Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-17 / 13. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 17. www.ujszo.com ■mm Egyiptomi népszavazás Kairó. Igennel voksolt az új alkotmányra szavazók több mint 90%-a Egyiptomban a tegnapi részeredmények szerint. Belügyminisztériumi adatok szerint a szavazásra jogosult egyiptomiak legalább 55%-a tette le a vok- sát. Az al-Ahrám napilap szerint az egyiptomiak „példátlan többséggel” ratifikálták a múlt nyáron megdöntött iszlamista vezetés alatt 2012-ben készült alkotmány erősen módosított változatát. A kétnapos népszavazás nem múlt el vérontás nélkül. A jelenlegi katonai hatalom támogatói és a július óta őrizetben lévő iszlamista exelnök Mohamed Murszi tábora közötti összecsapásokban 11 ember lelte halálát. (MTI) Letartóztatnák a tüntetőket Bangkok. A thaiföldi kormány tegnap felszólította a rendőrséget, hogy vegye őrizetbe a Jinglak Sinavatra kormányfő elfogásával fenyegetőző és Bangkok belvárosának nagy részét blokád alatt tartó tüntetők vezetőit. Tegnap a kormányellenes felvonulók újabb kormányhivatalokat zártak körül a fővárosban. A tüntetők több mint két hónapja követelik a kormány távozását, mert az szerintük valójában Jinglak Sinavatra miniszterelnök bátyja, a korrupcióval vádolt Thak- szin Sinavatra korábbi kormányfő irányítása alatt áll. A vezetők a nyolc halottat és több mint 450 sebesültet követelő összecsapások után kiadott le- tartóztatási parancsok ellenére szabadon vezetik a meneteket. (MTI) Jemenben ölt az al-Kaida Aden. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szárnyának fegyveresei megtámadtak egy rendőrőrsöt és két katonai helyőrséget a-jemeni fővárostól délre fekvő al-Bajda tartományban, a rajtaütésekben legalább 12 katona életét vesztette. „A támadók robbanóanyagot dobtak az állomásokra és tüzet nyitottak a szolgálatot teljesítő katonákra” - közölte egy helyi tisztségviselő. Az al-Kaida az utóbbi időben megerősítette befolyását Jemen déli részén, kihasználva a központi hatalomnak a 2011-es konfliktus nyomán bekövetkezett gyengülését. Az országban zajló összecsapások az évek során több ezer életet követeltek. (MTI) Több országban kampánytéma lett az uniós polgárok szabad mozgása Tilos az uniós korlátozás Brüsszel/Bern. Az Európai Parlament (EP) határozottan szembeszáll azzal a néhány uniós vezető által hangoztatott állásponttal, amely a polgárok szabad mozgásának korlátozását sürgeti - áll az EP tegnapi állásfoglalásában. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldali képviselő- csoport közös állásfoglalása arra szólítja fel az uniós tagállamokat, hogy tartsák be az uniós szerződések szabad mozgásra vonatkozó pontjait, mivel a szabad mozgáshoz való jog kivétel nélkül minden uniós polgárt megillet. Az EP azt kéri a tagállamoktól, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely befolyásolhatja a szabad mozgáshoz való jogot, és elutasít minden olyan javaslatot, amely az uniós migránsok számának korlátozását irányozza elő. Ez ugyanis ellentmond a személyek szabad mozgásának uniós szerződésekbe foglalt elvével - szögezi le az Európai Parlament. Az állásfoglalás megjegyzi, az európai választások közeledtével az uniós polgárok szabad mozgása kampánytéma lett néhány párt számára, és fennáll annak a veszélye, hogy az erről szóló vita nyomán megerősödhet az idegengyűlölet. Az Európai Bizottság közelmúltban készített tanulmányai szerint a más uniós országból érkező munkavállalók nettó befizetői a fogadó országok gazdaságának és költségvetésének. „Bár az uniós polgároknak mindössze 2,8%-a él más tagállamban, fontos szerepük van abelső piac sikerében és az európai gazdaság fellendítésében” - érvel az EP-ha- tározat. Az EP arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne diszkriminálják a máshonnan érkező uniós munkavállalókat azzal, hogy a munkavállalás céljából történő szabad mozgást társítják a feltételezetten jogellenes társadalombiztosítási visszaélésekkel. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárainak munka- vállalását január 1-jéig korlátozhatták átmeneti intézkedésekkel a korábbi tagállamok, de közülük 19-en már korábban feloldották a korlátozásokat. Az év eleje óta viszont a románok és a bolgárok is szabadon vállalhatnak munkát az összes uniós országban. Mint emlékezetes, Nagy-Britannia az utóbbi hetekben a bevándorlók szociális juttatásai megvonásának lehetőségéről beszélt, a német CSU szintén idegenellenes retorikához nyúlt. A svájci szövetségi kormány szerdán úgy döntött, az eddigi visszaélések miatt megszünteti a szociális juttatások folyósítását a Svájcban munkát kereső európai állampolgárok számára. 2013 november végén Svájcban 1,88 millió külföldit tartottak számon, közülük 1,25 millióan a 28 EU-tagállam valamelyikéből származnak. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni fogják, ha az adott ország és Svájc korábban egyezményt kötött a letelepedési kérdésről. Úton az önállóság felé? Tegnap a katalán parlament elfogadta azt az indítványt, hogy kérelmezzék Madridtól az önállóságról szóló referendum kiírását. Barcelona tartományi kormánya novemberben szeretné lebonyolítani a népszavazást. (TASR/AP) Drogoztak a nukleáris erők tisztjei Washington. Szolgálati rutinvizsgán elkövetett csalás miatt felfüggesztették az amerikai stratégiai nukleáris rakétaerők 34 tisztjét, hármat pedig azért, mert kábítószeres ügyekbe keveredett bele - közölte Deborah Lee James, az amerikai légierő minisztere. A csalásban érintett 34 tiszt a montanai Malm- strom rakétabázison teljesített szolgálatot, ahol 150 interkontinentális ballisztikus rakéta áll hadrendben. Az ügy miatt mind elvesztették a rakéták kezelésére vonatkozó és a biztonsági jogosultságaikat. A csalás miatt több mint 600 rakétázó tisztnek most újból le kell tennie a vizsgát. (MTI) Autóba rejtett pokolgép robbant tegnap Libanon északkeleti részén, a Szíriával közös határ közelében. A robbantás a döntően síiták lakta Hermelben, a Hezbollah szélsőséges síita szervezet egyik központjában történt, és több halálos áldozatot követelt. Libanon egyre inkább a szíriai polgárháború második színterévé válik, egyre erőteljesebb a síiták és a szunniták közötti ellentét. (SITA/AP) Gyurcsány: kis híján kimaradt az Együtt-PM az ellenzéki összefogásból Sok voks kell a Fidesz leváltásához ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar ellenzéki összefogás megteremti a potenciális lehetőséget a kormányváltásra, ehhez azonban mintegy nyolcszázezer új szavazóra lenne szükség - ezt Tóth Zoltán választási szakértő mondta. A 800 ezer szavazó alatt a bizonytalanok értendők, nem pedig azok, akik biztosan nem mennének el szavazni - mutatott rá Tóth, akik szerint ez utóbbiak a 8 millió választó- polgár mintegy egyharmadát teszik ki. Tóth szerint akár tíz mandátum sorsa is függhet attól, hogy hányán mennek el szavazni a határon túli magyarok közül, illetve hányán vesznek részt a választáson azok, akik külföldön élnek, de magyarországi állandó lakcímmel rendelkeznek. Az ellenzéki összefogást, sokféleképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb, hogy létrejött - mondta Kéri László. Szerinte ezzel az összefogással a baloldali és liberális szavazóbázist le lehet fedni, ez nem kevés, de a győzelemhez nem elég. A politológus szerint a Fidesz kétharmada ezzel megakadályozható. Fontos, hogy a kampányban nem szabad a Fidesz forgató- könyvéből játszani: azt kell elhitetni az összefogásnak, .hogy ők nem a múlt, hanem a jövő. Gyurcsány Ferenc szerint fennállt annak a veszélye, hogy ha az Együtt-PM nem fogadja el az ellenzéki pártok megállapodását, akkor a választási szövetség kimaradt volna az együttműködésből. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azt mondta, lezárták vitáikat, korrekt a viszony az összefogás szereplői között, és igazodni fognak az együttműködést vezető Mesterházy Attila MSŽP- elnök kéréseihez. Egy, az Origón szerdán megjelent interjúban Gyurcsány azt mondta, „nem tudom, hogy 2018-ban vagy 2022-ben ágaskodik-e a miniszterelnöki ambícióm”. Ezt most úgy magyarázta, hogy hosszú életű lesz, politikai barátai örömére és riválisai bosszantására, az pedig nem tudható, mit fog tenni a jövőben, ezért egyetlen lehetőséget sem lehet kizárni. (MTI, atv) A jelenleginél jóval drágább lehet az orosz Roszatom cég által kibővítendő Paksi Atomerőműben termelt villamos energia Kétséges a nagyobb magyar atomerőmű gazdasági haszna ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor magyar kormányfő kedden írta alá a legalább 3000 milliárd forintos atomenergetikai szerződést Moszkvával. Azóta sorra látnak napvilágot a fideszes csúcsvezetők korábbi, az orosz felet pocskondiázó, az orosz függéstől óvó kijelentései, emellett előzetes számítások szerint az is kiderült, nagyon drága lesz a Roszatom által kibővítendő Paksi Atomerőműben termelt villamos energia. Túl drága lesz az áram Először a Guruló hordók szakblog írta meg, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy Magyarországnak szüksége lesz-e az új paksi blokkokra. A cikkben felvetnek egy másik fontos kérdést is, jelesül azt, hogy mi lesz a szinte borítékolható költségtúllépésekkel. Nagyon valószínű, hogy ez a megállapodás végül nem 10 milliárd, hanem 15-20 milliárd eu- róval dobja majd meg a magyar állam effektiv adósságát. Az oroszok által kibővített Paks legalább 27-28 forintos megawattonként! áron kell, hogy adja az áramot ahhoz, hogy a 30 éves futamidő alatt kitermelje a két új blokk megépítésére kapott hitelt. Jelenleg 13-14 forintos áron kapható a piacon áram, ennek alapján tehát nem látszik, miként tudna rentábilisan működni. Egyébként a Paksi Atomerőmű esetleges bővítéséről ráértek volna a 2020-as évek derekán dönteni, mivel addigra jobban látható lesz, hogyan alakul az alternatív energiahordozók elterjedése és ára, vagy például az új technológiával termelt gáz ára, ugyanis a most üzemelő paksi blokkokat csak 2037-ig kell fokozatosan leállítani. Az szinte biztos, hogy a magyar gazdaságnak nem lesz szüksége az új blokkok által termelt pluszenergiára a 2020-as években, a nemzetközi piacon pedig - mostani tudásunk alapján - nehéz lesz eladni a 27-30 forintos áron megtermelt áramot. Alig gyorsul a gazdaság A portfolio.hu egyszerű háttérszámítással illusztrálta, hogy a projekt gazdasági hatása meg sem közelítheti azt az értéket, amit Lázár János miniszterelnökségi államtitkár hangoztatott, mint a projekt melletti fő érvet, jelesül azt, hogy a beruházással éves szinten 1%-kal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP). Az első évben ugyan megugrik a beruházási teljesítmény, ezért a GDP is, a következő években azonban nem emelkedik tovább a beruházási volumen, így a gazdasági növekedésre már nincs hatással. Egyszeri, szintbeli emelkedés történik tehát, ettől tartósan nem lesznek magasabb GDP-növekedési számok. Ráadásul az invesztíciónak erős importvonzata is van, továbbá a munkálatoknak csupán 40%-át végzik majd magyar vállalatok, a megrendelések nagyobb része külföldi cégek zsebében landol. Vagyis a GDP-szintje nem 1%-kal, hanem csupán néhány tized százalékkal emelkedik majd meg, az is csak a beruházás elején. Horribilis végösszeg Emellett a 30 évre szóló orosz hitel tetemes kamatterheit is figyelembe kell venni. Mindezeket összegezve: várhatóan a jelenleginél határozottan drágább áramot állítanak elő a kibővített Paksi Atomerőműben, Magyarországot évtizedekre leterheli az adósság- törlesztés, melynek végösszege (ha elhúzódik és a tervezettnél drágább lesz a beruházás) simán felkúszhat 15-17 milliárd euróra. (444.hu, atv, porti.)
