Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-10 / 7. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 10. www.ujszo.com Egész évben ingyen a Szlovák Nemzeti Galériába Tájak a Tátrától a Dunáig ELŐZETES Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria legnagyobb újdonsága ez évre, hogy pozsonyi és bazini (Pezinok) kiállításait ingyen lá­togathatja a közönség. Az egyes kiállításokhoz szervezett kísé­rőrendezvények azonban to­vábbra sem lesznek ingyenesek. A nemzeti galéria az első hazai művészeti kiállítóhely, mely - a J&T Banka jóvoltából - lehető­vé teszi az ingyenes tárlatláto­gatást. A galéria kiemelkedő lá­togatottsággal büszkélkedhet: tavaly, bár kiállítóterének hat­van százalékától meg kellett válnia, 75 ezer látogatót foga­dott, csupán ötezerrel keveseb­bet, mint az előző évben (még teljes üzemelés mellett). Épületátalakítás miatt a galé­ria a múlt évben állandó kiállítá­sainak bezárására kényszerült. Ugyanakkor továbbra is szeret­né prezentálni a gyűjtemé­nyében található régi művé­szetet, ezért olyan műtárgy- összeállítást készít elő, mely a gótikába és a barokkba nyújt majd betekintést. A tárlat, mely A Szlovák Nemzeti Galéria Nem állandó kiállítása címet kapta, január 17-től lesz látható. A galéria idei kiállítási tervé­ben két nagy projekt szerepel. Az egyiket tavaszra tervezik, melynek az Impresszioniz­mus.sk munkacímet adták. Ma­gán- és közgyűjteményekből kölcsönöznek műveket a tárlat­ra, mely azt mutatja be, milyen hatással volt az impresszioniz­mus régiónk művészeire. Egye­bek között Mednyánszky László és Martin Benka festményei kapnak itt vezető helyet. A Tátrától a Dunáig a címe a nyár húzótárlatának. A kiállí­tásra a régi, a modern és a kor­társ festészetből gyűjtenek össze tájképeket. Novemberben a galéria ismét csatlakozik a Fotóhónaphoz a modem és a neomodern építé­szetet bemutató fényképkiállí­tással. Az évet két tárlattal zár­ják: az egyik az orosz avantgárd művészetbe ad betekintést, a másik a 20. század szobrásznő- inek munkáiból válogat, (tébé) Messerschmidt Karakterfej 44 című alkotása is bekerül a ja­nuár 17-től látható kiállítás anyagába (Fotó:SNG) Kis könyvtárak telefonfülkékben Prága. Ingyenes kis könyvtárakká alakítanak át kiselejtezett telefonfülkéket prágai fiatalok, akiket az utcákról fokozato­san eltűnő régi telefonfülkék iránti nosztalgia inspirált. A cseh Telefónica telekommunikációs cég alapítványának tet­szett a fiatalok ötlete, ezért pénzt és hét használaton kívüli fülkét is adott nekik. Az első „könyvfülke” tegnap nyílt meg egy kórházban. A projekt későbbi szakaszában az utcákon, valamint metró- és vasúti megállók közelében is szeretnék felállítani a mini bibliotékákat, ahonnét az emberek ingyen kölcsönözhetnek könyveket. Mindegyik fülkének egyedi külseje lesz, a szervezők a Facebookon hirdettek pályázatot a mini könyvtárak megtervezésére. A győztesek maguk való­síthatják meg az elképzeléseiket. Az 1,3 millió fős Prágában jelenleg 1555 telefonfülke üzemel. Számuk az elmúlt tíz év­ben 60 százalékkal csökkent, és a még működőket is egyre kevesebben használják. (MTI) Együttműködési szerződést készít elő a Jókai Színház és a budapesti Nemzeti Színház A Vitéz lélek Komáromba jön Vasárnap este Tamási Áron Vitéz lélek című da­rabjával a Jókai Színház­ban vendégszerepei a bu­dapesti Nemzeti Színház társulata. Tóth Tibor, a komáromi színház igazga- tójakiemelte: avendégjá- ték is azt igazolja, Vid- nyánszky Attila nem csak képletesen hirdeti az együttműködést a határon túli színházakkal és kultu­rális intézményekkel. ELŐZETES „A magyar kulturális kor­mányzat és a Nemzeti Színház is minden módon kinyilvánítot­ta, hogy a határon túli színhá­zakat a magyar kultúra részé­nek tekinti. Szeptemberben például a mi színészeink jártak Budapesten - a Nemzeti nyílt napján szerepeltek egy felolva­só-színházi produkcióval, há­rom kortárs szerző szövegeivel. Az elmúlt hónapokban az egyeztetéseken számos lehető­ség szóba került: a vendégelő­adások mellett a színészek köl­csönös foglalkoztatása és közös produkciók is. A Nemzeti Szín­háznak ma három lapja van, ígéretet kaptunk, hogy ezekben is tudósítani fognak a határon túli színházak eseményeiről” - mondta el a komáromi direktor. Hozzátette, az együttműködést a két teátrum között írásban is lefektetik, a szerződést várha­tóan a vasárnapi vendégjáték alkalmával írják alá. A Vitéz lélek egyébként az Al­földi Róbert távozása utáni éra - azaz a 2013/2014-es évad - első bemutatója volt a budapesti Nemzeti Színházban. Vid- nyánszky Attila, a múlt nyáron hivatalba lépett új igazgató nem tartotta műsoron a korábbi be­mutatókat; direktorként és ren­dezőként is ezzel az előadással debütált „a nemzet színházá­ban”. A teátrum legutóbbi be­mutatója Paul Claudel-Arthur Honegger Johanna a máglyán című misztériumjátéka volt, ugyancsak Vidnyánszky rende­zésében. Az új igazgató több al­kalommal deklarált elképzelése szerint a Nemzeti Színháznak nemcsak Budapesten kell jelen lennie, hanem vidéken és a hatá­ron túli területeken is. Jelenleg ez a célkitűzés a Tamási-darab „turnéztatásával” valósul meg: az előadás járt már Kárpátalján és Erdélyben, most pedig hoz­zánk látogat. „Balladisztikus, lí­„Balladisztikus, nagy érzelmi mélységeket feltáró előadást láthat a közönség" - ajánlotta a produkciót T óth Tibor. rai, nagy érzelmi mélységeket feltáró előadást láthat a közönség" - ajánlotta a produk- ciótTóthTibor. Tamási Áront az irodalomtör­ténet novellistaként és regény­íróként tartja a legtöbbre. Drá­mai életművének megítélése máig vita tárgya. Talán legtöb­bet játszott színpadi műve az Énekes madár - 2009-ben ezt a „székely népizenés játékot” ép­pen Vidnyánszky Attila rende­zésében mutatta be a Jókai Színház. Az előadás az utóbbi évek egyik sikerszériáját hozta, mintegy ötvenszer játszotta a komáromi társulat. A Vitéz lélek 1940 októberé­ben, közvetlenül az észak-erdé­lyi bevonulást követően szüle­tett. Ősbemutatója 1941 janu­árjában volt a Nemzeti Szín­házban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy sza­márral című elbeszélés alapján íródott. Görömbei András így jellemezte a művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájda­lom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadság- vágy... Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.” A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapve­tően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst át­keresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején szü­letett, az eredeti szamaras tör­ténet jelképisége egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellá­ban az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elin­dult, Balia Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése, miként fogadja viszsza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsör- tetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, ko­rántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a törté­nelem nagyon hamar bebizonyí­totta, hogy a 20. század igazi ka­tasztrófája a „kis világok” pusz­tulása, a hagyományos közössé­gek felszámolása lett - vázolták fel az előadás üzenetét az alko­tók. A Vitéz lélek főbb szerepei­ben Trill Zsolt, Horváth Lajos Ot­tó, Mécs Károly, Martinovics Do­nna, Reviczky Gábor és Nagy Anna látható. De a vasárnap nem csak róluk, nem csak a Nemzeti vendégjáté­káról szól: a Jókai Színház az es­ten örökös tagságot adományoz négy nyugdíjas művészének, Dráfi Mátyásnak, Boráros Imré­nek, Ropog Józsefnek és Takáts Ernődnek, (as) Phil Everly bátyjával, Donnal együtt beénekelte magát a műfaj halhatatlanjai közé; az Everly Brothers fiatalabbik tagja hetvennégy évesen hunyt el Aki a rock and roll bölcsőjét ringatta (Képarchívum JUHÁSZ KATALIN Az év egyik első nagy veszte­sége Phil Éverly halála, aki az Everly Brothers duó tagjaként bátyjával, Donnal együtt meg­határozta a könnyűzene fejlődé­sét. A duó egyesítette az addig egymással hadban álló countryt és rockot, tisztán csengő vokál- juk pedig olyan előadókat inspi­rált, mint a Beatles, a Hollies, Simon and Garfunkel vagy a Beach Boys. Phil Everly krónikus tüdőbetegségben szenvedett, két héttel 75. születésnapja előtt hunyt el kaliforniai otthonában. A testvérek az anyatejjel szív­ták magukba a zenét, már gye­rekként felléptek countryelőadó szüleikkel, akik feldolgozások­kal turnéztak az országban. A fiúk a legendás country-gi- táros, dalszerző és producer, Chet Atkins ösztönzésére kezd­tek duóban fellépni, neki kö­szönhetik első lemezszerződé­süket is. Bye, Bye Love című da­luk 1957-ben világsláger lett. Sikerszerzőket nyertek meg maguknak, folk-örökzöldeket értelmeztek újra, és a kor nagy slágereihez (House of the Rising Sun, Lucüle, a Be-Bop-a-Lula) is bátran hozzányúltak. Az Elvis és Jerry Lee Lewis ál­tal uralt színtéren nehéz volt kitűnni, valami egészen eredeti kellett a világhírnévhez. Ever- lyékjóképűek voltak, fülbemá­szó dalokat énekeltek, Elvisszel ellentétben jól gitároztak, és kettejük énekhangja maga volt a harmónia. Dalaikban a vezető szólamot olyan fantáziadúsan egészíti ki a mellékszólam, hogy az összhatás egy kórus jelenlé­tével is felér. (Ez az oka annak, hogy később, szólóban már senki sem volt kíváncsi rájuk.) Sorra jöttek a slágerek, és Eu­rópában is népes rajongótábort szereztek maguknak. A siker­széria 1965-ig tartott, akkorra azonban a Beatles leradírozta őket a palettáról, és az USA-ban is új szelek kezdtek fújni. Á hetvenes évek elejére meg­romlott a viszony a fivérek kö­zött, egyszer a színpadon is összeverekedtek. Útjaik elvál­tak, tíz évig nem is beszéltek egymással, csak 1983-ban, ap­juk temetésén békültek ki. A nagy összeborulást sikeres nosztalgiámmá, majd új leme­zek követték. 1994-ben Cliff Richarddal közösen ismét listá­ra juttatták az All I Have To Do Is Dream című korai sikerüket. Phil Everly tavaly november­ben adta utolsó interjúját, amelyben a következő magya­rázattal szolgált az utánozhatat­lan Everly-vokállal kapcsolat­ban: „Együtt nőttünk fel, úgy­hogy egyformán artikulálunk, hasonló a hanghordozásunk, egyformán ejtjük a szavakat. Ezek a dolgok sokat számítanak, ha ketten két szólamban éne­kelnek.” Kevesen tudják, hogy Paul Simon híres Graceland című da­lában háttérénekesként az Everly fivérek is közremű­ködtek. Simon így reagált kollé­gája halálhírére: „Phil és Don Phil és Don, sikereik csúcsán voltak az általam ismert leg­szebb hangú páros. Komoly ér­demük van a rock and roll születésében.” Phil Everly a műfaj fejlődését is követte, és bár fellépéseket már nem vállalt, élete végéig szívesen hallgatott rockzenét. Utolsó interjújában azt is el­árulta, hogy néhány évvel ez­előtt szívesen feldolgozta volna a Green Day Wake Me Up When September Ends című slágerét. Trill Zsolt és Martinovics Dorina a Vitéz lélek egyik jelenetében (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents