Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-17 / 13. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 17. Vélemény És háttér 7 Tulajdonképpen mindegy, melyik jelölt nem győzi le Robert Ficót Nekem olyan elnök kell... 2 A15 elnökjelölt közül 14 motivációja Robert Fico legyőzése - írtam e helyen hétfőn, megkérdőjelezve, vajon helyénvaló-e ez a motiváció. LOVÁSZ ATTILA A válasz természetesen, nem, és jelenleg ez az a cél, amelynek ajelöltek a legkevésbé tudnak megfelelni. Az elnökválasztás egyszerű többségi szavazás. Senkit nem' érdekelnek az arányok, az egyetlen elfogadható eredmény a leadott szavaztok fele plusz egy voks. Ez alatt nincs megválasztott elnök. Már Iveta Radičová kapcsán megírtuk akkortájt, hogy a 40 százalék fölötti eredmény a parlamenti választáson kényelmes kormányzást is jelenthet, az elnökválasztáson nulla. És most nézzük, ki az, aki az 50 százaléknyi, plusz egy szavazatot elérheti. Természetesen az, aki mögött valamelyik erős választói csoport összezár. Fico ilyen jelölt, a Smer szavazói miatta fegyelmezetten elmennek szavazni. Aztán itt van Bárdos Gyula: a magyar szavazók nagy valószínűséggel felsorakoznak mögötte. Nem kezdő politikus, szimpatikus és tisztességes magyar ember, mérsékelt, amit évek alatt a nagypolitikában igazolt, kulturált és olvasott, ami elnökjelöltnél nem mellékes. Van sármja, az egyik olda- lom tud határozott lenni, másrészt van benne alázat. És fontos tényező: a Híd szavazói is elfogadhatják, mert azon kevés MKP-politikus közé tartozik, aki nem árulózott, nem kommentálta habzó szájjal a Hid politikai lépéseit. De az összezárás csak a magyar ajkú szavazókra érvényes - igaz, ez hozhat második fordulót, de ott már a szlovák szavazók egy magyart nem támogatnak, még ha maga Belzebub lenne is az ellenfele. S a többiek? A névtelen ní- mandokat és 0,8 százalékos önjelölteket kihagyjuk, drága a papír. A politikai tapasztalattal vagy bárminemű sansszal rendelkezők közt mindjárt van három egyazon fészekaljból: Pro- cházka, Čamogurskýés Hrušov- ský a KDH-bóljött vagy ott van. A 8 százaléknyi kereszténydemokrata szavazat mindjárt háromfelé megy, ebből többség nem lesz. Még akkor sem, ha Hrušovský kap pár szavazatot a Népi Platform egy-két választójától, vagy Procházka a Nova és a liberális oldal embereitől. Netán Čarnogurský a nemzetiektől. Andrej Kiska nem politikus. A kampányba ugyan belefektetett eleget, mégsem tudjuk a) honnan származik a vagyona, b) neuralgikus kérdésekben milyen döntéseket hoz, c) hogy bírja a tartós nyomást. Ebből sem lesz többség. Esetleg Kňažko? Politikai múltja van és olvasható, a váltásai és változásai is olvashatók. Sok mindennel rendelkezik, amivel egy elnöknek kellefte, de a rendszerváltó néptribün szerepére már nem építhet. 25 év alatt két választói nemzedék is felnőtt, amelyet ez nem érdekel. Hol ittatöbbség? Ha Fico legyőzése annyira fontos, hogy kvalifikációs tényező a választásban, akkor azt csak egyetlen módon lehet elérni: a józan paraszti ész és a felmérések alapján a releváns jelöltek leülnek egy huszadik emeleti irodában, kintről rájuk zárják az ajtót, és addig nem engedik ki az urakat - még toalettre sem -, amíg nem úgy állnak fel az asztaltól, hogy mondanak egy nevet. Egy jelöltet, akit az összes többi valóban támogat, felszólítva szimpatizánsait, tegyenek szintén úgy. Bár éppen ilyen elnöktől kapnék valószínűleg hideglelést, matematikailag ez a modell, a tények, számok makacsdolgok. S ezután még mindig érdekelne, vajon a leendő köztársasági elnök milyen alapon oszt majd amnesztiát. Mit gondol Mečiar 1998-as amnesztiáiról? Miként nevezne ki köztisztségviselőket? Kinevezné-e Harabint? Mit gondol az állam potenciálisan első polgára arról a 701 emberről, akitől az állam egyszerűen elvette állampolgárságát. Mit gondol a kétnyelvűségről, a romákról, az államadósságról, a pedagógusbérekről vagy az autópálya-építésről? És mit gondol magáról az ÁLLAM-ról. Attól tartok, kíváncsiságom nem lesz kielégítve, pedig e válaszok nélkül tulajdonképpen mindegy, ki nem veri meg Robert Ficót. Nocsak, még egy jelölt! (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Ebek harmincadja JUHÁSZ KATALIN Lakótelepen kutyát tartani csak nagyon magányos vagy megszállott emberek képesek. Ez utóbbi kategóriába tartozik fenti szomszédom. Idős édesanyjával él együtt, akivel reggel hattól kilencig, majd este nyolctól tizenegyig veszekednek, akkora hangerővel, hogy mindent tisztán értek, még ha nem is igazán érdekel. Pár napja a megszokott szócsatákhelyett furcsa nyüszítést hallok oda- fentről. Ez semmiképp sem lehet a kopasz szomszéd. És mivel a lift padlóján reggelente nedves, büdös foltokat találok, felmerült bennem a gyanú, hogy a kopasz szomszéd kutyát vett. Ráadásul, a foltok nagyságából ítélve, nem egy tengerimalac méretű ebről van szó, hanem olyasféle blökiről, aki, ha találkoznánk a liftben, barátkozási szándékkal kedvesen a vállamra helyezné két mellső lábát. Azt már el sem merem képzelni, mi történne, ha valamilyen ügyben fel kellene mennem a szomszédhoz, például a mosógépe ismét eláztatná a lakásomat. Nem tudom, íratlan vagy írott szabály, mindenesetre bevett szokás nálunk, hogy a lépcsőházba költöztetendő új ebekről szavaz a lakóközösség. Vagyis csak akkor sanyargathat valaki négylábút panelban, ha a többség hozzájárul. Nem emlékszem, hogy a legutóbbi lakógyűlésen szó esett volna erről az ebről. De elhatároztam, nem leszek szemét, nem dörömbölök a kopasz szomszéd ajtaján, inkább megvárom, amíg másnak is feltűnik a szívszaggató nyüszítés. Nem lehet könnyű szegény ebnek. Ki tudja, honnét került a lakótelepre. Bezárták egy gyufaskatulyába, és bár rezsire, szemétdíjra és internet-előfizetésre nincs gondja, remélhetőleg rendszeresen kap enni is, sétálni is kivisziknéha, azért komoly sokk lehet a hirtelen környezetváltozás. És ki tudja, ismeri-e mára sorstársait. Brúnót például, a snaucert, aki az egész háztömbre vigyáz. Gazdája nyilván nem tájékoztatta őt arról, hogy csupán egy háromszobás lakás az övék, a kapun belépő többi lakót nem kell megugatnia. Beköltözésem után rám is orrolt úgy két hétig, aztán egy este zoknimhoz dugta hideg orrocskáját, szagmintátvett, amelyet bizonyára valahol leghátul raktározott el, ahol a semleges szagokat tárolja a kutyaemlékezet. Azóta nem ugat meg. Mindennap háromszor viszik le, példásan gondoskodnak róla. Lexiről úgyszintén, bár ezek ketten nem bírják egymást. Lexi egy meg nem mondom, milyen fajtájú, hófehér kis jószág. Ügyet sem vet a külvilágra. Köszönök neki, nem fogadja. Egyszer mordult csak rám, amikor gazdája új kabátját érintettem meg elismerően. Azóta nem is bánom, hogy levegőnek néz. A kopasz szomszéd kutyáját pedig igazából látni se akarom. Elég a hangja. KOMMENTAR A magyar atom JARÁB1K BALÁZS Ne tessék kérem felülni a pletykáknak, hogy Orbán Viktor rossz üzletet kötött Moszkvában. De igazából csakajövő dönti el, hogyjó üzletet kö- tött-e. Amit tudunk Magyarország történelmének eddigi legnagyobb volumenű üzletéről, az egyelőre kizárja a matekot. Annyi biztos, hogy a legtöbb szakértő szerint az atom nem lesz jövedelmező. De az is biztos, hogy a legtöbb közép-kelet-európai állam, Belarusz, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, de még Finnország, az Egyesült Királyság és Törökország is erősen fontolgatja, vagy már gőzerővel dolgozik ezen a stratégián. Ezekben a bizonytalan időkben az energiabiztonság lebeg a politikus szeme előtt. Nem Orbán találta ezt ki, csak halad a kor politikai ösztönével. Lehet, sőt kell is fanyalogni azon, hogy mindez társadalmi vita, konszenzus nélkül, tender nélkül, titokban született, és hogy a Fidesz teljes pálfordulást hajtott végre Moszkvával kapcsolatban. Sőt, akár még párhuzamot is lehet vonni a mostani szerződés és a paksi erőmű negyven évvel ezelőtti megépítése körüli, hasonlóan titkos egyezkedés között, ahogy azt az Index teszi a maga alaposságával. Magyar atom magyar ugaron. Ám nem Magyarország lesz az első az EU-ban, aki a Roszatommal közösködik, ráadásul tender nélkül. Finnország tavaly decemberben lépte meg ezt a lépést, szintre pontról pontra azonos megfontolásokból: a Roszatom jelenleg a legnagyobb az atombizniszben, összesen 19 erőműn dolgozik, képes nyugati technikai és biztonsági színvonalon építeni, olcsóbb, mint a nyugati konkurencia és (orosz állami) hitelt is tud nyújtani. Érdemes egy pillantást vetni a finnek döntésének egyértelműségére: a2005-ben elkezdett francia Árévá típusú reaktor építése eredetileg 3 milliárd dollárba került volna, és 2009-ben kellett volna üzembe helyezni. A jelenlegi állás szerint a reaktor 2016-ra épül meg, 8,5 milliárd dollárért. A finn matek egyszerű volt. Mivel az orosz energetikai stratégia már évek óta próbálja felhozni az atomot a halványuló gáz- és olajbiznisz mellé, a Roszatomnak a finn, majd egy hónapon belül a magyar szerződés hatalmas áttörés. Az oroszok ezzel az „atomhódítással” az európai energiapiacot próbálják továbbra is az ellenőrzés alatt tartani. Az eszközök bővülnek, a stratégia - Európa fizess, telik rá! - marad. A magyar sajtó szerint a magyar-orosz „érdekházasságot egyre jobban élvezik a felek”. A hab a tortán, hogy a Gazprom beleegyezett a 2015-ben esedékes új gázszerződés megkötése előtti 20%-os árcsökkentésbe, miután Magyarország visszavásárolta a korábban privatizált gázüzletet és tározókat. Túl sok itt a véletlen? Nem, amit látunk, az jól megtervezett üzlet. Rövid távon mind a két fél nyer: Moszkva végre EU-s megbízásokat is kap, míg Orbán tudja tartani a rezsiharcot. A kérdés, hogy a végén jön-e a feketeleves? FIGYELŐ Pokolgép is volt a követségen A 12 fegyveren kívül robbanószerkezetet is találtak a rendőrök a prágai palesztin nagykövetségen, amikor a január elsejei robbanás után átkutatták azt - közölte a cseh Právo. A szerkezet egy könyvnek álcázott tárgyban volt elrejtve. A lap megerősítette, hogy Semtex ölhette meg a nagykövetet. A prágai külügy közölte, a palesztinok hivatalosan elnézést kértek azért, hogy a követségen fegyverek voltak. Azokat állítólag a nyolcvanas évek elején Csehszlovákia ajándékozta az akkori palesztin vezetőknek és a diplomáciai képviseleten maradtak. Arendőrségvizsgálja, hogy használták-e valamikor a fegyvereket. (MTI) 60 millió dollárt tettek zsebre A török kormány korrupciós botrányának újabb fejezeteként az ügyészség azzal vádolt meg négy volt minisztert, hogy több mint 60 millió dollár kenőpénzt tettek zsebre - írta a Cumhuriyet című török lap. Zafer Caglayan volt gazdasági miniszter állítólag egymaga 52 millió dollárhoz, Muammer Güler korábbi belügyminiszter 10, Egemen Bagis volt EU-mi- niszter másfél millióhoz jutott. Mellettük Erdogan Bay- raktar volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának megszüntetését is kérte az ügyészség, a vele szembeni vádak nem ismertek. A kormányt megrengető botrány nyomán ötven embert, köztük Recep Tayyip Erdogan kormányfőhöz közel álló üzletembereket vettek őrizetbe pályázati csalások és megvesztegetések gyanújával. Köztük volt három miniszter fia is, később Erdogan tíz miniszterét leváltotta. Ugyanakkor a rendőrségi eljárások kapcsán Erdogan több száz rendőrt is menesztett, az ügyészséget pedig puccskísérlettel vádolja. (MTI)
