Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-06 / 284. szám, péntek

December 15-én lesz 65 éves az Új Szó. a születésnap előtt 65 hűséges olvasónkat megajándékozzuk: egy termobögrével www.ujszo.com UJSZO 2013. DECEMBER 6. Közélet - hirdetés 3 Az új pályázati kiírás kiadók egész sorát lehetetlenítheti el - vállalatok nem kérhetnének kulturális támogatást Kitolt a magyarokkal a kormányhivatal 56. rmati Géza,] Perbete ■ * • • • • • I Köszönjük, hogy az előfizetőnk! Ellehetetlenítik a könyvkiadást vény értelmében készíti. A jog­szabály nem változott, így to­vábbra is lehetővé teszi, hogy jogi személyek is folyamodhas­sanak kulturális támogatásért. Szerettük volna megtudni, mi­ért döntött a kisebbségi kor­Pozsony. Nem pályázhat­nak cégek a jövő évi ki­sebbségi kulturális tá­mogatásokra. A változta­tás szinte csak a magya­rokat érinti, őket viszont nagyon. VERES ISTVÁN A hazai magyar kulturális élet több szereplője is bajba ke­rülhet a kormányhivatal jövő évi pályázati szabályai miatt. A kisebbségi kormánybiztos hi­vatala ugyanis a nemrég közzé­tett kiírásban a pályázók köré­ből kizárta a jogi személyeket, így a Kisebbségi Kultúrák 2014 elnevezésű programba sem kft-k, sem részvénytársaságok nem pályázhatnak. Évente a magyar pályázók közül viszonylag sok cég igé­nyel támogatást (elsősorban kiadók), míg a többi nemzeti­ség pályázói közt vállalkozáso­kat szinte nem is találunk. Indok nélkül A cégek közt van például az Új Szót és a Vasárnapot kiadó Petit Press is. A változtatás el­fogadhatatlan és diszkrimina­tív, véli Slezákné Kovács Edit lapigazgató. „Milyen alapon zárnak ki hirtelen olyan pályá­zókat, amelyek hosszú évek, sőt évtizedek óta részei a ki­sebbségi kulturális életnek?” ­kérdezi. A kisebbségi lapkiadás költségesebb a többségi nem­zet nyelvén megjelenő sajtó­termékekénél, ráadásul piacuk is kisebb, tette hozzá. ,Állami támogatás nélkül tehát nem tudnak olyan terjedelemben és minőségben megjelenni” - ma­gyarázta. Az állami támogatás kizárá­sa kiadók és lapok megszű­nését is eredményezheti. Ilyen helyzetben van az Új Nő havi­lap is, figyelmeztet Nagyven- dégi Éva a folyóiratot birtokló Lovar kiadó vezetője. „A lap veszteséges, reklámbevételünk szinte nulla, hobbiként, külde­téstudatból adjuk ki a lapot, az állami támogatásból pedig leg­alább a kiadások egy részét fe­dezni tudtuk” - mondta la­punknak. A korábbi évtizedek­ben soha nem volt ilyen súlyos a helyzet, tette hozzá. „Emlék­szem, Vladimír Meéiar idejé­ben az egyik évben gondok vol­tak a megjelenéssel, de hogy előre, indok és magyarázat nélkül kizártak volna a pályá­zók közül, olyan nem volt. Mi­lyen alapon teszik ezt?” - em­lékeztet Nagyvendégi Éva. Úgy véli, a változás a kiadók ellehe­tetlenítését szolgálja. A törvény megengedi, Jedliéková nem A kormányhivatal a pályáza­ti kiírásokat a hatáskörébe tar­tozó pályázatokról szóló tör­Mindenki köteles lesz idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni A közoktatási törvény változásai ÖSSZEFOGLALÓ Sólymos interpellál A tavalyi pénzt sem fizették ki Pozsony. Vannak olyan ma­gyar pályázók, amelyek még a 2012-es támogatást sem kap­ták meg, figyelmeztet Sólymos László. A Híd parlamenti frak­cióvezetője a héten interpellá­cióban kérdezte Robert Fico kormányfőt arról, hogyan kí­vánják lezárni ezt az ügyet. Három kiadó érintett, a Lili- um Aurum, a Madách Posoni- um, valamint az Új Szót és a Va­sárnapot is kiadó Petit Press (raj­tuk kívül még az MPhilms film­stúdió). Ez a négy igénylő ugyanis máig nem kapta meg azokat az összegeket, amelyeket a szakbizottságok tavaly meg­ítéltek nekik. Annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság is elismerte: nem befolyásolják a hazai piaci versenyt, még akkor sem, ha három egymást követő évben összesen 200 ezer eurót meghaladó támogatást kapnak (ez ugyanis egy uniós verseny- törvény miatt akadály lehet). A kivételt tavaly november­ben kérte a pénzügyminisztéri­um, a beleegyezés idén május­ban érkezett meg, a kormányhi­vatal viszont még nem utalta a pénzt. „Szeretnénk eleget tenni az érintett igénylők kérelmének, ezért keressük a módját, hogyan kerülhetnének idén tófizetésre a tavaly megítélt összegek” - írta érdeklődésünkre idén szeptem­berben a kormányhivatal sajtó- osztálya. A költségvetési szabá­lyokról szóló törvény értelmé­ben ugyanis az előző költségve­tési időszakra megítélt pénzt nem lehet a következőben kifi­zetni. Az egyeztetésekkel kap­csolatos megkeresésekre vi­szont Mária Jedličková megbí­zott kormánybiztos az ősz fo­lyamán nem reagált. Ezek a kiadók már hosszú ideje a kisebbségi kulturális élet fontos szereplői, tevékeny­ségük azonban az állami támo­gatás nélkül elképzelhetetlen, írta az interpellációban Sóly­mos. „Nemcsak könyveket ad­nak ki, hanem napilapot, kul­turális folyóiratokat is, ame­lyek között vannak olyanok, amelyek több évtizede rend­szeresen megjelennek” - em­lékeztet Sólymos, hozzátéve, hogy megszűnésük veszélybe sodorná az egész szlovákiai ki­sebbségi kultúrát, (vps) Pozsony. A parlament szer­dán módosította a közoktatási törvényt. Ezt a jogszabályt szinte minden kormány leg­alább egyszer alaposan átírja. A közoktatási törvény módo­sításának egyik legjelentősebb következménye a kis létszámú alapiskolák megszűnése lehet. Ez ellen tüntettek szerdán a parlament előtt a magyar szer­vezetek. Ám távolról sem csak ez a legfontosabb változás. Összegyűjtöttük a legnagyobb változtatásokat. 1. Mindenki köteles lesz ide­gen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Eddig azoknak a diákok­nak, akik fel tudtak mutatni egy certifikált nyelvvizsgát, el­engedték az érettségit. Ezzel az oktatási minisztérium szerint sokan visszaéltek, ilyen jellegű statisztikát viszont eddig nem tudott felmutatni a tárca. Az el­lenzék felvetette: ha visszaél­tek a nyelvvizsgákkal, akkor esetleg ezeket kellene szigo­rúbban ellenőrizni, nem az érettségi kiváltásának a lehető­ségét eltörölni. 2. Csökken a pedagógiai do­kumentáció mennyisége. A tan­tervvel kapcsolatos dokumentá­ciót a jövőben nem kell a taná­roknak kitölteniük, mivel ezek a törvény szerint az iskola oktatási programjának a részét képezik. A pedagógusok az alacsony fize­tések mellett a leggyakrabban a ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az SDKÚ nem tud dűlőre jutni a köztársaságiel- nök-jelölt személyében. Szerda este ülésezett a párt elnöksége, amely megnyitotta a kérdést, ám döntés nem született. Pavol Frešo pártelnök ősszel azt mondta, a megyei választá­sok után döntenek. Azóta más­fél hét eltelt, ám a Népi Plat­form másik két pártja továbbra is rájuk vár. A KDH és a Híd Pa­vol Hrušovskýt indítja, az SDKÚ vezetésében azonban többen alkalmaüannak tartják őt az államfői posztra, inkább mást jelölnének. Háttérinfor­mációk szerint Radoslav Proc- házka és Milan Kňažko (az SDKÚ egyik alapítója) támoga­tását is fontolgatják. Korábban kiszivárgott hírek szerint azért vártak, hogy a felmérések sze­rint legnépszerűbb jobboldali jelölt mögé tudjon felsorakoz­ni. A közvélemény-kutatások szerint viszont ilyen nincs, Andrej Kiska, Hrušovský és Procházka támogatottsága kö­zött kicsi a különbség. Az SDKÚ központi tanácsa december 14-én ülésezik. (MSz, SITA) bürokráciára panaszkodnak - a módosítás után is lesz még mit tenni ezen a téren. 3. A nyolcéves gimnáziumok egyelőre fellélegezhetnek. A módosítás újabb két évvel kitol­ta az elsősök számának nagy redukcióját. Még Ján Mikolaj SNS-es miniszter (első Fico- kormány) idején került a jog­szabályba, hogy a nyolcosztá­lyos gimnáziumokra országos szinten csak az ötödikesek 5%-a jelentkezhet. Az érintett gim­náziumok tiltakozása miatt ak­kor átmeneti időszakot tettek a törvénybe, ezt azóta már a má­sodik kormány toldja meg újabb két évvel. Az elsősök számának csökkentése így a 2016/17-es tanévtől lesz kötelező - hacsak addig nem kapnak a gimnáziu­mok újabb haladékot. 4. Az alapiskolák alsó tago­zatán csak két évfolyamot lehet összevonni. Egy üyen osztályba legalább 12, legfeljebb 24 tanu­lójárhat. 5. Az alapiskolák felső tago­zatán 28 helyett 29 lesz a ma­ximális gyereklétszám. A kö­zépiskolák első osztályaiban 30-ról 31-re nő a felső határ. 6. A törvénymódosítás beve­zeti a minimális diáklétszámot. Az alapiskolák első osztályai­ban legalább 11 tanulónak kell lennie, a 2-4. osztályban 13, a felső tagozaton 15, a középisko­lákban 17 a minimális tanulói létszám. A kisebbségi tannyelvű iskolák esetében csökkenthető a megkövetelt létszám, ha a te­lepülésen szlovák nyelvű iskola is működik. Ha 6 km-es körzet­ben nincs más magyar alapisko­la, akkor a létszám tovább csök­kenthető. (MSz, SITA) Frešóék továbbra is döntésképtelenek SDKÚ: nincs államfőjelölt Dušan Čaplovíč átírta a törvényt (Tomáš Benedikovič felvétele) (Somogyi Tibor felvétele mánybiztos hivatala a cégek kizárása mellett, ezért kérdés­sel fordultunk Mária Jedliéková megbízott kor­mánybiztoshoz. Ázt is megkér­deztük, hogy ez egyértelműen azt jelenti-e, hogy semmilyen vállalkozás nem pályázhat jö­vőre. A kormányhivatal vála­szából viszont ez nem derül ki. „Jogi személyek a 2014-es évre szóló kisebbségi kulturális tá­mogatásokat a közzétett kiírás­sal összhangban igényelhetik. A kiírás a kormányhivatal hon­lapján érhető el” - áll a tömör válaszban. A kormányhivatalnak a ki­írás elkészítésekor jogában áll leszűkíteni a lehetséges pályá­zók körét, mondta lapunk kér­désére Szekeres Klaudia, a Ke­rékasztal jogsegélyszolgálatá­nak vezetője. „Egy ilyen válto­zást viszont illene megmagya­rázni, és elfogadtatni legalább a kormány kisebbségi bizottságával” - véli a jogász. A bizottság utóbbi ülésein nem volt téma a pályázók körének leszűkítése. A pályázatba mindezek ellenére nehéz jogi­lag belekötni, magyarázta Sze­keres Klaudia. „Amíg a tör­vénnyel összhangban van, jo­guk van bármilyen feltételt szabni” - tette hozzá. 2011-ben a könyvkiadásra szétosztott támogatások felét kapták cégek, a sikeres magyar pályázók között 15 cég szere­pelt. A vállalkozások 2011-ben a magyar kultúra támogatására rendelkezésre álló 2 milliós összkeret több mint negyedét nyerték el (560 ezer eurót). A jövő évi kisebbségi támogatá­sokra 2014. január 31-ig lehet pályázni.

Next

/
Thumbnails
Contents