ciológusok szerint erre gyakor­latilag nincs esély, eddig ugyanis csak egyetlen népsza­vazás volt eredményes: az, amelyen az uniós csatlakozás­ról döntöttünk. „Viszonylag nagy összegben mernék fogad­ni arra, hogy sikertelen lenne a népszavazás” - mondta la­punknak Pavel Haulík szocio­lógus, az MVKközvéleményku- tató-ügynökség vezetője. - Ez nem olyan téma, amely az ur­nákhoz csábítja az embereket.” Simon elképzelhetőnek tart­ja azt is, hogy a törvényhozás­ban vita induljon a megyerend­szer átalakításáról, ebben az esetben a népszavazás költsé­geit is megspórolhatnák. Végső esetben a népszavazás dönt­hetné el, van-e létjogosultsága a többmegyés rendszernek. Simon Zsolt úgy fogalmazott, ha polgárok támogatják a 18 megyerendszer kialakítását, akkor széleskörű egyeztetés keretében az önkormányzatok bevonásával kell majd megha­tározni, hol húzódjanak az egyes megyehatárok. Polgármesterek Simon meUett Nagy László, a petíciós bi­zottság tagja egy tornaijai lakos példáján mutatta be a jelenlegi megyerendszert. A tomaljaiak bizonyos ügyeket a rimaszom­bati járási hivatalban intéznek, viszont a személyazonossági igazolványukat a nagyrőcei rendőrkapitányságon válthat­ják ki és ha elveszítik munkáju­kat, akkor a rozsnyói munka-, szociális és családügyi hivatal­ba jelentkezhetnek be. „Az ügy­intézés nemcsak bonyolult és hosszadalmas, de költséges is” - mondta Nagy László. Vélemé­nye szerint változásra van szük­ség, és a polgárok érdekeit kell szem előtt tartani. A jelenlevő polgármesterek többsége - pártállásra való te­kintet nélkül - támogatta az új modell kialakítását. Lapunk in­formációi szerint hidas pol­gármesterek mellett MKP-s, smeres, SDKÚ-s és független te­lepülésvezetők is kiálltak mel­lette. Véleményük szerint a ki­sebb megyék garantálnák az anyagi források igazságos el­osztását, és az adott régiók A javasolt megyék Megye Székhely Pozsony Pozsony Nagyszombat Nagyszombat Trencsén Trencsén Árva Alsókubiny Duna mente Komárom Nyitra Nyitra Bars és Hont Léva Turóc Turócszentmárton Ljptó Liptószentmiklós Kiszuca-Vág mente Zsolna Zólyom Besztercebánya Nógrád Losonc Gömör Rimaszombat Kassa Kassa Alsó Zemplén Nagymihály Szepes Poprád Sáros Eperjes Felső Zemplén Homonna problémáinak megoldását. Pe­ter Mináč, Tiszolc polgármes­tere (Smer), támogatja a me­gyerendszer átalakítására irá­nyuló törekvéseket. Úgy fo­galmazott, széleskörű egyezte­tés keretében kellene meghatá­rozni, hogy. mennyi lenne a megyék ideális száma. Vizi Jó­zsef, Óvár polgármestere sze­rint közelebb kerülhet az ál­lamigazgatás a lakossághoz. A háromszáz lelkes település száz kilométerre van a megye- székhelytől, az ügyintézés költ­séges és bonyolult, (ie, lpj) Miről szólna a népszavazás ♦ a jelenlegi 8 helyett 18 megyés felosztás legyen ♦ a helyi önkormányzati és megyei választások egyszerre legyenek ♦ a megyei képviselői feladatokat a polgármesterek lássák el, szavazatuk súlyát a településük nagysága adná ♦ csak a megyeelnököt válasszák közvetlenül ♦ a megyei képviselői feladatokért ne járjon külön fizetés ♦ a jelenlegi járási hivatalok hatásköreit a megyék lássák el

Next

/
Thumbnails
Contents