Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-21 / 16. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 21. www.ujszo.com Az 1LO még 2016-ra is 14,72%-ot vár Fico 2016-ra 12%-os munkanélküliséget jósol ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 2016-ra ígéri Robert Fico miniszterelnök, hogy az eurózóna tagállamainak átlagára, vagyis mintegy 12 százalékra csökkenhet a munka- nélküliség. A legfrissebb, decemberi adatok szerint 13,5%-on áll a munkanélküliek aránya. „Az eurózóna átlagára való csökkenést reális célnak tartjuk-jelentette ki Fico a szociális ügyi minisztériumban tett tegnapi látogatása alkalmával. - Ebben segítenek majd azok a programok is, amelyeket a minisztérium előkészített.” Ennél jóval szkeptikusabb az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO). Szerintük a szlovákiai munkanélküliséget inkább emelkedő trend jellemzi az elkövetkező években. A tegnap nyilvánosságra hozott előrejelzésük alapján idén 14,55%-os, 2015-ben pedig 14,71%-os munkanélküliség várható Szlovákiában. A csúcsot éppen 2016-ban érheti el a munkanélküliek aránya, amikor az ILO szerint 14,72%-on fog állni. Fico szerint folytatódik a minimálbér emelése is, így akarják megteremteni a béremelés lehetőségét a magán- és a közszférában. A minimálbér emelkedését azonban általában a munkanélküliséget növelő tényezőnek tartják az elemzők. A munkaadók szervezetei minden alkalommal tiltakoznak a legalacsonyabb bérszint emelése ellen, mivel ez nehéz helyzetbe hozza a legtöbb emberi munkaerőt igénylő ágazatokat. (lpj, TASR) Memorandumban tiltanák meg a hazárdjátékot Hétről hétre többen félnek a kaszinótól ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kaszinóval vagy kaszinó nélkül, a TriGránit Metropolis-projektje úgy tűnik, továbbra is kritikának lesz kitéve. Bár a beruházó jelezte, a projektben játékkaszinó nem kap helyet, azok a polgári aktivisták, akik korábban a hatalmas kaszinó megnyitása ellen tiltakoztak, már kijelentették, hogy a TriGránitnak nem hisznek. Az aktivisták mára sajtótájékoztatót hívtak össze, melynek fő témái a hazárdjáték problematikája az országban és a Metropolis körüli vitás pontok megvitatása. A projektellenes hangulat, főként a jobboldali és kereszténydemokrata politikusok körében az év végi önkormányzati választásokat megelőző kampányban erősödhet fel. Ivó Nesrovnal, aki a pozsonyi ön- kormányzatban az SDKU és a Híd frakcióvezetője, tegnap kijelentette: Müan Ftáčnik főpolgármesternek memorandumot kellene aláírnia a TriGránit társasággal arról, hogy a Metropolis-projektben nem lesz kaszinó. Ugyanakkor meghívná a beruházót a január 30-ai testületi ülésre. „Itt lehetősége lenne arra, hogy elmagyarázza a projekt részleteit, hogy minden felmerült kérdésre választ adjon” - mondta Nesrovnal. A projekt első fázisát, melynek keretén belül aquapark, kongresszusi központ és egy koncertcsarnok épülne meg, január 15-én nyilvánította a kormány a stratégiai nagyberuházásnak. Ebben a fázisban nem terveznek kaszinót. Nesrovnal szerint senki sem tudja garantálni, hogy a beruházás következő fázisában sem szerepel majd kaszinó. „Irreális elképzelés, hogy egy összességében 1,5 milliárd eurós beruházás aqua- parkból és kongresszusi központból fog megtérülni” - állítja a képviselő. Zászlós Gábor, a TriGránit igazgatója tagadja, hogy kaszinó nélkül a projekt veszteséges lenne, legfeljebb csak hosszabb ideig tart a megtérülés. Attól sem határolódik el, hogy tárgyaljon az önkormányzatokkal. (dem, SITA) A jelenleg folyó tárgyalásokon dől el, hogy Berényi József alelnökként milyen hatásköröket kap Smer-MKP koalíció alakul Nagyszombat megyében Tibor Mikuš elintézte a Nagyszombat megyei koalíciót (Képarchívum Pozsony. A Smerrel lép koalícióra Nagyszombat megyében a Magyar Közösség Pártja (MKP), pedig jobboldali koalíció is alakulhatott volna. Tibor Mikuš megyeelnök a két párt frakcióján kívül a függetlenek hatfős táborára is támaszkodhat. ÚJ SZÓ-HÍR Az MKP-nak, a Hídnak, a KDH-nak és az SDKÚ:nak összesen 22 képviselője van a 40 fős testületben, vagyis többségben vannak. A 11 MKP-s képviselő azonban inkább a 12-fős Smer-frakciót választotta, és a hat függetlennel kiegészülve kormányozzák majd a megyét. Jobboldali koalíció létrehozásának gondolata fel sem merült az MKP-ban. „Ilyen hatásköri elosztásnál, amikor a közvetlenül megválasztott megyeelnöknek nagy a befolyása, tulajdonképpen ő választ” - magyarázta a Smer-MKP-füg- getlen koalíciót Berényi József, az MKP elnöke. Szerinte hiába kötnek a pártok egyezséget, a megyeelnökkel szemben nem tudnak dolgozni. „A megyeelnök csaknem mindent megvétózhat, gyakorlatilag megkerülhetetlen - véli az MKP elnöke. - A megyeelnök ezt a három frakciót szólította meg.” A Híd a választások alatt többször is felszólította Be- rényit, hogy mondja meg, az MKP kivel akar együttműködni a választások után, választ azonban nem kapott. „Ha valóban ilyen koalíció fog kormányozni, akkor nagyon figyelünk munkájukra” - mondta lapunknak Nagy József, a Híd megyei képviselője. Az MKP meg sem szólította a jobboldali pártokat. „Sajnálom, hogy nem alakult jobboldali koalíció, hiszen egy üyen szövetség közelebb hozhatta volna az MKP-t a jobboldalhoz” - magyarázta Nagy. Berényi szerint a koalíciós együttműködésről hivatalos szerződés sem készül; az alelnöki pozíciót annak függvényében vállalja majd el, hogy milyen hatásköröket kap. „Errőlje- lenleg még tárgyalunk” - mondta az MKP elnöke. Az elmúlt ciklusban az MKP által jelölt alelnök, Kvarda József hatáskörébe tartozott a Duna- szerdahelyi és a Galántai járás, valamint a regionális fejlesztés és a regionális politika. Berényi egyelőre nem akarta elárulni, hogy ennél többet kérnek-e. „A területi felosztás, valamint a hatáskörök alapján tevékenykedik majd a három alelnök” - magyarázta Berényi. - Jelenleg tárgyalunk a bizottságok elnöki posztjairól, a döntés a február 5-i testületi ülésen várható.” Az MKP frakciójában több lehetséges jelölt neve is felmerült az alelnöki posztra, de végül a frakció a pártelnök jelölését támogatta. Lapunk információi szerint Kvarda József, a korábbi alelnök és Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgár- mestere is szívesen vállalta volna ezt a feladatot. Üpj) A népszavazást még idén meg akarja valósítani, ehhez 350 ezer aláírást kell összegyűjtenie 18 megyére osztaná Szlovákiát Simon Zsolt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Népszavazást kezdeményez Simon Zsolt (Híd) több polgármester támogatásával a nyolcmegyés regionális felosztás megváltoztatásáért. Az aláírásgyűjtésben elsősorban polgármesterekre támaszkodna, de bárki csatlakozhat hozzájuk. „Mindenkit szívesen látunk, aki úgy gondolja, hogy a jelenlegi rendszer nem megfelelő” - nyilatkozta lapunknak Simon. A kezdeményezést - legalábbis részben - az Simon Zsolt (Képarchívum) váltotta ki, hogy Robert Fico tavaly már felvetette a megyerendszer megváltoztatását, a miniszterelnök visszatérne a 3 megye plusz a főváros felosztáshoz. Szlovákiában eddig csak egy népszavazás volt eredményes - az uniós csatlakozásunkról szóló voksoláson vett részt a szavazásra jogosultak több mint fele. Ugyanis ez szükséges a népszavazás érvényességéhez. „Ez a téma az embereket érdekli, úgy vélem, a kisebb régiók hatékonyabbak lehetnek” - magyarázta a kezdeményezést Simon. - Jobban meg lehet határozni, hogy az adott régiónak mire van szüksége.” Ha például magas a munkanélküliség, akkor arra lehet összpontosítani. Példának Rimaszombat környékét hozta fel, ahol már évtizedek óta nagyon magas az állástalanok száma. „Tíz éve próbálkozunk Gömörben a munkanélküliség csökkentésével a jelenlegi rendszerben, de nem sikerült. Akkor valami mást kell csinálni - véli a képviselő. - Rimaszombat szegény volt, és szegényebb lett.” Szerinte ennek oka az is, hogy a munkanélküliség felszámolására szánt támogatás túl sok lépcsőben érkezik meg, és útközben elveszik. Opj) A nemzetközi elektronikus átutalás 17 centbe, a bankfiókban megadott pedig 1,20 euróba kerül, a nemzetközi bankszámlaszámokat kell használni Februártól olcsóbban tudunk pénzt átutalni az eurózónán belül ÖSSZEFOG LALÓ Pozsony. Februártól a szlovákiai banki ügyfelek számára is elérhető lesz az egységesített európai átutalási rendszer, közismert nevén a SEPA - jelentette be Karol Mrva, a jegybank pénzpiaci tranzakciós osztályának ügyvezető igazgatója. Az Egységes Euró Fizetési Övezetben (Single Euro Payments Area) a gazdasági élet szereplői tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan egyszerűen és olcsón tudják majd fizetési műveleteiket végrehajtani, ahogy jelenleg saját országukban. Emiatt azonban februártól megváltoznak a bankszámla- számok is. Míg jelenleg a hazai pénzforgalomban a nemzeti bankszámlaszámot használjuk, jövő hónaptól a Szlovákián belüli átutalásokkor is a nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) kell megadni. Ez utóbbit a bankok az általuk küldött számlakivonaton is közzéteszik, azonban a kereskedelmi bankok és a jegybank (www.nbs.sk) honlapján közzétett számológépnek köszönhetően bárki megtudhatja, mi is az ő nemzetközi kódja. 2016 februárjáig ugyanakkor a bankok átalakítják a nemzeti számlaszámot nemzetközire, vagyis akkor sem történik semmi, ha az ügyfelek az eddig használt nemzeti számlaszámot adják meg, hiszen ezt a bank ingyen átalakítja. A váltásról a bankok a honlapjukon is részletesen tájékoztatják az ügyfeleiket. „A SEPA-rendszer beindítása az euró bevezetésének a megkoronázása” - vallja Martin Barto, a Sberbank Slovensko elemzője, aki szerint a szlovákiai pénzintézetek már korábban olcsóbbá tették a nemzetközi átutalásokat. A Sberbank elemzője szerint a nemzetközi elektronikus átutalás 17 centbe, a bankfiókban megadott pedig 1,20 euróba kerül. A SEPA célkitűzéseihez az Európai Unió 28 tagállama, valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak. A 33 tagállam 490 millió lakosa és gazdasága évente mintegy 71,5 milliárd elektronikus tranzakciót bonyolít le egymás között. Az eurózónán belüli euró pénzforgalom „belföldivé” válik. Az eurózónán kívüli országok továbbra is nemzeti valutájukban bonyolítják le a belföldi fizetések túlnyomó többségét, a belföldi euró fizetéseket a külföldre irányuló fizetésekkel azonosan kezelik. Az euróövezeti tagállamokban 2014. február 1-től kötelező az áttérés a SEPA átutalásra és beszedésre. Az euróöveze- ten kívüli tagállamoknak legkésőbb 2016. október 31-én kell átállniuk az új rendszerre. A SEPA új szabályokat hoz a fizetési megbízásokban is. Eddig az egyes szolgáltatók ügyfeleinek ezt a bankban kellett elintézniük, februártól az ügyfelek a szolgáltatónál jelzik az igényüket, és a többit már a szolgáltató intézi el helyettük. Mindez azonban csak a február elseje után kötött szerződéseket érinti, vagyis a jelenleg érvényes fizetési megbízások február után is érvényesek lesznek. (SITA, mi)
