Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-02 / 280. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 2. Kultúra-hirdetés 7 Huszadik műsorát mutatta be a Szőttes Három a... A zsűritagok nem voltak jelen az Arany Opus díj átadóján, értékelésüket írásban küldték el Két győztes, ingadozó színvonal Az Arany Opus Díj egyik győztese Tóth László (jobb szélen) és Ho- dossy Gyula, a SZMIT elnöke Benkő Géza színművész (bal szélen) Szalay Zoltán (jobb szélen) győztes művét olvassa fel (A szerző felvételei) Péntek délután adták át Dunaszerdahelyen az Arany Opus díjat, amellyel az év irodalmi alkotását ismeri el a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT). Az esemény köré szervezték a VIII. Őszi írófesztivált. JUHÁSZ KATALIN Ez a szépirodalmi pályázat azért különösen izgalmas, mert név nélkül, jeligével küldik be alkotásaikat a szerzők. Azaz profik versengenek amatőrökkel, és gyakorlatilag bárki győzhet. Az évek során több meglepetés is született, amikor műkedvelő kaparintotta meg a díjat a koszorús szerzők elől. Idén 29 alkotás érkezett, valamennyi megtalálható a www.szmit.sk honlapon. A műveket Tőzsér Árpád Kossuth-dí- jas költő, Duba Gyula József Atti- la-díjas író és Csanda Gábor irodalomkritikus értékelte. A dunaszerdahelyi Arthe Cáréban nem volt tömeg, úgy is mondhatnánk, családiasra sikeredett a rendezvény, még a zsűritagok sem tartották fontosnak a személyes részvételt, mindhárman írásban küldék el értékelésüket. Ezeket Szászi Zoltán, a tavalyi győztes olvasta fel, aki a körülményekhez képest flottul tett eleget a hirtelen jött felkérésnek. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy aznap ötven kilométeres körzetben még két fontos irodalmi rendezvény zajlott, az érdeklődők tehát kénytelek voltak választani. (Csak halkan jegyzem meg, hogy az ilyen szervezési bakik nem használnak az „ügynek”, azaz a szépirodalompropagálásának.) Az Arany Opus díj zsűrije idén nem jutott közös nevezőre, ezért az elismerést megosztva kapta Szalay Zoltán író és Tóth László költő. Előbbi A futár című elbeszélésével vívta ki a bírálók szimpátiáját (jelige: Artéria), utóbbi pedig a Virág helyett című versciklussal (jhelige: Flóra). Az olvasók is szavazhattak az írótársaság honlapján közzétett szövegekre, a legtöbb voksot Z. Németh István Kalózok könyve című gyermekversciklusa kapta (jelige: Feketeszakáll). Minthárom szöveg elhangzott a rendezvényen, Benkő Géza színművész szakavatott tolmácsolásában. Idézzünk néhány mondatot az értékelésekből. „Az általános trendek, úgy tűnik, ide is begyűrűztek: a korábbi posztmodem versjátékosok - megérezve a líra iránti kereslet radikális visszaesését - mintha felhagytak volna a versírással, s talán jövedelmezőbb műnemek felé tájékozódnak. A versnek egzisztenciálisan elkötelezett alkotó pedig, úgy látszik, a mi tájainkon kevés terem” - írta Tőzsér Árpád, aki szerint a versmezőnyből idén egyetlen szöveg emelkedett ki, Tóth László díjnyertes műve. Szalay Zoltán prózájáról Tőzsér így vélekedett: „Ezt a nyomott hangulatú novellát egy Hemingway-tanít- vány írta Kafka tollával. (...) A mű egésze pedig a félelem, az egzisztenciális szorongás mesterimegjelenítése.” Csanda Gábor a következőket írta: „Az írások egy részét ki- sebb-nagyobb mértékben érdekes ötletként olvastam, kisebb- nagyobb mértékben sikertelen próbálkozásként, kisebb-na- gyobb mértékben sikeres ujj- gyakrorlatként, kisebb-nagyob mértékben erőtlen erőpróbaként. Ezekről jegyeztem fel magamnak, meglehetősen általánosítva és bizony elég sommásan, hogy nem jók vagy hogy rosszak. Szembetűnő legkisebb közös többszörösük az íráskészség hiánya. Ezeknek a szövegeknek a hátránya egyben az előnyük is: olvasójukat nem fárasztják és nem zaklatják föl, nem kényszerítik sem az olvasás felfüggesztésére, sem folytatására, úgy különösképp nem akarnak tőle semmit és így különösképpen nem is várnak el tőle semmit. Ide sorolom azokat a szerzőket is, akik nyilván kedvüket lelik az irodalomban és maguk is örömmel írna, mintegy az írásért magáért, mintegy mellékesen és tét nélkül. (...) Közös jellemzőjük, hogy szerzőjük írástudó vagy írástudónak gondolható személy, aki mindent elkövet, hogy szövege irodalomként hasson, de sajnos ezen kívül semmi más nem vezérli. Az eredmény lelketlen mutatvány, valahol a cirkuszi porond és a turistáknak szóló giccsbolt kirakata közt.” Duba Gyula pedig így vélekedik: ,A művek többségét utánérzés, sémaszerűség jellemzi. Stagnál a formaérzék és a képszerűség, kevés az újszerű meglátás, hatásos szimbólum, eredeti lírai kép. A verseket a próza- iság mellett bizonyos kiérlelet- len gondolatiság jellemzi, az erőltetett filozofálás kudarca. ” E kritikák nem túl hízelgőek. Csak remélni tudjuk, hogy a színvonal jövőre emelkedik, illetve, hogy a résztvevők tanulnak a bírálatokból. Ez a pályázat ugyanis megérdemli, hogy mindenki komolyan vegye. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. November 28-án mutatta be Három a... című, egész estés műsorát a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes az Új Színpadon. Nagy várakozás előzte meg a bemutatót, az együttes régen nem hallatott magáról, bizonyára az új program készült. Az egyetlen kérdés az volt, vajon miért Három a... a műsor címe. Amint a nézők beléptek az előcsarnokba, ahol megkapták a műsorfüzetet, kiderült: három tájegység táncai szerepeltek a programban, a Dunántúl, a Mezőség és a Felföld népzenéjéből, néptáncaiból, népdalaiból kapunk ízelítőt. A műsorszámok nagy részének koreográfiáját Gémesi Zoltán, a Szőttes művészeti vezetője, a műsor rendezője készítette, egyet-egyet Konkoly László, Nagy Myrtil, Németh Ildikó és Szabó Szilárd. A zenei kíséretet a Ritka Magyar Folkband szolgáltatta, kitűnő hangulatot teremtve. Korpás Éva éneke pedig külön élmény volt, de aki csak egy kicsit is jártas a hazai „népi” berkekben, csöppet sem lepődhetett meg, tudja, hogy Korpás Éva mesterien bánik a hangjával. Szent Iván-napi szokást bemutató tánccal kezdődött a műsor, a berzecei lobbogatással, utána ördöngösfüzesi táncok következtek - melyek előtt a közönség megtudhatta, miért hívják a falut éppen Ördöngösfü- zesnek -, majd a mezőség öt településének ritka magyar táncai. A bonchidai táncok alatt képeket vetítettek a Bánffy-család kastélyának szomorú történetéről. A Zobor-vidéki táncok után a lányok vették birtokukba a színpadot, a magyarbődi kari- kázóval, jellegzetes többszólamú énekével. A gömöri táncokban kaphattunk ízelítőt abból, ä Szőttes tagjai milyen táncos egyéniségek. Rendezési szempontból is praktikus volt gömö- rivel zárni, a dallamok vastapsra késztették a közönséget, amely háromszor tapsolta vissza a táncosokat. (A műsorról a Színfolk december 17-ei számában ol- vashatnakkritikát.) (end) Háromszor tapsolták vissza a táncosokat (Amália Petrášová felvétele) Maria Callas 90 Párizs. Ma lenne kilencvenéves Maria Callas, a múlt század egyik legnagyobb énekesnője. Az ötvenes években volt karrierje csúcsán, háromoktávnyi hangterjedelméhez kivételes művészi képességek társultak, nagy szerepet játszott abban, hogy a bel canto újból divatba jött. 1977. szeptember 16-án halt meg Párizsban. A hivatalos jelentés szerint halálát szívroham okozta, bár sokan öngyilkosságról beszéltek. (MTI) Vegyen fel nálunk kölcsönt, megtakarít több száz eurót pl. 2 500 € kölcsön esetén megtakarít 529 €-t az Ön postáján vagy a Poštová banka fiókjában finden ' J . lY/< a törlesztés 1 Ißoö ban, Nekünk nem mindegy, milyen lesz a karácsonya Kínálatunk feltételeiről érdeklődjön személyesen az Ön postáján vagy a bankfiókban 0850 111 666 | www.postovabanka.sk A kedvezmény megszerzésének teltétele a hitel rendesen és időben történő törlesztése a jószámléról. Az akció a 2013. 12. 31-ig benyújtott hitelkérelmekre vonatkozik, miközben az eredeti futamidő lerövidítésével nem lehetséges lerövidíteni a törlesztőrészletek felének kamatmentességére vonatkozó időt. Példa a.THM kiszámítására: 20 000 € összegű hitel esetén, 8,90 % p.a. hitelkamattal, 120 havi 254 € összegű törlesztőrészlettel, ha a hitelfelvétel a Poštová banka, a.s.- nél vezetett számlára történik, a hitelfolyósítási díj 400 €, aminek 9,78 %-os THM felel meg, és a teljes összeg, amit a fogyasztónak vissza kell fizetnie 30 848 €. RE 130805
