Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-18 / 14. szám, szombat
SZALON 2014. január 18., szombat ____________________________________________________________________________8. évfolyam, 3. szám K OMAROMI SZALON „Malina Hedvig mi vagyunk” Aki kérdez: Vrabec Mária. Aki válaszol: Roman Kvasnica ügyvéd és Jozef Hašto pszichiáter. A vendégek úgy fogalmaztak: a Hedvig-ügy számukra nem kisebbségi kérdés, hanem a polgári társadalom egyfajta próbája. (Somogyi Tibor felvételei) „Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták” - idézte Franz Kafka A per című művének szállóigévé vált első mondatát Gazdag József, a Komáromi Szalon szervezője a rendezvénysorozat idei első, „Maiina Hedvig mi vagyunk” című estjén. A párhuzam adott. ÖSSZEFOGLALÓ Arról, mit tehet a hatalom bárkivel, hogy a Hedvig-ügy miért mindannyiunk ügye, s hogy miként vizsgáztunk, ha ezt az ügyet a polgári társadalom próbájának tekintjük, a téma három avatott ismerője beszélgetett: Roman Kvasnica ügyvédet és Jozef Hašto pszichiátert Vrabec Mária, lapunk és a Vasárnap munkatársa, a Hedvig című könyv szerzője kérdezte. A komáromi Révet megtöltő közönség pedig azt bizonyította, hogy Maiina Hedvig kálváriájára bő hét évvel a nyitrai támadás után sem lehet érzelemmentesen, indulatok nélkül reagálni. A 2006. augusztus 25-én Nyitrán kezdődött történet az évek alatt számos csavart - nemegyszer abszurd fordulatot - produkált. A támadás híre után nem sokat váratott magára Robert Kaliňák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő bejelentése arról, hogy a támadás meg sem történt, majd jött a Maiina Hedvig elleni vádemelés hamis tanúzás miatt, említhetnénk a rendelésre készült orvosszakértői vélemények körül kerekedett botrányokat, a Radičová-kormány furcsán megfogalmazott nyilatkozatát, 2012-től pedig folyamatosan tart a nyomásgyakorlás - a főügyészség intézeti pszichiátriai megfigyeléssel fenyegeti az egykori nyitrai diáklányt, mivel az elutasította, hogy a főügyészség által megbízott szakemberek mérjék fel évekkel korábbi lelkiállapotát. Az ügy abszurditását illusztrálandó Vrabec Mária megosztott egy kis történetet: könyvéből részletek jelentek meg egy vajdasági magyar lapban, a visszhangok szerint az olvasók fikciónak gondolták a leírtakat. Szerbiában, ahol néhány éve még háború dúlt, és a magyarverés sem megy ritkaságszámba, az olvasók nem hitték el, hogy Szlovákiában a hatalom képes ilyen módon meghurcolni valakit, ha az áll érdekében. A sorban az egyik legfrissebb esemény Maiina Hedvig távozása: néhány hete felvette a magyar állampolgárságot és bejelentette, családjával együtt Győrbe költözik. Roman Kvasnica ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: gondoljon mindenki amit akar, Maiina Hedvig senkinek sem tartozik semmivel. Kétgyermekes anya és feleség, joga van a normális életre, egy otthonra, ahol semmitől sem kell félnie. Hedvig védőügyvédje elmondta: a 7 évet az egész család megszenvedte, védence folyamatos stresszben élt. Ez a helyzet a múlt év végén csúcsosodott ki, amikor az ügyészség rendőrökkel kézbesíttette a pszichiátriai megfigyelésre vonatkozó „idézést” - noha Hedvig addig is átvett minden postai küldeményt. Ezt a lépést zsarolásként értékelték; az volt az üzenete, hogy bármikor jöhetnek a rendőrök, és elszakíthatják Hedviget a családjától. Jozef Hašto pszichiáter , aki évekig gondoskodott Hedvig lelki stabilitásáról, arról beszélt, nem véletlen, hogy a hatalom behatolt Maiina Hedvig magánszférájába, az otthonába - így próbálják megtörni. Elmondta, a főügyészség annak ellenére pszichiátriai megfigyeléssel fenyegeti Hedviget, hogy a témában nemzetközi kollokviumot szerveztek, ahol külföldi szakértők megerősítették: azok a pszichiáterek, akik Hedvig akaratából kezelték őt, rendben végezték a dolgukat, jelentéseik helytállók. Emellett kimondták azt is, hogy az ügyben a hatalom visszaélt a pszichiátria eszközeivel. „Ilyet annak idején a Szovjetunióban és ma talán csak Kínában csinálnak. Ott bevett gyakorlat, hogy a hatalom ellenfeleit kényszergyógykezelésre utalják be” - jegyezte mega pszichiáter. Roman Kvasnica az esten arra is kitért: a sajtónak a főügyészség úgy nyilatkozott, a vizsgálat befejeződött. Védőügyvédként a jövő héten tekintheti át a vizsgálat eredményét, ekkor dől el, hogy a főügyészség korábbi nyilatkozatainak megfelelően lezárul-e az ügy. Malina Hedvig védője úgy fogalmazott: vagy leállítjáka vizsgálatot vagy újfent vádat emelnek, például az igazságszolgáltatás akadályozása miatt; most azt gondolja, valamiféle kombinált eredmény várható. Véleménye szerint azt nem fogják kimondani, hogy a támadás megtörtént. „2006-ban Fico és Kaliňák előirányzott egy eredményt. Aztán az ügy túl messzire ment, az uraknak külföldön kellett védekezniük. így továbbra is politikai kérdés. A politikusok Jozef Hašto a főügyészség által szorgalmazott intézeti pszichiátriai megfigyelés kapcsán azt mondta, a módszer a sztálini Szovjetuniót idézi Roman Kvasnica úgy fogalmazott: Hedvig senkinek sem tartozik semmivel, joga van a normális életre pedig politikai kalkuláció mentén gondolkodnak: ha megéri, bocsánatot kérnek, ha az éri meg, elítélik. 7 éve vizsgálják Hedviget, 7 éve fedezik az elkövetőket. Ezzel a Szlovák Köztársaság lehetetlenné teszi, hogy egy rablótámadást kivizsgáljanak a hatóságok. Ezt tartom az ügy egyik legsúlyosabb tanulságának” - fogalmazott az ügyvéd. (as) Az Európában bevett joggyakorlat szerint a szerzői jogi védettség az elhalálozás évétől számított 70 évig tart, a következő januártól szűnik meg Perrel fenyeget a jogvita Anne Frank életének megfilmesítéséről POSTA ÁKOS ISTVÁN A német sajtóban napvilágot látott egy jogvita, amely a közszolgálatitévé (ZDF) és az Anne Frank naplójához kapcsolódó szerzői jogokat, illetve a személyhez fűződő jogokat gyakorló, svájci székhelyű Anne Frank Alapítvány között zajlik. A fiatal zsidó lány halálának 70. évfordulójáról a ZDF szeretne nagyszabású életrajzi filmmel megemlékezni, amelyet a Constantin Filmmel együttműködve szeretne megvalósítani. Az alapítvány azonban tisztességtelennek tartja a lépést, ugyanis már leszerződött egy másik céggel, és erről értesítették az összes közszolgálati médiumot, így a ZDF-et is. Az alapítvány azt szeretné, ha a ZDF- produkció nem készülne el, hiszen ez sértené a másik projektet, a ZDF szerint viszont nem gond, ha az évfordulóra több film is készül Anne Frankról. A ZDF mellé állt a németországi zsidók központi szervezete, valamint az amszterdami Anne Frank Alapítvány is. Az Európában bevett joggyakorlat szerint a szerzői jogi védettség az elhalálozás évétől számított hetven évig tart, és a hetvenedik év lejártát követő január elsején szűnik meg a védettség. így a hetvenedik évfordulóra készülő filmekhez és egyéb műalkotásokhoz szükséA napló, amelyet egy Kittynek nevezett, fiktív személynek címzett, a 11. világháború egyik kordokumentuma. ges a jogutód engedélye. A helyzet megoldása egyelőre nem körvonalazódik, így akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Anne Frank naplója, amelyet egy Kittynek nevezett, fiktív személynek címzett, a második világháború egyik kordokumentuma. Az 1929. június 19- én született, német zsidó kislány tizenharmadik születésnapjától kezdve vezette naplóját, egészen 1944 augusztusáig. Hitler hatalomra kerülése miatt a család Hollandiába menekült, Amszterdamban telepedtek le. 1942 nyarától illegalitásban éltek, 25 hónapig, amíg egy ismeretlen személy fel nem jelentette és a rendőrség le nem tartóztatta őket. Az, hogy ki lehetett az a személy, aki elárulta rejtekhelyüket, máig rejtély. A családot letartóztató személy kiléte azonban biztos: Karl Josef Silberbauer 1972-ben hunyt el Bécs- ben.- A karrierjét, még az Anschluss előtt, az osztrák rendőrségnél kezdő tiszt 1943-ban került Hollandiába. 1944. augusztus 4-én kapta a parancsot, hogy a Prinsengracht 263 címen található házban levő személyeket tartóztassa le. A letartóztatottakat előbb börtönbe, majd különböző hollandiai és németországi lágerekbe szállították. Silberbauer 1945-ben tért vissza Ausztriába, ahol 14 hónapig börtönben volt, majd 1954-től újra az osztrák rendőrség kötelékében szolgált. Kilétére Simon Wiesenthal kutatásai alapján derült fény. A nácivadász azért kereste az Anne Frankot letartóztató személyt, hogy bebizonyítsa a lány létezését - akkoriban ugyanis sokan kétségbe vonták, hogy a napló valódi. A naplót, a Frank család cégének titkárnője, Miep Gies találta meg és adta oda az apának, aki a családból egyedüliként élte túl a háborút. Az 1947-ben megjelent naplót Otto Heinrich Frank cenzúrázta, ugyanis még élő személyekre voltak benne utalások, halálát követően azonban az eredeti változat is napvilágot láthatott. Ma már az interneten is olvasható a mű magyar fordítása a Magyar Elektronikus Könyvtárjóvoltából. Idén lesi Anne Frank halálának hetvenedik évfordulója (Képarchívum)
