Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-17 / 13. szám, péntek

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 17. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL Köbölkútról is volt népszavazás 1991. december 1-jén a Csemadok helyi szervezete rendezvényén javasolták az önkormányzatnak, hogy ál­lítsa vissza a falu történelmi nevét és az ismét Köbölkút legyen. 1991. december 22- én sikeres népszavazásra ke­rült sort, az 1758 résztvevő 94,7%-a igennel válaszolt a kérdésre: „Egyetért a község hivatalos nevének megvál­toztatásával Köbölkútra?” Hogy miért ragaszkodott a most hivatalosan Gbelce ne­vű falu lakossága az eredeti névhez, annak történelmi alapja van. Szent István szék­helye Esztergomban volt, a mi vidékünkön volt a szar­vasmarha- és juhtenyészete. Egy aszályos nyáron egy na­gyobb kút kiásását rendelte el az állatok itatásához. A ku­tat tölgyfa gerendákkal bélel­ték ki, köböl nagyságú lett. Közelében a gulyásoknak és pásztoroknak házak épültek, kisebb falu alakult ki, neve Köbölkút lett. A falu megala­kulása szorosan összefügg az első magyar királlyal, amire ma is büszkék a lakói. A népszavazás eredményét a szlovák kormány az 1992. július 28-i, 657. számú hatá­rozatával elutasította. Indo­kolta ezt azzal, hogy a szlovák nyelv nem tartalmaz ö han­got, ezért a falu nevét szlovák ember nem tudná kiejteni. Hiába érveltünk azzal, hogy sok európai nyelvben ezek a hangok szerepelnek, például a németek nem fogják Köln és München nevét megváltoz­tatni azért, mert azt egy szlo­vák hazafi nem tudja kiejteni. Köbölkút névvel a falut 900 évig mindenki megtalálta, le­hetett az magyar, német, szlovák vagy török. Sok város és falu büszke lenne rá, ha ró­la a magyar fővárosban utca lenne elnevezve. A mi falun­kat ilyen megtiszteltetés érte. A XI. kerületben, a Gellért hegy oldalán található a Köb­ölkút utca. Köbölkúton a gé- meskút ma is az eredeti he­lyén található, a fő utcán. Kovács Ferenc, Köbölkút KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ Hisztéria: jönnek a magyarok Magyarország állítólagos erdélyi földvásárlási szándé­ka ugyanolyan megalapozat­lan hisztéria, mint a román bevándorlók állítólagos invá­ziója Nagy Britanniában - írta az Adevarul című román lap. „Két dolog szükséges Erdély felvásárlásához. Egyrészt az, hogy eladó legyen, márpedig nem az. Másrészt, hogy a vá­sárló ezt megengedhesse ma­gának, de a magyar gazdaság nem olyan nagy, hogy egy masszív földvásárlást finan­szírozhasson” - áll a cikkben. Ha Magyarországnak az lenne a szándéka, hogy visszavásá­rolja, amit elvesztett, kezd­hette volna a városokkal és azok épületeivel: bár semmi sem akadályozta ebben, még­sem tette meg - fejtegeti a szerző. A külföldi tulajdon­ban lévő romániai cégek eddig is vásároltak mezőgazdasági területet. „A magyarok a 4. he­lyen állnak 6%-kal, az ola­szok, a németek és az arabok után. Románia is egy uniós kö­telezettséget teljesít, amikor lehetővé teszi, hogy külföldi­ek is földet vásárolhatnak, mert egyik ország sem teheti meg, hogy a tagságnak csak az előnyeit élvezze.” (MTI) LÖVÉSZÁROK Lehetőség a hazaiban Nyugat-Európában az in­ternetes vásárlás erőteljes térnyerését követően komoly gondokkal küzdenek az áru­házláncok. Hollandiában az áruházak egynegyede tűnhet el végérvényesen, Nagy-Bri- tanniában több százezer munkahely szűnhet meg a kiskereskedelemben, kiürül­het kétmillió négyzetméter­nyi eladási felület. Nálunk e jelenség szintén tapasztalha­tó, ám folyamata kevésbé drámai, de idővel itt is fel­gyorsulhat. Kísérlet az áru­házlánc eladására itt is akad, s a veszteség ellenére van­nak, akik maradnak a kiske­reskedelemben. Az online vásárlásnál gyakran jelentős összeget ta­karíthatunk meg. A komoly árkülönbség abból adódik, hogy az internetes boltnak nem kell számolnia raktáro­zási költségekkel, bérköltsé­gei a forgalmához viszonyítva jóval kisebbek. Akkor érde­mes a világhálón vásárolni, ha pontosan tudjuk, mit is akarunk venni. A vásárlási kultúra válto­zása lehetőségeket is jelent­het számunkra, régiónk szá­mára. Amennyiben az áru­házláncok forgalma idővel lecsökken, fenntartásuk gaz­daságtalan lesz, forgalmuk jelentős részét átveszi az on­line vásárlás. De az interne­ten mégsem lesznek kapha­tók az alapélelmiszerek, a hús, a baromfi, a zöldség és a gyümölcs. Ha mégis, akkor a közelünkben, régiónkban te­vékenykedő gazda fogja ily módon kínálni a portékáját. Az áruházláncokban ma kapható szíriai paprika és tu­néziai paradicsom mellett új­ra lehetőség nyílik a hazai zöldség, gyümölcs és más termények értékesítésére. Az áruházláncok után kialakuló űrt pótolni kell, bővülhetnek a helyi piacok, kialakulhat­nak újak, hazai értékesítési láncokat lehetne létrehozni. Nőhet ezáltal a hazai, vidé­künkön termesztett zöldség és gyümölcs iránti kereslet, a vásárlók újra hozzászoknak a hazai ízekhez. Persze a folyamat nem lesz drámai, mégis fel kell készül­nünk erre a kihívásra. Szak­mai téren nincsenek kétsége­im, inkább a tekintetben, hogy található-e még elég munkaerő ahhoz, hogy a két­kezi munkára igényes mező- gazdaságot újraindítsuk és megalapozzuk ezzel a helyi gazdaságfejlesztést. Ne feled­jük: térségünk kevés kitörési pontja közül éppen ebben le­het hozzánk kegyes a sors, természeti adottságaink és régiónk helyzeti előnyének együttes hatása révén. Éppen ezért, régiónk forrásainak, lehetőségeinek kiaknázása céljából hoztuk létre az MKP égisze alatt a Gazda Társu­lást. Szakmai, érdekképvise­leti társulásként célkitűzése a kis léptékű, kétkezi munkára igényes mezőgazdaság gya­korlati alkalmazása. A vásár­lók, miközben hazai termé­nyeket vásárolnak, jó, ha tu­datosítják:’ döntésükkel a he­lyi foglalkoztatást támogat­ják, munkahelyek létrehozá­sát a régiónkban. Vásárolja­nak ezért hazait! Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófej­lesztési alelnöke ÁLLÁSFOGLALÁS Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Kiállás az emberi jogi biztos mellett! A Szlovákiai Magyarok Ke­rékasztala felháborodással ve­szi tudomásul, hogy az utóbbi hetekben több olyan esemény is történt, melyek megingatják az állampolgárok Szlovákiá­ba, mint jogállamba vetett bi­zalmát. 2014. január 8-án a kormány soros ülésén meg­akadályozták Jana Dubovcová ombudsman felszólalását és a szepsi roma telepen történő, indokolatlan és dokumentá­latlan rendőri beavatkozás kapcsán beterjesztett anyagá­nak megtárgyalását. Emellett a kormány tagjai részéről rendszeressé váltak az emberi jogi biztosnak cím­zett lekicsinylő megjegyzések, és érezhető a legfőbb hazai jogvédő intézménnyel kap­csolatos elutasító, kifejezetten ellenséges magatartás. Ezzel párhuzamosan Maiina Hedvig ügye is vállalhatatlan, a jogál­lammal össze nem egyeztet­hető irányba halad tovább. A fiatal nő hatóságok általi zak­latása évek óta változatlanul folytatódik, továbbra sem tudni, mit szándékoznak ten­ni az ügyével, ezért a sértett a reménytelennek látszó szél­malomharc miatt kénytelen volt elhagyni az országot, kül­földre kellett költöznie. Egy demokráciában kiemelten fontos, hogy az állampolgárok bízzanak az igazságszolgálta­tásban, s bátran forduljanak azokhoz a fórumokhoz, me­lyek az ő érdekeiket védik a hatóságok indokolatlan túl­kapásaival szemben. Az utób­bi hetek eseményei ugyanak­kor azt mutatják, hogy a ható­ságok és az ország vezetése célzatos módon egyre rosszabb helyzetbe hozza a már létező intézményeket is, melyeket szándékosan leépí­tenek és ellehetetlenítenek. Eközben a másként gondol­kodókat elnémítják, nézetei­ket elhallgatják. A sérelmet szenvedő magánszemélyek így teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az állam­mal és a hatóságokkal szem­ben. Még a védelmükre felállí­tott törvényes intézményt sem veszik figyelembe és tevé­kenységét a legfelsőbb állami szinten elszabotálják. A Szlovákiai Magyarok Ke­rékasztala kifejezi Jana Du­bovcová ombudsman iránti szolidaritását és támogatja a jogállamiság és az ország ál­lampolgárai védelmében tett lépéseit. Fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárokat egyenlő bánásmódban része­sítsék, származásukra, nem­zetiségükre, vagyoni helyze­tükre való tekintet nélkül. Ez a működő demokrácia, egyben közösségünk megmaradásá­nak legalapvetőbb feltétele. Sérelmeink orvoslására sa­ját eszközeink is vannak. A Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat (http://jogsegely.sk/) külde­tése, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik nemzetiségük miatt kerültek hátrányos helyzetbe, s orvosolja azt a megfelelő fórumokon. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a panaszosok megnyilvánul­janak és jelentkezzenek a Jog­segélyszolgálatnál. 2014. január Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Többet olcsóbban! Most rendelje meg egy évre az Új Szót! A megrendelőt megajándékozzuk: Automata kávéfőző Előfizetve olcsóbb! (•tea készítésére is alkalmas * víztartály kapacitása: 1,4 liter f csészék száma: 2 Az ajándék értéke: 50 € Az ajánlat 2014. február 15-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents