Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-16 / 12. szám, csütörtök
1121 A természet patikájából 2014. január • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI Bazsaliko Kellemes illata és íze miatt a bazsalikomot sokan fűszer- ~ növényként ismerik^ ám ť V '* *’ kevesen tudják, hogy ^ ..', ez a gyógynövény*, a biokertészet hatásos növénye. a biokertészet sokoldalú •• ogynovenye T apasztalataim szerint sokat segít a kertészeknek. Kevesen tudják például, hogyha a paprikapalánta közelébe bazsalikomot ültetünk, nem támadják meg a zöld levéltetvek, de vigyázni kell, nehogy túl közel legyenek egymáshoz, mert elnyomják a paprikapalántát. Amíg kicsik a bazsalikompalánták, nem olyan kellemes az illatuk, ezért a zöldtetvek megjelenhetnek a paprikalevelek alsó felén, de amint a palánták elkezdenek nőni és illatozni, a kártevők eltűnnek, és ez az állapot az egész vegetáció alatt megmarad. Ha így termesztünk paprikát, nem mérgezzük a földet, nem kerül káros anyag a paprikába, egészségesen fejlődik és terem. TERMESZTÉSE Általában március végén, április folyamán barna ho... hagyjuk a bazsalikomot kivirágozni, majd tőből levágjuk, és jól szellőztetett helyen szárítjuk. mokos talajba melegágyba kell vetni a magokat, s májusban már ki is lehet ültetni a palántákat. Vásárolhatunk cserépben is palántákat, és ezeket ültetjük ki 20-30 cm távolságban. Amikor virágzik a bazsalikom, vágjuk le a virágzó és leveles szárát. Ne a napon szárítsuk, mert igen sok illóolajat szív ki belőle a nap. Legjobb, ha jól szellőztetett, száraz helységben, néhány napig csomagoló papíron vékony rétegben szárítsuk. Amikor már megfonnyadt a növény, késsel vágjuk apróra, majd ismét terítsük szét, hogy teljesen megszáradjon. Végül rakjuk papírzacskóba, így tároljuk. A másik módszer az, amikor hagyjuk a bazsalikomot kivirágozni, majd tőből levágjuk, és szintén száraz, jól szellőztetett helyen szárítjuk. Amikor teljesen megszáradt, kézzel lemorzsoljuk a magvakat és papírzacskóban tároljuk. A magokban összpontosulnak a hatóanyagok. 50%- kal több illóolajat tartalmaz, mint a virágos szára. HATÓANYAGAI Fő hatóanyaga az illóolaj (1,5%), összetevője a linalool (a citromfélék fő hatóanyaga), a kámfor (a kámforfa illóolajának hatóanyaga), az eugenol (a szekfűszeg hatóanyaga), a cineol (a levendula illóolajának összetevője), a pinén (a fenyőfák és az angelika gyökér hatóanyaga) és a geraniol (a piros rózsaszirmok illóolajában van). Amint látjuk, a szubtrópusi és trópusi övezetben élő gyógynövények és gyógyfák hatóanyagait tartalmazza. TULAJDONSÁGAI ■ baktériumölő ■ depresszióellenes ■ elpusztítja a penészgombát ■ oldja a szélgörcsöt ■ étvágyjavító ■ fokozza az anyatej termelődését GYÓGYÁSZATI FELHASZNÁLÁSA ■ már a kisgyermeknél lehet alkalmazni, pl. ha kandidózisa van (penészgomba). Ilyenkor 1 kávéskanálnyit (5-12 évig 1 teáskanálnyit, 12 éves kortól és felnőtteknél 1 leveseskanálnyit), csak leforrázni 1,5-2 dl vízzel. 15 perces áztatás után leszűrjük, és naponta 1-3-szor kell fogyasztani, ■ depressziónál orbáncfűvel kombinálva nagyon szép eredményeket lehet elérni, ■ nőknél gyógyítja a fehér folyást, ■ tompítja a görcsöket, ■ segít az idegi alapon kialakuló szédülés esetén, ■ az álmatlanságot és migrénes fejfájást gyógyító teakeverék része, ■ erős megfázásnál egy maroknyi bazsalikomot főzzünk meg fél liter vízben és ezzel inhaláljunk, ■ fáradékonyságra és depressziós állapotokra gyógy- bort készíthetünk belőle, 50 gr bazsalikomot áztatunk 0,71 száraz borban 7 napig, majd hidegen tároljuk és napi 3x jél decit fogyasztunk belőle, ■ nyers növényi nedve jót tesz az ínysorvadásnál, a kipréselt zöld nedvével beáztatunk egy vattacsomót és ezzel masszírozzuk az ínyt, ■ felhasználható bélférgek ellen és gyomornyugtatóként, Az Indiában, Dél-Ázsiában és Afrikában honos növényt már az ókorban termesztették Egyiptomtól Indiáig, majd Görögországon át Rómába is eljutott, Pannónia területére a rómaiak hozták be és hagyták örökségül az itt élő népeknek. A növény 40-60 cm magas négy- szögletes szára dúsan elágazó. Levelei nyelesek, tojásdad alakúak, 2 cm hosszúak és 12 mm szélesek. A levéllemez felülete csupasz. Virágzata álfüzér, virágai kicsik, fehér vagy világos rózsaszínűek. Magról szaporítják. Cserépben és szabadföldön egyaránt termeszthető. A magot áprilisban vetik, május elején palántázzák, a palántákat 20- 30 cm távolságra ültetik egymástól. A virágzás ideje június vége, július eleje. Mártások, főzelékek, olaszos szószok, pástétomok, baromfihúsok ízesítéséhez, ecetes és vizes uborkák tartósításához használják. Fűszerkeverékek gyakori alkotója. A leveleket frissen is felhasználják üdítőitalok és szörpök készítéséhez. (Dr. Ladocsi Teréz - Sági Katalin - Békefi Iván: A fűszerezés ABC-je)
