Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-06 / 284. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 6. www.ujszo.com A nemzeti számlalottó is jól teljesített Google: Kotleba a 3. helyen UJ SZ0-H1R Pozsony. A búcsúzó év egyik nagy „újonca” lett Marian Kot­leba, a besztercebányai megyei választást megnyerő szélsősé­ges politikus - derült ki a Goog­le keresőprogram szlovákiai adatainak összegzéséből. Csu­pán a Superstar show- műsorból ismert Ewa Farna énekesnő és Kate Middleton, a leendő brit trónörökös anyja előzte még őt a keresések szá­ma terén, miközben olyanokat utasított maga mögé, mint Fe­renc pápa és Beyoncé énekes­nő. Idén is a szappanoperák hősei és a valóságshow-k sze­replői vitték a prímet a keresé­sek számában, az új fogalmak terén pedig a nemzeti számla­lottó játék lett a győztes, a me­gyei választásokról szóló in­formációk a 10. helyen végez­tek. A Google egyre inkább ta­nácsadó portállá is vált, mivel nagyon sokan kerestek rá olyan kérdésekre, hogy hogyan kell lefogyni, hogyan kell fiút vagy barátnőt találni, hogyan kell nyakkendőt kötni vagy hogyan kell csókolózni, illetve teherbe esni. A legkeresettebb hírportá­lok versenyét a Topky.sk nyer­te, második laptársunk a Sme.sk, a harmadik pedig a Nový čas hírportálja lett. (só) RÖVIDEN 120-400 euróba kerül a karácsony Pozsony. Az interneten vásárlók 28%-a 121-200 eurós összeget kíván karácsonyi ajándékokra költeni, ugyancsak 28%-uk 200-400 euró közti összeget szán a erre a célra, derül ki az NMS Market Research piackutató cég felméréséből. A harmadik legnépesebb csoport - 22% - 41-120 euró közti összeget költ el karácsonykor. A felmérés szerint 10 százalék­nyian akarnak 401-800 eurót költeni, 800 euró feletti össze­get pedig mindössze a válaszadók 5%-a akar kiadni karácsony előtt. Közülük is a legtöbben Pozsonyban élnek, itt a megkér­dezettek 8%-a tervez ilyen drága ajándékot, (lpj, TASR) Elveszik a csillagvizsgáló önállóságát Pozsony. Megszűnik az ógyallai csillagvizsgáló jogalanyi­sága. A parlament tegnap első olvasatban jóváhagyta azt a törvénymódosítást, melynek értelmében az intézményt a kormány a kulturális minisztérium javaslatára a Nemzeti Közművelődési Központ (Národné osvetové centrum - NOC) fennhatósága alá sorolják. (SITA) Kvarda beperli Csicsait és Nagyot Nagyszombat. Kvarda József pereskedni készül. Nagy­szombat megye MKP-s alelnöke így vágna vissza Csicsai Gá­bornak és Nagy Józsefnek. A Híd képviselői ugyanis nemrég nyűt levélben lemondásra szólították fel Kvardát és Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármestert, amiért megszavaz­ták, hogy a dunaszerdahelyi kórház parkolója fizetős legyen. Kvarda szerint a Híd politikusai levelükben valótlan adatok­kal érveltek. A kórház igazgatótanácsának tegnapi ülésén Hájos egyébként lemondott tagságáról. A parkolódíjról to­vább egyeztetnek. (TASR) Pozsony a leggazdagabb régió, de Eperjes megye is megelőzi Magyarországot 7473 euró nettó jut egy főre Pozsony. Szlovákia lakos­sága az európai átlagnál is szegényebb - legalább­is ez derül ki a GfK piac­kutató legújabb felméré­séből. Eszerint egy átla­gos szlovákiai polgár vá­sárlóereje 42 százalékkal marad el az európai át­lagtól. ÖSSZEFOGLALÓ A GfK rendszeresen felméri az európai országokvásárlóere- jét, hogy összehasonlítást adjon a kontinens „gazdag” és „szegény” régiói között fennálló egyenlőtlenségekről. A GfK Vá­sárlóerő adatai azt a rendelke­zésre álló, elméletileg elkölthe­tő jövedelmet jelentik, amellyel a lakosok és háztartások ren­delkeznek. A tegnap közzétett legújabb tanulmány szerint vá­sárlóerő tekintetében Szlovákia a vizsgált 42 ország közül a 23. Az ország lakossága évente 40,4 milliárd eurónyi elkölthető jö­vedelemmel rendelkezik, egy személyre nálunk így átlagosan 7473 eurónyi jövedelem jut. A vizsgált 42 ország együttes el­költhető jövedelme ezzel szem­ben 8,62 billió euró, vagyis az egy személyre jutó európai át­lag 12 890 euró. Az egyes európai országok között jelentős különbségek vannak. A leggazdagabb or­szágnak számító Liechten­steinben az egy személyre számított elkölthető jövedelem csaknem 59 ezer euró. A sor­ban Svájc (36,3 ezer euró) és Norvégia (31,7 ezer euró) kö­vetkezik. Szlovákiát a szom­szédos országok közül csak Ausztria előzte meg, amely az egy személyre jutó 21,3 ezer eurós elkölthető jövedelemmel Európa 6. leggazdagabb álla­ma. Csehország a mostani lis­tán a 24., Lengyelország a 28., Magyarország pedig a 31. Az A LAKOSSÁG VÁSÁRLÓEREJE JÁRÁSONKÉNT * ß Zsolna Nagys 4P ^SJfozsony tJL ' Trencsen zombat Nyitra Poi Turócszentmárton ztercebánya prád Eperjes Kassa Magyarázat 100% - országos átlag ■ 72%-nál kisebb □ 72-80% S3 80-88% □ 88-96% □ 96-104% □ 104-112% E 112-120% ■ 120-128% ■ 128% felett .fii » Forrás: GfK Purchasing Power Slovakia 2013, ú Grafikon: UJ SZÓ egy személyre jutó 5 ezer eurós magyar vásárlóerő a szlovák­nak csupán a kétharmadát teszi ki. A lista alsó felében található Fehéroroszországban, Ukraj­nában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2 ezer eurót sem. A legszegé­nyebb Moldovában az átlago­san elkölthető jövedelem 1284 euró, ami az európai átlagnak még a tizedét sem éri el. Regionális szakadékok Kirívó különbségek vannak azonban Szlovákián belül is. Pozsony vásárlóereje például 44 százalékkal haladja meg az országos átlagot, míg Eperjes megye az átlagtól 16 százalék­kal marad el. A fővárosban 10 738 euró nettó bevétel jut egy főre, és viszonylag gazdag ré­gióknak számítanak még a fő­város környéki járások is. Az országos átlagnál nagyobb a vásárlóerő Besztercebányán, Nyitrán, Zsolnán, Trencsénben és még Dunaszerdahelyen is. A sereghajtók között ezúttal is a Késmárki, Rimaszombati, Göl- nicbányai és Varannói járást ta­láljuk, ahol a vásárlóerő az or­szágos átlag kevesebb, mint 80 százaléka. Az eperjesi régióban az egy főre jutó bevétel csak 6290 euró, igaz, még ez is jobb, mint a magyarországi átlag. Magyarország így teljesít „A magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen ál­ló németek 20 621 eurós vásár­lóerejének kevesebb, mint egynegyede” - érzékeltette a kü­lönbségeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Szlovákiához viszo­nyítva is sokkal rosszabbul áll, az egy főre jutó 7473 eurós szlo­vákiai vásárlóerőnek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyaror­szág - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is megelőzi Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró), ám Horvátország (5208 euró) az egy főre jutó átlagos vá­sárlóerőt tekintve már Magyar- ország elé került. Az ország nemzeti átlaga az. európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38,9 százaléka. A Magyarországon csupán hat megye vásárlóereje haladja Az egy főre jutó vásárlóerő Európában Az országok rangsora Európai index 1. Liechtenstein 456 2. Svájc 282 3. Norvégia 246 4. Luxemburg 219 5. Svédország 168 Európai átlag (42 ország) 100 23. Szlovákia 58 24. Csehország 57 28. Lengyelország 45 31. Magyarország 39 forrás: GfK Purchasing Power Slovakia 2013, ú meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentál, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6520 eurós vásárlóereje 30 szá­zalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok or­szágos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh or­szágos 7500 eurós szinttől, (mi, lpj, hvg.hu) A parlament tegnap megkezdte a 2014-es költségvetési törvény tárgyalását, a Híd szerint választási költségvetés készül Az ellenzék szerint a költségvetés megfojtja a gazdaságot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament teg­nap délután megkezdte a jövő évi állami költségvetés vitáját, amely akár napokig is eltart­hat. Ami biztos, hogy a kor­mánypárt képviselőin kívül szinte senki sem elégedett a Fi- co-kabinet által benyújtott költségvetés-javaslattal. Az el­lenzék és a vállalkozók képvise­lői is elsősorban azt róják fel a kormánynak, hogy nem taka­rékoskodik eléggé, és ha mégis, nem azon, amin kellene. Méreg a gazdaságnak Nem lehetnek elégedettek a költségvetéssel azonban a vál­lalkozók sem. Sólymos László (Híd) szerint a kormány vá­lasztási költségvetést készített, tekintettel a 2014-es köztársa- ságielnök-választásra. „Min­denesetre a Smer tovább ada­Kaiimír az ellenzék szerint védi a védhetetlent (SITA-felvétel gólja a mérget a halálos koktél­ba, amelyet a szlovák gazdaság számára kevert” - jelentette ki Sólymos. „A lehető legrosszabb döntésnek a minimáladó beve­zetését tartjuk, ami ellen min­den lehetséges eszközzel har­colni fogunk” - mondta Ivan Švejna, a Híd alelnöke. Hasonló hangnemben nyi­latkoztak a Szlovák Vállalko­zói Szövetség (ZPS) képviselői is. Ján Oravec, a szervezet el­nöke a legsúlyosabb problé­mának azt tartja, hogy a kor­mány megszegte a korábbi ígéreteit, és növeli a vállalko­zók adóterheit. „Rendkívül rossz jelnek számít azonban a gazdasági reformok halogatá­sa is, ami miatt a későbbiek­ben megugorhat az állam- adósság” - vallja Oravec. Az el­lenzék megoldási javaslatok­kal is szolgál. „Csökkenteni kellene az államigazgatásban dolgozók számát, alacsonyabb adókulcsokat kellene bevezet­ni és következetesen véghez kellene vinni az oktatásügyi reformot” - javasolja Jozef Kollár, a Nova alelnöke. A legkíméletlenebb kritikát Dániel Lipšic a Nova elnöke, független parlamenti képvise­lő fogalmazta meg, aki szerint a költségvetési javaslat olyan, mintha egy „aszociális egyén” készítette volna. „Az aszociális szülők kisebb összeget fordí­tanak a gyerekek oktatására, az egészségügyi ellátásra és a család szociális bebiztosításá­ra, annál többet költenek azonban saját magukra” - vall­ja Lipšic, aki szerint a Fico-ka- binet épp ilyen, míg az egész­ségügyön és oktatáson spórol, a saját kiadásait növeli. „A jó költségvetésnek olyan, amely­nek köszönhetően nő a foglal­koztatottság, csökken az ál­lamadósság és az állami ki­adások. Ez nem ilyen” - nyi­latkozta Miloš Moravčík, a KDH alelnöke. A hiány 2,64% lesz? Peter Kažimír pénzügymi­niszter visszautasítja az ellen­zék bírálatát. Szerinte a gazda­sági válság kirobbanása óta nem került sor olyan mértékű megtakarításra, mint idén. Míg például 2011-ben a deficit­csökkentő intézkedések két­harmadát a bevételek növelése adta, idén ez utóbbiak aránya már csak 40%, vagyis a deficit lefaragását nagyrészt a kiadá­sok csökkentésével érik el. „Ha semmilyen intézkedést nem hoztunk volna, a költségvetési hiány jövőre 4,3 százalék len­ne, miközben mi ezt a legutób­bi számítások szerint 2,64 szá­zalékra csökkentjük” - védeke­zik Kažimír. A beterjesztett ter­vezet még 2,8%-os hiánnyal számol, (mi, lpj, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents