Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-02 / 280. szám, hétfő
8 Autó-motor ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 2. www.ujszo.com Minél több autó került ki a Mini gyárából, annál kevesebb alkalmazottja volt. Jelenleg az autógyártás szinte teljesen automatizált folyamat Ellátogattunk a Mini legendás oxfordi gyárába Emberekkel csak „elvétve" találkoznak a gyárban (A szerző felvételei) Oxford. A vadonatúj Mini (F56) gyártását múlt héten az oxfordi autógyár teljesen új csarnokában kezdték meg. A márka képviselői szerint ez mérföldkő az idén százéves gyár történetében. Az új csarnokban több száz robot és lényegesen kevesebb alkalmazott szereli össze a legendává vált autó harmadik generációját. A munkamenet automatizált, az ember csak ott szól közbe, ahol a robotok már nem tudnak. DEMECS PÉTER A gyár története 1913-ig nyúlik vissza, tehát abba az időszakba, amikor az autógyártás még gyerekcipőben járt. Az első autó, amely kigurult a csarnokból, a Morris Oxford modell volt, amit Bullnose-nak, tehát bikaormak is hívtak. Azóta 11 millió 600 ezer személyautó követte. 100 évvel ezelőtt a gyár kapuját napi 20 autó hagyta el, ami a jelenlegi 900 Mini modellhez képest nagyon kevésnek tűnik. Viszont ne feledkezzünk meg arról, hogy abban az időben nem léteztek robotok, futószalagok. Az autó egy helyben állt, s a szerelők fokozatosan váltakoztak körülötte aszerint, épp mire volt szükség. Ennek tudatában a napi 20 autó már nem is tűnik olyan kevésnek. Az évek során félmillió ember talált itt munkát, s kétség kívül a Mini oxfordi gyára mentette meg az autógyártás hímevét Nagy-Britanniában. A gyár a 60-as években kezdett el terjeszkedni, akkor 28 ezer alkalmazottja volt. S itt jön egy érdekes ellentét, ugyanis jelenleg már csak 3700 ember dolgozik itt. Tehát elmondható, hogy minél több autót gyártottak, az automatizált gyártási folyamatok s az egyre korszerűbb robotok bevezetése miatt, egyre kevesebb alkalmazottra volt szükség. A gyárban nemcsak kocsikat gyártottak fennállása során, hanem ejtőernyőket és benzines kannákat is a második világháború idején, és kivette részét a repülőgép-javításból is: több mint 80 ezret reparált. Épp a századik évforduló alkalmával nyílt meg a gyár a látogatók előtt is, minek köszönhetően turistacsoportokat is végigvezetnek a csarnokokban, s közelről is megtekinthetik a gyártási folyamatokat. Sajnos, fényképezni csak ott lehet, ahol emberek nincsenek vagy a gépek épp állnak, ugyanis mint megtudtuk, az alkalmazottakat irritálja, ha munka közben fényképezik őket, mint az állatokat az állatkertben. A gyár egyébként laikusok számára is teljesen lenyűgöző élményt kínál. A hatalmas robotok mellett sétálva az embernek olyan érzése van, mintha a Transformers film forgatási helyszínén lenne. Az egyik oldalon még csak az autó puszta karosszériája mozog, több robot egyszerre csavar bele alkatrészeket, egy másik robot speciális kamerával lefényképezi a karosszéria adatait, hogy azonosítsa, pontosan milyen modellt kell legyártani - hogy tetőablakos lesz-e, vagy épp kabrió. Az információkat aztán továbbítja a többi robotnak, amelyek eszerint végzik el munkájukat. Ennek köszönhetően teljesen eltérő felszerelésű és kivitelezésű Minik követhetik egymást a futószalagon. , Mivel a gyártás teljesen automatizált, elég egyetien hiba, egyetlen félrelépés, s az egész folyamatot le kell állítani. A munkálatot egy reptéri irányító központra hasonlító irodából figyelik, több száz kamera segítségével, hogy azonnal reagálni tudjanak a felmerült gondokra. Hogy a szerelők se őrüljenek meg a futószalag mellett, naponta négy dolgot kell csinálniuk. A szalagmunka a gyár képviselői szerint így nem válik monotonná, bizonyos időközönként mindig más helyre, állomásra küldik a szerelőket. A vadonatúj Minik gyártását csak múlt héten kezdték meg, mi egy nappal előtte látogathattunk el a csarnokba, ahol már minden készen állt a gépezet beindítására. A Mini képviselői szerint a munkát nagyon lassan és óvatosan kezdik meg, ugyanis biztosak benne, hogy lesz még mit javítani a folyamatokon. Az egész rendszert, a hatalmas gyártási folyamatot egyszerre csak élesben lehet kipróbálni. A kormány továbbra is azt tervezi, hogy a sztrádát 2020-ig sikerül megépíteni, a munkálatok kivitelezése körül még mindig nagyon sok a kérdőjel Nem kizárt, hogy a Dl-es autópálya 2019-ig sem fog elkészülni tervdokumentációt kellene előkészíteni. Kajánek egyébként egyetért a Dl-es sztráda egyes szakaszainak beütemezésével, ugyanakkor állítja, a Dl-esen kívül más rövidebb szakaszokra, körgyűrűk megépítésére is gondolnia kellene az államnak. Állásfoglalása szerint elkerülhetetlen a pozsonyi körgyűrű megépítése vagy a Lengyelországba vezető összekötő utak kiépítése. Kevesebb politika Oleríny szerint az államnak a sztrádák és utak tervezésénél az adott régióban élő emberek életminőségére is gondolnia kellene. Ha reális igény van két régió összeköttetésére, akkor ezeket a projekteket szem előtt kell tartani, függetlenül attól, hogy összefüggő, hosszú sztrádáról van-e szó vagy csak rövidebb útszakaszról. Az állam emellett a beruházók igényeit sem hagyhatja figyelmen kívül. Például a zsolnai Kia már évek óta igényli a hármas számú sztráda megépítését, (dem) ÖSSZEFOGLALÓ Milyen utakat használunk majd pár év múlva? Nem ez az első kormány, amely azt állítja, hogy korszerű modem autópályán juthatunk el Pozsonyból Kassára. Robert Fico első kabinetje 2010-ig akarta befejezni, a jelenlegi 2019-re tervezte az autópálya átadását. Szakértők szerint ezeket az ígéreteket sem kell komolyan venni, addig még ugyanis sok minden történhet. Fontos a tervezés Milan Oleríny, a közbeszerzési eljárásokra szakosodott MP Consulting társaság képviselője a csehországi történéseket említette példaként. A Brünntől Prágáig vezető Dl-es autópályát akarták kiszélesíteni, kiírták a tendereket a munkálatok kivitelezésre, megkezdték az átépítést, majd rájöttek, hogy elfelejtették felmérni az útszakasz mellett húzódó talaj minőségét. Mostanra kiderült, hogy nem felel meg az elvárásoknak, így nem építhető meg rajta még egy útsáv. Senki sem tudja, mikor lesz kész a Kassára vezető sztráda Pavol Kajánek, a Közlekedési Intézet munkatársa pedig arra figyelmeztet, hogy a szlovákiai Dl Turany és Hubová közti szakasza, melynek befejezését 2019-re tervezték, bizonyára (Jón Krošlók felvétele) csak 2022-re készülhet el. Ez a veszély akkor fenyeget, ha kiderül, az építkezés túl nagy beavatkozást jelentene a természetbe. Ilyen esetben a sztrádát másfelé kellene vezetni, új „Az állam és a kivitelező most egymásra mutogat, nem bírnak megegyezni, ki a felelős mindezért, s nem tudják, hány évig lesz még széttúrva az út” - mondta a Sme napilapnak Öleríny. Véleménye szerint nagyon sok múlik a projekt előkészítésén és azon, hogy az állam az uniós alapok merítése vagy a közelgő választások miatt el- hanyagol-e valamit vagy sem.
