Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-04 / 282. szám, szerda

20 Sport UJSZÓ 2013. DECEMBER 4. www.ujszo.com A 39 éves támadó a mai, SZKA Szentpétervár elleni KHL-mérkőzésen még nem biztos, hogy pályára lép Satan: „Én fogom pótolni magamat” A szlovák hokiválogatott sztárja hazai közönség előtt szeretné befejezni pályafutását (TASR-felvétel A lévaiak elbúcsúztak Nick Wrighttól Sérülése miatt közös megegyezéssel felbontot­ta Nick Wright szerződé­sét a lévai kosárlabdaklub. Az amerikai center egy he­te, az iglóiak elleni mér­kőzésen olyan szerencsét­lenül esett, hogy eltörött a jobb keze. Felépülése kö­zel három hónapot vesz igénybe, így a bajnokság alapszakaszában gyakor­latilag már nem léphetne pályára. „Ennek a szezo­nomnak már vége, de an­nál inkább igyekezni fo­gok, hogy a következőben még jobb formában térjek vissza” - mondta Wright a klub honlapjának, (ot) « Primera Division Lionel Messi a legjobb Madrid. Lionel Messi, az FC Barcelona argentin támadója kapta a 2012/13-as bajnokság legjobb játékosának járó díját a Spanyol Labdarúgó Liga (LFP) év végi gáláján. Messi a legjobb támadónak járó elismerést is bezsebelte. Klubtársa, Andrés Iniesta lett a legjobb támadó középpályás. A nagy rivális Real Madridból három futbal­listát jutalmaztak: a portugál Cristiano Ronaldo a legértéke­sebb játékosnak járó díjat kap­ta, Sergio Ramos a védők rang­sorában végzett az élen, Asier Illarramendi pedig a legjobb középpályás és a legjobb feltö­rekvő -tehetség kategóriában győzött. (MTI) Visszatért a Slovan jég­korongcsapatába Miro­slav Satan. A 39 éves tá­madó a szezon végén be­fejezi a pályafutását, ha­zai szurkolók előtt sze­retne búcsúzni. A szocsi olimpiára még nem gon­dol, és az is biztos, egye­lőre nem lesz belőle edző. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A szlovák hokiválogatott ikonja utoljára májusban, a vi­lágbajnokságon játszott tét­meccset. Előtte is közel fél évet kihagyott, a Lev Praha elleni KHL-meccsen ugyanis Zdeno Chára úgy nekilökte a palánk­nak, hogy megsérült a nyakcsi­golyája. Sokáig az sem volt biz­tosjégre léphet-e még egyálta­lán (egy rossz mozdulat követ­keztében meg is bénulhatott volna!), s a vb-n sem tudott a régi fényében csillogni a csatár, aki a szlovák válogatott mind a négy világbajnoki éremszerzé­sében kulcsszerepet vállalt. A szezon végén elutazott pi­henni második.otthonába, az Egyesült Államokba, de min­denki biztosra vette, ősszel újra a Slovanban kergeti majd a ko­rongot. Végül mégis minden másképp történt. Vűjtek adta meg a végső lökést „Májusban tárgyaltam a Slo­van vezetőivel, elmondtuk egymásnak az elképzelésein­ket. Elutaztam Amerikába, és aztán már nem vettük fel újra a kapcsolatot. Ahelyett, hogy te-. lefonon egyeztettek volna ve­lem, inkább a sajtón keresztül üzengettek, ami nem volt túl szerencsés - utalt Šatan érkezé­se utáni sajtótájékoztatóján az elmúlt hónapok történéseire. - Én jól éreztem magam Ameri­kában, a sérülés és a szlovákiai médiafelhajtás után jólesett anonimitásban élni, csak a csa­ládommal törődni. Nem tud­tam, akarok-e még hokizni, de nyitva hagytam egy kiskaput a visszatérésre, rendszeresen edzettem. Eleinte a New York Islanders játékosaival, később egyénileg. A végső lökést azon­ban Vladimír Vűjtek látogatása és Richard Lintner barátom erősködése adta meg.” A szlovák válogatott szövet­ségi kapitánya az elmúlt he­tekben Amerikában járt, és Sátánnál is találkozott. „Meg­mondta nekem, hogy ha nem fogok rendszeresen játszani, akkor semmiképp nem lehetek ott a válogatottban, ami telje­sen logikus. Eközben Rišo Lintner, aki szinte már az ügy­nököm lett, három ajánlatot is letett elém az asztalra európai klubokból. Amikor viszont el­döntöttem, hogy visszatérek, egyértelmű volt, hogy nem akarok valahol Kuopióban szál­lodában lakni, idegen szurko­lók előtt játszani. Nem volt kérdés, hogy a Slovanba jövök” - magyarázta Šatan. Már ma pályára lép? „Ez mindkét félnek jó - tette hozzá a szlovák válogatott tör­ténetének legeredményesebb játékosa. - Én itthon lehetek, a Slovan pedig úgyis keresett va­lakit a helyemre. Vagyis én fo­gom pótolni saját magamat.” Az égszínkékek teljesítmé­nye a KHL-ben elmarad a tava­lyitól. Míg tavaly újoncként a Slovan bejutott a playoffba, most erre már kevés esélye van, a nyugati főcsoportban az utol­só előtti helyen áll, és 14 pont a lemaradása a playoffot jelentő nyolcadik helytől. „Meg kell nyernünk a követ­kező mérkőzéseinket, már csak a szurkolókért is, és ha elru­gaszkodunk a gödör aljáról, akkor akár még a playoffért is harcolhatunk - nyilatkozta Šatan, aki a mai, SZKA Szent­pétervár elleni összecsapáson még nem biztos, hogyjégre lép. - Sokat kihagytam és még az átállás sem sikerült, hétfőn reggel érkeztem meg New Yorkból. Keddre virradóra csak két órát aludtam, nem tudom, milyen állapotban leszek. Az edző csak a mérkőzés előtt dönti el, számít-e rám.” Az első tréningen Šatan Radivoje- vičcsel és Hudáéekkel alkotott egy támadósort. Tavaly Šatan volt a Slovan csapatkapitánya, most azon­ban nem tart igényt a C betűs mezre: „A gárdának megvan a csapatkapitánya (Milan Bar- tovič - a szerk. megj.), én me­net közben érkeztem, ráadásul ki tudja, milyen formában leszek.” Nem Szocsi motiválta Épp a formája megjósolha- tatlansága miatt nem akar Šatan még a szocsi olimpiára gondolni. „Tudom, hogy sokan azt hiszik, csak Szocsi miatt tér­tem vissza. De egyáltalán nem biztos, hogy beférek a csapat­ba, így nem is ez motivál. A szezon végén visszavonulok, és a saját szurkolóim előtt akar­tam elbúcsúzni” - nyilatkozta a támadó. Pályafutása végeztével Ša­tan pihenni akar. „Egy-két évig biztosan nem akarok a hokival foglalkozni, csak a családom­nak akarok élni. Egyelőre az edzősködésre sem gondolok, pedig szerintem jó edző len­nék. A múltkor a fiamék edzője nem tudott eljönni egy meccsre családi összejövetel miatt, és a többi szülő engem kért meg, hogy irányítsam a csapatot. Hat vesztes meccs után győz­tek! 11:6 lett az eredmény, a kis Mirkónak is nagyon jól ment, nyolc gólt ütött. Szóval győzelemmel mutatkoztam be a kispadon” - mondta nevetve Šatan. (bt) A téli olimpiai játékok története: 1956, Cortina d'Ampezzo - Magyarország csak két versenyzőt küldött, de ők éremmel tértek haza Toni Sailer, a kitzbüheli villám három aranyat nyert BŐDT1TAN1LLA Cortina d’Ampezzónak kel­lett volna rendeznie az 1944-es téli olimpiát, de a háború miatt a 6500 lakosú olasz üdülőköz­pont csak 12 évvel később ad­hatott otthont az ötkarikás já­tékoknak. Ah, a televízió Ezt az olimpiát szerte a vilá­gon követhették a tévéközvetí­téseknek köszönhetően, s ez volt az első nagy sportesemény, amelynél a televízió igényeit is figyelembe vették. A sífutópálya főtribünjét például úgy állítot­ták fel, hogy a nap soha ne süs­sön bele a kamerákba. A techni­ka azonban problémákat is oko­zott - a megnyitóünnepségen az utolsó fáklyavivő, a gyorskor­csolyázó Guido Caroli a díszpá­holy felé masírozva megbotlott egy kábelben, és elesett. Az olimpiai láng nem aludt el, Caro­li pedig vastaps közepette gyúj­totta meg a lángot. Diadalmas szovjetek Az 1956-os volt az első téli olimpia, amelyre a Szovjet­unió is küldött csapatot, s mindjárt az élen végzett az éremtáblázaton - hét arany-, három ezüst- és hat bronz­éremmel. A szovjetek meg­nyerték a jégkorongtornát (második alkalommal szorult le a dobogó tetejéről Kanada, amely most csak harmadik lett), az 1500 méteres gyors­korcsolyázásban pedig két aranyat is elvihettek, Jevge- nyij Grisin és Jurij Mihajlov ugyanis egyforma időered­ményt ért el, így mindketten olimpiai bajnokok lettek, az ezüstérmet pedig nem adták ki. A szovjet propaganda a szov­jet sportolók sikerét a kommu­nizmus sikerének kiáltotta ki, a nyugati sajtó válaszul arctalan gépezetként ábrázolta a szovjet küldöttséget. Erre az olimpiára azonban még nem nyomta úgy rá a bé­lyegét a politika, mint a mel- boume-i nyári játékokra, ame­lyet az 1956-os események mi­att több állam bojkottált. Cortinában közös csapattal indult az NSZK és az NDK, 75 versenyzőjükkel az övék volt a legnagyobb küldöttség. Magyarország csak két spor­tolót indított (ennél még Li­banonnak is nagyobb kül­döttsége volt, három fő), de a Nagy Marianna, Nagy Lász­ló műkorcsolyázó páros re­mekül szerepelt, s megvédte bronzérmét. Mire jó egy sebész apa? A női műkorcsolyázók ver­senyét az amerikai Tenley Al­bright nyerte, aki négy évvel korábban Oslóban második lett. Kűrjét az első olyan pro­dukcióként emlegetik, amely­ben ténylegesen ötvöződött a sport és a művészet, a közön­ség öt percen át felállva tapsol­ta a 21 éves korcsolyázót. Pedig Albright majdnem lemaradt a játékokról: kevesebb mint két héttel a verseny előtt egy esés­nél a korcsolyájával megvágta a bokáját. Híres sebész apja Massachusettsből utazott el Olaszországba, és versenyké­pes állapotba hozta a lányát. Az új stílus sikere Síugrásban megtört a norvég uralom, s minderről egy svájci versenyző, Andreas Däscher tehet. Ő fedezte fel ugyanis az új stílust, amellyel messzebbre lehetett ugrani. Egészen addig a síugrók a kezüket a fejük fölé nyújtva ugrottak, Däscher azonban rájött, ha karját a teste mellé szorítja, akkor jóval távo­labbra száll. Az új módszert hamarosan mindenki átvette, csak a norvégok ragaszkodtak csökönyösen a régi stílushoz. Mindez meg is mutatkozott az eredménylistán: az első két he­lyen finn síugró végzett, a bronzérmet egy német sporto­ló vitte el, a legjobb norvég csak a kilencedik lett. A hosszú nevű herceg Cortina rekordjaihoz hozzá­tartozik, hogy ezen az olimpián indult az ötkarikás játékok tör­ténetének leghosszabb nevű sportolója. Max Emanuel Ma­ria Alexander Vicot Bruno de la Santisima Trinidad y Todos los Santos von Hohenlohe Lan- genburg, rövidebben Hohen­lohe hercege liechtensteini szí­nekben indult alpesi sízésben, és lesiklásban a 45. helyen vég­zett. Toni Sailer mesterhármasa Az olimpia legnagyobb hőse egy osztrák bádogos, Toni Sailer lett. A kitzbüheli villám (Blitz von Kitz) mindhárom alpesisí- számot megnyerte, mindhá- romszor mostoha versenykö­rülmények között, s mindhá- romszor óriási előnnyel. Óriás­műlesiklásban az olimpiát meg­előző hóhiány miatt edzés nél­kül vágott neki a pályának a me­zőny, és Sailer több mint hat má­sodpercet vert a második helye­zettre. Műlesiklásban jegesre fagyott pályán versenyeztek a síelők, ráadásul a köd miatt 30 méter volt csak a látótávolság, de Sailer négy másodperces előnnyel győzött. A lesildóver- senyeket pedig mínusz 24 fokos hidegben rendezték, de Sailer- nek ez meg sem kottyant, s 3,5 másodperces előnnyel diadal­maskodott. Az 1956-os téli játékok leg­eredményesebb sportolója ké­sőbb a show-biznisz felé for­dult, alpesi környezetben ját­szódó filmvígjátékokban sze­repelt, és 18 lemezt is kiadott. í ..._. d Co rtina, 1956 HÉ ... ... . ... ■ Helyszín, időpont: Cortina d'Ampezzo, 1956. január 26—február 5. ■ Indulók: 32 ország 821 sportolója (132 nő) ■ Sportágak/verseny- számok: 8/24 ■ Magyar érem: bronz - Nagy Marianna, Nagy László, műkorcsolya Csehszlovák érem: -

Next

/
Thumbnails
Contents