Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-21 / 16. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 21. Közélet 3 A polgár kötelessége, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése esetén tájékoztassa a közmédiát - ezután csökkenthető a koncessziós díj nagysága Az RTVS visszafizeti az előírtnál magasabb összegben beszedett koncessziós díjat Mindegy, hogy nézi vagy sem - fizetnie kell (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Csak azért, mert valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, nem fog automatikusan alacsonyabb koncessziós díjat fizetni; a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) intézményét erről tájékoztatni kell, ellenkező esetben nyugdíjasnak is teljes tarifát számláznak ki. Ráadásul az sem mindegy, milyen formában kérvényezik az üzembentartási díj csökkentését. DEMECS PÉTER A kérvényezés módja aránylag egyszerű, bár kevesen tudnak róla. Nem elég, ha a kérvényt e-mailben vagy levélben küldik el, az RTVS kizárólag akkor veszi figyelembe az igénylést, ha azt az „Illetékfize- tők nyilvántartása” (Evidencia platiteľa úhrady) elnevezésű űrlapon küldik el. Postán a legegyszerűbb elintézni Az űrlapot bármelyik postán kikérhetik, s miután kitöltötték és mellékelték hozzá a szükséges dokumentumokat - adott esetben a nyugdíj folyósítását igazoló iratot ismét a postán kell feladni. „Azok az igénylők, akik a Szlovák Postán adták le az űrlapot, biztosak lehetnek benne, hogy igénylésüknek belátható időben eleget teszünk. A Szlovák Posta ugyanis hetente küldi az RTVS-be ezeket az űrlapokat, melyek automatikusan feldolgozásra kerülnek” - árulta el érdeklődésünkre Juraj Kadáš, az RTVS szóvivője, hozzátéve: mivel hetente tízezer ilyen igénylést kapnak, előfordulhat, hogy egy ideig eltart, míg mindegyiket elintézik. Az ügyintézés viszont a vonatkozó törvény szerint nem tarthat tovább egy hónapnál, pontosabban ha valaki jogosult a koncessziós díj csökkentésére, annak a kérvény leadását követő hónap első napjától már a csökkentett tarifát kell számlázni. Kadáš szerint ha valaki igazolni tudja, hogy kérvényét korábban leadta, ám az üzembentartási díjat nem csökkentették, akkor az illető visszamenőleg visszakapja a fölöslegesen kifizetett összeget. Nem fogadtak el minden levelet Tavaly ugyan elektronikus és hagyományos leveleket is elfogadtak, ám nem mindenkitől. Akik ugyanis 2012. december 31-ig igényelték az üzembentartási díj csökkentését, ám az ehhez szükséges dokumentumokat nem küldték el az RTVS- nek, lehetőséget kaptak arra, hogy tavaly június végéig postán vagy e-mailben továbbítsák a kért dokumentumokat. „Ám ez a levelezés csak azokra vonatkozott, akik 2012 vége előtt igényelték a tarifacsökkentést vagy az üzembentartási díj fizetésének lejelentését. Tehát ebben az esetben a már odaítélt illeték vagy engedmény igazolásáról van szó” - pontosított Kadáš azzal, hogy minden további igénylést már csak a fent említett űrlap elküldésével lehet elintézni. Nekünk kell figyelnünk, mennyit fizetünk Köztudott, hogy az úgynevezett stekkertörvény értelmében az is fizet a közszolgálati intézmények műsoráért, akinek nincs készüléke, de villamosenergiafogyasztó. Azon nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjon kívül nincs más bevételi forrásuk, nem élnek egy háztartásban olyan személlyel, akinek lenne rendszeres havi bevétele, az üzembentartási díj csupán felét fizetik - ha erről tájékoztatják a koncessziós díj beszedőjét, tehát az RTVS-t. „Ebből egyértelműen kiderül, hogy az a személy, aki mmmrnm ♦ A közszolgálati rádió és televízió műsoráért havonta 4,64 eurót kell fizetni. ♦ Évi 55,68 eurót fizet minden villamosenergiafogyasztó, függetlenül attól, van-e rádiója és televíziója, vagy sem. ♦ A nyugdíjasok a havi illeték felét fizetik, tehát 2,32 eurót. ♦ Ha egy lakásban súlyosan egészségkárosodott személynek van állandó lakhelye, a háztartásért nem kell üzembentartási díjat fizetni. fizet, köteles tájékoztatni az illeték beszedőjét arról, hogy jogosult a díj csökkentésére, s mindezt igazolnia is kell” - mondta Kadáš. Ráadásul az RTVS a vonatkozó törvény alapján nem köteles tájékoztatni a villamosenergia-fogyasztót arról, hogy jóváhagyta a tarifa- csökkentést. Ezért ha beküldik a postán a kérvényt, figyeljék, hogy a következő hónapért már csökkentett koncessziós díjat számláztak-e ki, vagy sem. Ha nem, akkor jelezzék az RTVS-nek a hibát, amely ilyen esetben visszafizeti az illetéktelenül beszedett összeget. A Smer választóinak többsége szerint sem javult az ország állapota a Fico-kabinet 2012-es kormányra lépése óta Pesszimisták a szlovákiai magyarok Választói sem elégedettek a Fico-kormánnyal (SITA-felvétel) MILYEN IRÁNYBA HALAD A SZLOVÁKIAI TÁRSADALOM? | jó irányba [7] rossz irányba • Forrás: IVÓ Grafikon: ÚJ SZÓ ÖSSZEFOGLALÓ Az ország polgárai szerint a szlovákiai társadalom rossz irányba halad. Az IVÓ társadalomkutató intézet tavaly év végi felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada látja pesszimistán a jelent és a közeljövőt - a magyarokra ez különösen igaz. Az IVO a Focus közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve a 2000-es évek eleje óta minden évben készít egy hasonló jellegű kutatást. A korábbi adatokból az tűnik ki, hogy az emberek többsége főként a jobboldali kormányok alatt látta sötét színekben a jelent, míg pl. az első Fico-kabiMilyen irányba halad a társadalom? - a pártok szimpatizánsai szerint párt jó rossz nem tudja Smer 53 41 6 OĽaNO 25 68 7 Sas 22 75 3 SDKÚ 21 75 4 Híd 19 78 3 KDH 19 79 2 Nova 16 79 5 MKP 8 87 5 » Forrás: IVÓ net idejében többségben voltak azok, akik szerint jó irányba halad a társadalom. Mindenki elégedetlen A jelenlegi helyzet abban specifikus, hogy a 2012-es kormányváltás sem jelentett törést: a polgárok ugyanolyan pesszimistának látják a helyzetet, mint a Radičová-kabinet alatt. Szociológusok szerint ebben erőteljesen közrejátszhat az elhúzódó válság, amely nagyobbrészt a baloldali választókat érintette negatívan: így hiába került ismét hatalomba a Smer, szociális helyzetük nem változott számottevően. A 2013 novemberében mért index egyébként a második legrosszabb a 2011-es után (lásd a grafikont). A pesszimisták minden társadalmi és szociális csoportban többségben vannak, a különbségek sok esetben statisztikaüag elhanyagolhatók - áll az IVÓ ismertetőjében. A legnagyobb különbség a pártszimpátiák szerinti osztásban mutatkozik. Értelemszerűen a kormánypárt választói pozitívabban látják az ország és a társadalom helyzetét, mint az ellenzéki pártok szimpatizánsai. Ám még a Smer választói között is viszonylag magas (41%) azok aránya, akik úgy vélik, nem halad jó irányba a honi társadalom. Borúlátó magyarok A legpesszimistábbak az MKP szavazói: 10 megkérdezettből 9 úgy látja, rossz irányba halad a társadalom. Hasonlóan pesszimisták a Híd táborába tartozók is. Nagyrészt a fenti elosztást mutatják a régiók közötti különbségek is: a legoptimistábbak a Trencsén megyeiek - itt a legnagyobb a Smer szavazóinak aránya. A legpesszimistábbaknak a Nyitra megyeiek számítanak - nem véletlenül, ebben a kerületben a legnagyobb a magyarok aránya. Érdekesség, hogy főként az idősek látják sötéten a jelent, a fiatalok optimistábbak. A kutatás eredményei alapján a magyarok 60 százaléka gondolja úgy, hogy a magyarok helyzete rosszabb, mint a szlovák többségé. A smereseknek sem tetszik Az IVÓ azt is felmérte, a polgárok szerint mennyire változott meg a társadalom helyzete a második Fico-kormány felállása óta. A megkérdezettek többsége úgy véli, szinte minden téren rosszabb most a helyzet: nincs több munkahely, rosszabbodott a vállalkozók jogállása és az egészségügy helyzete. A felmérés egyik figyelemreméltó eredménye, hogy a Smer választóinak többsége szerint sem történt javulás 2012 óta. A kormánypárt szimpatizánsainak 59 százaléka szerint pl. nem javult a foglalkoztatáspolitika, nincs több munkahely, csak 10 százaléknyi Smer-sza- vazó gondolja ennek ellenkezőjét. Az ellenzéki pártok választói minden téren negatívan értékelik a kormányzat munkáját, a legnegatívabban az MKP szavazói. (MSz) I
