Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-15 / 11. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Két teátrum összefog Komárom. A budapesti Nemzeti Színház társulata január 12-én mutatta be a Komáromi Jókai Színházban Tamási Áron Vitéz lélek című művét. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az előadást követően együttműködési szerződést írt alá Tóth Tiborral, a komáromi teátrum igazgatójával. Ebben egy közös bemutató létrehozásának szándéka, szakmai továbbképzések, workshopok megvalósítása, valamint a két színház előadásainakkölcsönösbemutatkozásaszerepel. (k) Shakespeare-művek kortársaktól London. Jo Nesbo világhírű norvég krimiíró újraírja Shakespeare Macbethjét. Nesbo illusztris alkotótársakhoz csatlakozik: Margaret Átwood A vihar, Howard Jacobson Ave- lencei kalmár, Jeanette Winterson a Téli rege újraírásán dolgozik. , A Macbeth története közel áll a szívemhez, mert olyan témákat érint, amelyekkel azóta foglalkozom, amióta elkezdtem írni. Ez egy thriller a hatalomért folyó harcról, homályos, viharos bűnügyi környezetbe és egy sötét, paranoiás emberi elmébe ágyazva” - mondta Nesbo a műről. A Shakespeare-drámák nyomán készülő új jönyvek 2016-ban, a nagy drámaíró halálának 400. évfordulójánjelennekmeg. (MTI) Új Queen-dal a láthatáron London. Egy elfeledett, harminc éve rögzített Que- en-dalra bukkant Brian May. A legendás brit zenekar gitárosa szalagokat szortírozott stúdiójában, amikor előkerült a felvétel. A hírt saját blogján osztotta meg a világgal, meglepően frissnek nevezve a dalt, amelyet némi polírozás után szívesen megjelentetne. „Milyen jó, hogy senki sem kaparintotta meg! Sok meglepetést el tudnak rontani manapság. Elég egy ügyes szarházi, aki kicsempészi a félkész stúdiófelvételt, aztán felkerül az internetre, ahol szétcsócsálják, még mielőtt valóban megszületett volna” - írta Brian May. (juk) Szuperhős lesz Michael Douglas Los Angeles. Először vállalt szerepet szuperhősfilmben Michael Douglas. A 69 éves sztár a jövőre mozikba kerülő Hangyaember (Ant-Man) című képregényfilm főszerepét játssza el. A Marvei stúdió régóta győzködte Douglast, de a színész csak az ünnepek után mondott igent. Az 1962 januárjában debütált amerikai képregény főhőse egy zseniális tudós, aki kifejleszt, egy szérumot, melynek segítségével hangyányivá tud zsugorodni, miközben erejét megőrzi. így veszi fel a harcot a gonoszok ellen. (MTI, juk) Brian AAay (Képarchívum) Közérthető stílus és nyelvi igényesség jellemzi a városhoz kötődő hírességekről szóló két könyvet Pozsonyi mesék nagyjainkról Ha, teszem azt, egy vetélkedőben elhangzana a kérdés, mi a közös a feltaláló Kemplelen Farkas, a zeneszerző és zongora- művész Bartók Béla, valamint az építész Lechner Ödön múltjában, bizonyára meglepő válaszokat hallanánk. Meglehet, biztosra csak azok mennének, akik ismerik a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás által tavaly útjára indított, (nem csak) gyerekeknek szóló Pozsonyi mesék című könyvsorozatot. B. MÁN YA ÁGNES A megoldás tehát az egykori koronázó város: a felsoroltak mindegyike élt és/vagy alkotott Pozsonyban. Senkit ne tévesszen meg a sorozat címe, az egyes kötetek nem klasszikus értelemben vett meséket tartalmaznak, hanem élvezetes stílusban, mesélve mutatják be választott főszereplőjük életét vagy annak Pozsonyhoz kapcsolódó mozzanatait. A sorozattal elsősorban a gyerekeket kívánják megszólítani, de a szülők számára is üdítő olvasmány lehet. Azok élvezik és értékelik majd igazán, akik fogékonyak, nyitottak az új ismeretekre, és egyáltalán nem bánják, ha a könyv, amit olvasnak, nemcsak szórakoztat, hanem - persze nem direkt módon - tanít is. A nálunk mindeddig egyedülálló sorozat nemcsak a pozsonyiak vagy a várost ismerők számára lehet érdekes, hiszen a könyvek közismert, sőt világhírű emberekről íródtak. Az első kötetet, amely Kempe- len Farkasról szól, Bolemant Éva jegyzi. A polihisztor Kempelen mozgalmas élete és sokrétű munkássága hálás téma, a szerzőnek pedig sikerült a gyerekolvasók szája íze szerint tálalni a gazdag életművet, számba véve a „nagy varázslóként” emlegetett Kempelen találmányait, leleplezve a bravúros sakkozógép titkát is. A messze földön híres pozsonyi kifli is belekerült a történetbe: a figyelmes Kemplen - magát pékinasnak álcázva - ezzel a finomsággal kedveskedett reggelente szíve választottjának. A közérthető, de nyelvileg igényes könyvet „gyermek- barát” betűméretben nyomtatták, így azok is könnyen elboldogulnak vele, akik még nem olyan gyakorlott olvasók. A második-kötet szerzője Ga- rajszki Margit, aki a zseniális zeneszerző, Bartók Béla Pozsonyban töltött tanulóéveivel - és nem csak azzal a hat esztendővel - foglalkozik. A művészpalánta Bartók a híres katolikus főgimnázium diákja volt; a mai gyerekekhez hasonlóan főleg tanulással - és persze zongorázással - teltek a napjai. Hogy a meglehetősen egyhangúnak tűnő pozsonyi gyermek- és ifjúkorról sűrűn teleírt, izgalmas könyv született, egyértelműen a szerző érdeme. Ga- rajszki Margit a kis Bartók besztercei főerdésztől kapott fabábuját, a fából faragott királyfit tette meg mesélőnek, aki hűen követte gazdája minden lépését egészen az elválásukig. „Legbelsőbb évgyűrűiben érezte, hogy őt már nem fogja magával vinni Budapestre, mert már nagyfiú lett.” A bábu sejtése beigazolódott, Bartókot várta a budapesti Zene- akadémia és a világhírnév, de azért egykori gazdája később visszatért méghozzá. Nem túlzás azt mondani, hogy Matrka Simon nem csupán illusztrátora, hanem társszerzője is a könyveknek. Képei nagyon szépen segítik, „alámondják” a történéseket, humorosak, rendkívül ötletesek. Mindkét - már megjelent - kötetben képes volt újat, mást hozni. Míg a legtöbb illusztrátor megmarad egy-egyjól bevált figura vagy technika mellett, addig ő igazi kreatív művészemberként engedi, hogy a szöveginspirálja. A Pozsonyi Kifli ebben az évben egy újabb, az ún. Kék templom tervezőjéről, Lechner Ödön építészről szóló kötet kiadását tervezi, a Pozsonyi mesék folytatásaként. A város múltjával és annak bemutatásával foglalkozó társulás kétnyelvű (magyar-szlovák) honlapot is működtet, amelyen a régi Pozsonyról szóló olvasmányok és a gazdag képanyag mellett ingyenes tematikus városnéző sétákra is invitálja az érdeklődőket. A város múltjára kíváncsi szlovák (olvasó) közönséget pedig a Jitka Rožňová remek fordításában megjelent Kempelen- és Bartók-könywel is szeretnék megszólítani. Bolemant Éva: Kempelen. Pozsonyi mesék, Pozsonyi Kifli Polgári Társulás, 2013. Garajszki Margit: Bartók. Pozsonyi mesék, Pozsonyi Kifli Poígári Társulás, 2013. A Brit Filmakadémia volt tagja kitálalt a sajtónak: egykori kollégái olyan filmekre is szavaznak, amelyeket nem láttak, csak az ismertetőt olvasták Dagad a botrány a BAFTA-díj körül (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ London. A Brit Filmakadémia (BAFTA) díját az Oscar-díj és a Golden Globe után a harmadik legfontosabb filmes elismerésének tartja a szakma. Most azonban folt eshet rajta, egy volt döntnök ugyanis a napokban azt állította egy brit bulvárlapban, hogy az illetékesek gyakran látatlanban szavaznak a filmekről, mivel nincs idejük az összesei megnézni. A BAFTA-díjakat nem csak mozifilmes kategóriákban osztják ki, a televíziós produkciók, a gyermek- és ifjúsági filmek és műsorok, sőt a videojátékok közül is választanak győztest. A versengés többfordulós, a végén kategóriánként öt jelölt marad. A Brit Filmakadémiának több mint 6 500 tagja van, valamennyien szavazásra jogosultak. Egy kilétét felfedni nem kívánó informátor azt állítja a Daily Mail hasábjain, hogy az ítészek egy része az ismertetők, valamint a produkció költség- vetése alapján dönt, legfeljebb az előzetest és a stáblistát nézi meg. Ez utóbbin a „megbízható” neveket keresik, és ha megtalálják, a film nagyobb eséllyel kaphat jelölést, mint az ismeretien alkotók független filmjei. Az illető azt állítja, több éven át tagja volt a Brit Filmakadémiának. Szerinte a szavazás eredménye inkább függ „a ráhatástól, a tendektől és a szerencsétől”, mint a művek színvonalától. Sokan azokra a filmekre szavaznak, amelyekről sejtik, hogy esélyesek. „Birkák vagyunk, és az előttünk haladó birkákat követjük. És minden nyájban vannakvezérbirkák. Ez az oka annak, hogy évről évre ugyanazok a nevek forognak a jelöltek listáján” - fogalmaz a cikkíró, hozzátéve, hogy a produkciós cégek pezsgős fogadásokkal és egyéb apró figyelmességekkel igyekeznek hatni a szavazókra. Ez a törődés persze nem feltűnő, ahhoz viszont elegendő, hogy az érintett megjegyezzen egy-egy filmet. Minél nagyobb költségvetésű a produkció, annál több pénz jut ilyen „szakmai” rendezvényekre, ezért a nagy hollywoodi stúdiók előnyhöz juthatnak. A volt filmakadémikus azt is megjegyzi, hogy a szereposztás sokat nyom a latban. Anagy nevekjól hatnak a szavazókra, ugyanis a legtöbben felidézik a sztárok előző filmjeit, és ez pozitívan befolyásolhatja döntésüket - vagyis ha szeretik a művészt, látatlanban is szavaznak a filmre, amelyben játszik. „Judi Dench akkor is a jelöltek közé kerül, ha csak kifújja az orrát” - áll a cikkben. Az ismeretlen szakember ezzel arra célzott, hogy a Szerelmes Shakespeare-ben a színésznő csupán nyolc percig látható a vásznon, mégis megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó BAFTA-díjat. A BAFTA szóvivője a tekintélyes The Guardian című lapnak elmondta, hogy az akadémia egész évben igyekszik lehetőséget teremteni tagjai számára valamennyi film megtekintésére. Ők maguk is szerveznek vetítéseket, és a gyártók által kínált zárt rendszerű internetes filmnézést is propagálják. DVD-ket is másolnak és továbbítanak a tagoknak, akik egyébként az ország összes mozijába ingyen belülhetnek. A szavazási szabályzatban szerepel a kitétel, hogy a tagok csak azokra az alkotásokra szavazhatnak, amelyeket valóban láttak. A filmek sikere érdekében folytatott „kampányolásnak” is szigorú szabályai vannak, hogy a stúdiók ne tudják megvásárolni a döntnökök szimpátiáját. Ha valakit szabályszegésen kapnak, a fűmet kizárják a versenyből. Gazdára váró BAFTA-díjak A szóvivő nyilatkozata csupán a brit sajtó egy részét nyugtatta meg. Sokak szerint vannak olyan kiskapuk, amelyeket kihasználva a gyártók és forgalmazók hatni tudnak a szavazókra. Ellenőrizhetetlen, ki mit látott valójában, ületve milyen indokok alapján voksolt. Azt is sokan felvetik, hogy az akadémiai tagok többsége aktív szakmabeli, évtizedek óta dolgoznak a filmiparban, ezért akár személyes érdekük is fűződhet egy-egy döntéshez. A BAFTA-díjakat idén február 16-án adják át a londoni operaházban, (juk)
