Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-18 / 14. szám, szombat

SZALON 2014. január 18., szombat ____________________________________________________________________________8. évfolyam, 3. szám K OMAROMI SZALON „Malina Hedvig mi vagyunk” Aki kérdez: Vrabec Mária. Aki válaszol: Roman Kvasnica ügyvéd és Jozef Hašto pszichiáter. A ven­dégek úgy fogalmaztak: a Hedvig-ügy számukra nem kisebbségi kérdés, hanem a polgári társada­lom egyfajta próbája. (Somogyi Tibor felvételei) „Valaki megrágalmazhat­ta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták” - idézte Franz Kafka A per című művének szálló­igévé vált első mondatát Gazdag József, a Komá­romi Szalon szervezője a rendezvénysorozat idei első, „Maiina Hedvig mi vagyunk” című estjén. A párhuzam adott. ÖSSZEFOGLALÓ Arról, mit tehet a hatalom bárkivel, hogy a Hedvig-ügy miért mindannyiunk ügye, s hogy miként vizsgáztunk, ha ezt az ügyet a polgári társadalom próbájának tekintjük, a téma három avatott ismerője beszél­getett: Roman Kvasnica ügyvé­det és Jozef Hašto pszichiátert Vrabec Mária, lapunk és a Va­sárnap munkatársa, a Hedvig című könyv szerzője kérdezte. A komáromi Révet megtöltő kö­zönség pedig azt bizonyította, hogy Maiina Hedvig kálváriájá­ra bő hét évvel a nyitrai támadás után sem lehet érzelemmente­sen, indulatok nélkül reagálni. A 2006. augusztus 25-én Nyitrán kezdődött történet az évek alatt számos csavart - nemegyszer abszurd fordulatot - produkált. A támadás híre után nem sokat váratott magára Robert Kaliňák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő beje­lentése arról, hogy a támadás meg sem történt, majd jött a Maiina Hedvig elleni vádemelés hamis tanúzás miatt, említhet­nénk a rendelésre készült or­vosszakértői vélemények körül kerekedett botrányokat, a Radičová-kormány furcsán megfogalmazott nyilatkozatát, 2012-től pedig folyamatosan tart a nyomásgyakorlás - a fő­ügyészség intézeti pszichiátriai megfigyeléssel fenyegeti az egykori nyitrai diáklányt, mivel az elutasította, hogy a fő­ügyészség által megbízott szak­emberek mérjék fel évekkel ko­rábbi lelkiállapotát. Az ügy ab­szurditását illusztrálandó Vra­bec Mária megosztott egy kis történetet: könyvéből részletek jelentek meg egy vajdasági ma­gyar lapban, a visszhangok sze­rint az olvasók fikciónak gon­dolták a leírtakat. Szerbiában, ahol néhány éve még háború dúlt, és a magyarverés sem megy ritkaságszámba, az olva­sók nem hitték el, hogy Szlová­kiában a hatalom képes ilyen módon meghurcolni valakit, ha az áll érdekében. A sorban az egyik legfrissebb esemény Maiina Hedvig távo­zása: néhány hete felvette a magyar állampolgárságot és be­jelentette, családjával együtt Győrbe költözik. Roman Kvas­nica ezzel kapcsolatban úgy fo­galmazott: gondoljon mindenki amit akar, Maiina Hedvig sen­kinek sem tartozik semmivel. Kétgyermekes anya és feleség, joga van a normális életre, egy otthonra, ahol semmitől sem kell félnie. Hedvig védőügyvéd­je elmondta: a 7 évet az egész család megszenvedte, védence folyamatos stresszben élt. Ez a helyzet a múlt év végén csúcso­sodott ki, amikor az ügyészség rendőrökkel kézbesíttette a pszichiátriai megfigyelésre vo­natkozó „idézést” - noha Hed­vig addig is átvett minden pos­tai küldeményt. Ezt a lépést zsa­rolásként értékelték; az volt az üzenete, hogy bármikor jöhet­nek a rendőrök, és elszakíthat­ják Hedviget a családjától. Jozef Hašto pszichiáter , aki évekig gondoskodott Hedvig lelki stabilitásáról, arról be­szélt, nem véletlen, hogy a hata­lom behatolt Maiina Hedvig magánszférájába, az otthonába - így próbálják megtörni. El­mondta, a főügyészség annak ellenére pszichiátriai megfigye­léssel fenyegeti Hedviget, hogy a témában nemzetközi kollok­viumot szerveztek, ahol külföl­di szakértők megerősítették: azok a pszichiáterek, akik Hed­vig akaratából kezelték őt, rendben végezték a dolgukat, jelentéseik helytállók. Emellett kimondták azt is, hogy az ügy­ben a hatalom visszaélt a pszi­chiátria eszközeivel. „Ilyet an­nak idején a Szovjetunióban és ma talán csak Kínában csinál­nak. Ott bevett gyakorlat, hogy a hatalom ellenfeleit kényszer­gyógykezelésre utalják be” - je­gyezte mega pszichiáter. Roman Kvasnica az esten ar­ra is kitért: a sajtónak a fő­ügyészség úgy nyilatkozott, a vizsgálat befejeződött. Védő­ügyvédként a jövő héten tekint­heti át a vizsgálat eredményét, ekkor dől el, hogy a főügyészség korábbi nyilatkozatainak meg­felelően lezárul-e az ügy. Mali­na Hedvig védője úgy fogalma­zott: vagy leállítjáka vizsgálatot vagy újfent vádat emelnek, pél­dául az igazságszolgáltatás akadályozása miatt; most azt gondolja, valamiféle kombinált eredmény várható. Véleménye szerint azt nem fogják kimon­dani, hogy a támadás megtör­tént. „2006-ban Fico és Kaliňák előirányzott egy eredményt. Aztán az ügy túl messzire ment, az uraknak külföldön kellett védekezniük. így továbbra is politikai kérdés. A politikusok Jozef Hašto a főügyészség által szorgalmazott intézeti pszichi­átriai megfigyelés kapcsán azt mondta, a módszer a sztálini Szovjetuniót idézi Roman Kvasnica úgy fogalma­zott: Hedvig senkinek sem tar­tozik semmivel, joga van a normális életre pedig politikai kalkuláció men­tén gondolkodnak: ha megéri, bocsánatot kérnek, ha az éri meg, elítélik. 7 éve vizsgálják Hedviget, 7 éve fedezik az elkö­vetőket. Ezzel a Szlovák Köztár­saság lehetetlenné teszi, hogy egy rablótámadást kivizsgálja­nak a hatóságok. Ezt tartom az ügy egyik legsúlyosabb tanul­ságának” - fogalmazott az ügy­véd. (as) Az Európában bevett joggyakorlat szerint a szerzői jogi védettség az elhalálozás évétől számított 70 évig tart, a következő januártól szűnik meg Perrel fenyeget a jogvita Anne Frank életének megfilmesítéséről POSTA ÁKOS ISTVÁN A német sajtóban napvilágot látott egy jogvita, amely a köz­szolgálatitévé (ZDF) és az Anne Frank naplójához kapcsolódó szerzői jogokat, illetve a sze­mélyhez fűződő jogokat gya­korló, svájci székhelyű Anne Frank Alapítvány között zajlik. A fiatal zsidó lány halálának 70. évfordulójáról a ZDF szeret­ne nagyszabású életrajzi film­mel megemlékezni, amelyet a Constantin Filmmel együttmű­ködve szeretne megvalósítani. Az alapítvány azonban tisztes­ségtelennek tartja a lépést, ugyanis már leszerződött egy másik céggel, és erről értesítet­ték az összes közszolgálati mé­diumot, így a ZDF-et is. Az ala­pítvány azt szeretné, ha a ZDF- produkció nem készülne el, hi­szen ez sértené a másik projek­tet, a ZDF szerint viszont nem gond, ha az évfordulóra több film is készül Anne Frankról. A ZDF mellé állt a németországi zsidók központi szervezete, va­lamint az amszterdami Anne Frank Alapítvány is. Az Európában bevett joggya­korlat szerint a szerzői jogi vé­dettség az elhalálozás évétől számított hetven évig tart, és a hetvenedik év lejártát követő január elsején szűnik meg a vé­dettség. így a hetvenedik évfor­dulóra készülő filmekhez és egyéb műalkotásokhoz szüksé­A napló, amelyet egy Kittynek nevezett, fiktív személynek címzett, a 11. világháború egyik kordokumentuma. ges a jogutód engedélye. A helyzet megoldása egyelőre nem körvonalazódik, így akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Anne Frank naplója, amelyet egy Kittynek nevezett, fiktív személynek címzett, a második világháború egyik kordoku­mentuma. Az 1929. június 19- én született, német zsidó kis­lány tizenharmadik születés­napjától kezdve vezette napló­ját, egészen 1944 augusztusáig. Hitler hatalomra kerülése miatt a család Hollandiába menekült, Amszterdamban telepedtek le. 1942 nyarától illegalitásban él­tek, 25 hónapig, amíg egy isme­retlen személy fel nem jelentet­te és a rendőrség le nem tartóz­tatta őket. Az, hogy ki lehetett az a sze­mély, aki elárulta rejtekhelyü­ket, máig rejtély. A családot le­tartóztató személy kiléte azon­ban biztos: Karl Josef Silber­bauer 1972-ben hunyt el Bécs- ben.- A karrierjét, még az Ansch­luss előtt, az osztrák rendőr­ségnél kezdő tiszt 1943-ban ke­rült Hollandiába. 1944. augusz­tus 4-én kapta a parancsot, hogy a Prinsengracht 263 címen ta­lálható házban levő személye­ket tartóztassa le. A letartózta­tottakat előbb börtönbe, majd különböző hollandiai és né­metországi lágerekbe szállítot­ták. Silberbauer 1945-ben tért vissza Ausztriába, ahol 14 hó­napig börtönben volt, majd 1954-től újra az osztrák rendőr­ség kötelékében szolgált. Kilé­tére Simon Wiesenthal kutatá­sai alapján derült fény. A náci­vadász azért kereste az Anne Frankot letartóztató személyt, hogy bebizonyítsa a lány létezé­sét - akkoriban ugyanis sokan kétségbe vonták, hogy a napló valódi. A naplót, a Frank család cégé­nek titkárnője, Miep Gies találta meg és adta oda az apának, aki a családból egyedüliként élte túl a háborút. Az 1947-ben megjelent naplót Otto Heinrich Frank cen­zúrázta, ugyanis még élő szemé­lyekre voltak benne utalások, halálát követően azonban az eredeti változat is napvilágot láthatott. Ma már az interneten is olvasható a mű magyar fordí­tása a Magyar Elektronikus Könyvtárjóvoltából. Idén lesi Anne Frank halálának hetvenedik évfordulója (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents