Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-03 / 281. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 3. www.ujszo.com A 2014-2020 közötti KAP-reform elemei Piacszervezési elvek TÁJÉKOZTATÓ A 2014-2020 közötti költNem szűnnek meg a támogatások közötti különbségek, de közeledni fognak egymáshoz A KAP-reform alapvető elemei ségvetési időszakra vonatkozó immár jóváhagyott szabályok a piacszervezési mechanizmusok alkalmazása terén is jelentős változtatásokat eszközölnek. A tejkvóták 2015- ben megszűnnek, egyúttal a reformtervezet javaslatot tesz a cukorkvótarendszer 2017. szeptember 30-tól történő megszüntetésére is, ami megerősíti a 2005-ös cukorágazati reformban foglalt azon javaslatot, miszerint célszerű kijelölni a kvótarendszer végdátumát, elég időt hagyva ugyanakkor az ágazatnak az alkalmazkodáshoz. Ez nagyobb versenyképességet biztosít az EU termelőinek a belső és a világpiacon egyaránt (miután az uniós exportot a kvótarendszer fennállásáig korlátozzák a WTO-szabályok). Az intézkedés egyszersmind hosszú távú kilátásokat is teremt az ágazatnak. Az uniós belső piacon elérhető bőséges kínálat és az ésszerű árak a cukor köztes- és végfelhasználói számára is előnyösek. A biztonság fokozása érdekében fenn kell tartani a cukorgyárak és a termelők közötti megállapodásokra vonatkozó állandó rendelkezéseket. A kvóták megszüntetését követő időszakban a fehér cukor a magánraktározási támogatási rendszer keretében támogatható marad. A legtöbb fejlődő ország továbbra is korlátlan vámmentes hozzáférést élvez az EU piacához. A bortermelést illetően a megállapodás tiszteletben tartja a 2006-os borreform keretében a szőlőtelepítési jogok rendszerének 2015 végéig történő megszüntetésére és az új szőlőtelepítésre vonatkozó engedélyek rendszerére hozott döntést, amit a borászattal foglalkozó magas szintű munkacsoport tavaly decemberi ajánlásának megfelelően 2016-tól történő bevezetésére fogadtak el az éves növekedés 1%-ra történő korlátozása mellett. Az egységes közös piacszervezés szabályainak egyéb módosításai az uniós mező- gazdaság piaci orientációjának kiigazítására irányulnak a világpiacon kialakult fokozott verseny fényében. Ezzel tényleges biztonsági hálót alakítva ki a mezőgazdasági termelők körül a külső bizonytalanságokkal szemben (a közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztési rendszerben válaszható kockázatkezeléssel együtt). Az állami intervenció és a magánraktározási támogatás jelenlegi rendszerei felülvizsgálatra kerülnek, hogy jobban megfeleljenek az igényeknek, és hatékonyabban működhessenek, például a marhahús- és a tejágazatot érintő technikai kiigazítások révén. A tejágazat esetében e változások - a felvásárlási időszak 1 hónappal történő meghosszabbítása, automatikus pályázati rendszer a vaj és a sovány tejpor tekintetében a felső határértékek felett, a-vajra vonatkozó felső határérték 50 000 tonnára való emelése, valamint a sovány tejpor és egyes OEM- mel/OFJ-vel ellátott sajtok magánraktározásának lehetősége - kiegészítik a rendeletbe beépített, a mezőgazdasági termelők alkupozícióját erősítő 2012. évi tejágazati intézkedéscsomagot. Ezenkívül új, valamennyi szektort érintő védzáradékok kerülnek bevezetésre, amelyek lehetővé teszik a bizottság számára, hogy általános piaci zavarok esetén sürgősségi intézkedéseket hozzon, mint ahogy tette például 2011 május-júliusában az e-coli fertőzés kitörése idején. Ezeknek az intézkedéseknek a finanszírozása a közvetlen kifizetések évente végrehajtott csökkentése révén létrehozott válságtartalékból történik majd. A válságintézkedésekre fel nem használt források a következő évben visszakerülnek a mezőgazdasági termelőkhöz. Súlyos piaci egyensúlyhiány esetén a bizottság az érintett ágazat stabilizálása érdekében engedélyezheti a termelői szervezeteknek vagy ágazatközi szervezeteknek - konkrét garanciák betartása mellett - bizonyos kollektív átmeneti intézkedések bevezetését (például valamely termék piacról való kivonását vagy magántárolását) . Az iskolagyümölcs-program és az iskolatejprogram meghosszabbításra kerül, és az iskolagyümölcs-program költségvetése évi 90 millió euróról 150 millió euróra nő. A mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli tárgyalási pozíciójának javítása céljából a bizottság törekedik az ágazatok hatékonyabb szervezésére, kis számú és korlátozott hatókörű eltérést biztosítva az uniós versenyjog szabályai alól. A termelői szervezetek (TSZ-ek) és szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó szabályok immár minden ágazatra kiterjednek, miközben az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó további lehetőségek támogatása átkerül a vidékfejlesztési pillérbe. Ezen túlmenően a tervek szerint a mezőgazdasági termelőknek lehetőségük lesz kollektív szerződések letárgyalására az olívaolaj, a marhahús, a gabonafélék és egyes további szántóföldi növények beszállítására vonatkozóan, bizonyos feltételek és garanciák mellett. A bizottság iránymutatásokat fog kidolgozni a versenyjoggal összefüggésben esetlegesen felmerülő kérdésekről. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sonkafélék termelői bizonyos feltételek mellett szabályozhatják a termék piacra jutását. Az egyszerűsítés és a megfelelő piaci orientáció érdekében számos kisebb vagy kihasználatlan program (sovány tej vagy sovány tejpor állati takarmányban és kazeinben való felhasználásának támogatása, selyemhernyó-tenyésztésre vonatkozó termeléshez kötött támogatás!) meg fog szűnni, (eu-info) Az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament (EP) politikai megállapodásra jutott, majd novemberben elfogadta a 2014-2020 közötti közös agrárpolitika reformjáról szóló tervezetet. TÁJÉKOZTATÓ Az alábbiakban mellékletünk fő témájaként az új KAP-refoim támogatáspolitikai, piacszervezési és vidékfejlesztési intézkedéseinek fő elemeit ismertetjük. Közvetlen kifizetések A támogatások igazságosabb elosztása érdekében változni fog a közvetlen kifizetések rendszere. Ennek eredményeként a tagállamok között és az egyes tagállamokon belül egyaránt ugyan nem szűnnek meg a támogatások közötti különbségek, de megszabott mértékben közeledni fognak egymáshoz. Az ún. greening (ki- zöldítési támogatás) bevezetése azzal jár, hogy a tagállamoknak a rendelkezésükre álló keret 30%- át bizonyos fenntartható gazdálkodási módok támogatására kell fordítaniuk. Alaptámogatási rendszer A tagállamok a közvetlen kifizetések céljára a rendelkezésükre álló keret legfeljebb 70%-át használhatják fel az új alaptámogatási rendszer keretében. Az érintett összegből le kell vonni a kiegészítő támogatásokra (a fiatal mezőgazdasági termelők kiegészítő támogatására és egyéb választható célokra, például a kedvezőtlen helyzetű térségek kiegészítő támogatására és az átcsoportosítással nyújtható támogatásra) előirányzott, valamint a termeléshez kötött támogatás keretében kifizetett összegeket. Az EU tizenkét érintett tagállama esetében az egyszerűbb, átalányösszegeken alapuló egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakának vége 2020-ig kitolódik. A közveden kifizetések céljára rendelkezésre álló tagállami keretek fokozatosan kiigazításra kerülnek annak érdekében, hogy ne legyenek olyan jelentős eltérések a tagállamok között a hektáronkénti ádagos kifizetések tekintetében. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben még mindig múltbeli referencia-időszakok alapján történik a támogatások felosztása, közelíteniük kell az egységesebb hektáronkénti alaptámogatási szintek felé. Ezek a tagállamok több lehetőség közül választhatnak: alkalmazhatnak nemzeti vagy regionális - közigazgatási vagy agronómiái kritériumokon alapuló - megközelítést. Törekedhetnek egy meghatározott regionális/nem- zeti arány 2019-ig történő elérésére, vagy gondoskodhatnak arról, hogy az átlagos regionális/ nemzeti arány 90%-át el nem érő mértékű támogatásban részesülő mezőgazdasági üzemek esetében a támogatás mértéke fokozatosan növekedjen. A tagállamok jogosultak arra, hogy bizonyos számú hektárra átcsoportosítással nyújtható támogatást alkalmazzanak, vagyis a nemzeti keret legfeljebb 30%- át újraosszák a mezőgazdasági termelők között az első 30 hektár után - vagy az adott tagállamban található mezőgazdasági üzemek átlagos méretének megfelelő hektárszám után, ha ez utóbbi meghaladja a 30 hektárt - fizetett támogatás formájában. A nagy mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatás csökkentése érdekében megállapodás jött létre az 150 000 eurót meghaladó összegű támogatások kötelező csökkentéséről. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alaptámogatás formájában nyújtott támogatás összege a 150 ezer eurót meghaladó összegek esetében legalább 5%-kal csökkenni fog. A foglalkoztatás figyelembevétele érdekében a számítás elvégzése előtt le lehet vonni a bérköltségeket. Nem kell ilyen csökkentést alkalmazni azon tagállamok esetében, amelyek az „átcsoportosítással nyújtható támogatást” alkalmazzák, azaz a nemzeti keretük legalább 5%-át visszatartják abból a célból, hogy újraosszák valamennyi mező- gazdasági üzem bizonyos számú hektárja után. Az így megtakarított összegek az érintett tag- államban/régióban maradnak. Átkerülnek a megfelelő vidék- fejlesztési keretbe, és társfinanszírozási követelmények nélkül felhasználhatók. Fiatal mezőgazdasági termelők A generációs megújulás ösztönzése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő fiatal (40 évesnél nem idősebb) mezőgazdasági termelők számára nyújtott alaptámogatást indokolt kiegészítem egy, a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó, legfeljebb 5 évig igénybe vehető kiegészítő támogatással. E támogatás - amelynek finanszírozására a nemzeti keret legfeljebb 2%-a fordítható - minden tagállam számára kötelező lesz. Mezőgazdasági kistermelői rendszer A tagállamok által fakultatívan alkalmazott rendszer keretében a támogatást igénylő bármely mezőgazdasági termelő dönthet úgy, hogy csatlakozik a mezőgazdasági kistermelői rendszerhez, és igénybe veszi a tagállam által az üzemmérettől függetlenül általában 500 euró és 1 250 euró közötti összegben meghatározott éves támogatást. A tagállamok különböző módszerek közül választhatnak, hogy hogyan számolják ki az éves kifizetés összegét, és megvan az a lehetőségük is, hogy a mezőgazdasági termelő egyszerűen azt az összeget kapja meg, amely egyébként is járna neki. A rendszerhez csatlakozók mentesülnek a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzések és szankciók, továbbá a „kizöldítés” követelménye alól. A mezőgazdasági kistermelői rendszer teljes költsége nem haladhatja meg a nemzeti keret 10%-át, kivéve ha a tagállam úgy dönt, hogy olyan mértékű támogatást biztosít a kistermelőknek, amilyet a rendszeren kívül is megkaptak volna. Termeléshez kötött önkéntes támogatás Annak érdekében, hogy a jelenlegi termelési szintek fenntarthatok legyenek olyan ágazatokban vagy régiókban, ahol bizonyos - gazdasági és/vagy társadalmi és/vagy környezeti okokból fontos - gazdálkodási típusok, illetve ágazatok nehézségekkel küzdenek, a tagállamoknak lehetőségük lesz korlátozott összegben úgynevezett termeléshez kötött, azaz valamely konkrét termékhez kapcsolódó támogatást nyújtani. Az erre fordított összeg a nemzeti keret legfeljebb 8%-át teheti ki, illetve legfeljebb 13%-át abban az esetben, ha az adott tagállamban a termeléshez kötött támogatás jelenlegi mértéke meghaladja az 5%-ot. Hátrányos természeti adottságú területek A tagállamok (vagy régiók) a nemzeti keret legfeljebb 5%-ának erejéig kiegészítő támogatást nyújthatnak (a vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint) hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek javára. Ez opcionálisan alkalmazható, és nem érinti a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek, vagy kedvezőtlen helyzetű térségek számára nyújtható vidékfejlesztési támogatásokat. Kizöldítés A környezeti szempontból kedvező meghatározott mezőgazda- sági gyakorlatot folytató üzemek az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetéseken felül további támogatásra lesznek jogosultak az alaptámogatás igénylése céljából bejelentett hektárok után. A tagállamok a nemzeti keretük 30%-át fordíthatják ennek finanszírozására. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a közvetlen kifizetésekhez (1. pillér) tartozó nemzeti keret legfeljebb 15%-át átcsoportosítsák a vidékfejlesztési keretbe. Ez az arány ugyanakkor akár a 25%-ot is elérheti azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek a közvetlen kifizetések uniós átlagának 90%- ánál alacsonyabb támogatásban részesülnek. „Aktív mezőgazdasági termelők” A reform szigorítja az aktív mezőgazdasági termelőkre vonatkozó szabályt az abból adódó jogi kiskapuk bezárása érdekében, hogy eddig korlátozott számban olyan vállalkozások is igényelhettek közvetlen kifizetéseket, amelyek fő üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági jellegű. A tagállamok számára kötelező lesz egy új negatív lista alkalmazása, mely lista azokat a (repülőterekhez, vasúti szolgáltatásokhoz, vízművekhez, ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, valamint állandó sportpályákhoz és szabadidőparkokhoz kapcsolódó) hivatásszerűen űzött üzleti tevékenységeket tartalmazza, amelyek ki vannak zárva a közvetlen kifizetésekkel támogatható tevékenységek köréből, amennyiben az érintett vállalkozás nem tudja bizonyítani, hogy valóban mezőgazdasági tevékenységet folytat. A tagállamok a negatív listát további üzleti tevékenységekkel bővíthetik majd. A tervezett szabályok szerint a támogatási jogosultságok megszerzésére jogot biztosító területre vonatkozó új referenciaév a 2015. év lesz, de a spekuláció elkerülése érdekében a közvetlen kifizetési rendszer 2013. évi kedvezményezettjeinek az adatait is figyelembe kell venni. Azok a tagállamok, amelyekben jelentős mértékben nőhet a bejelentett támogatható területek nagysága, korlátozhatják a 2015-ben kiosztandó kifizetési jogosultságok számát, (eu-info) A támogatási rendszer új eleme a fiatal gazdák kötelező támogatása (Szilvássy László felvétele)
