Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-03 / 281. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 3. ______________________________________Agrárkörkép - hirdetés 17 A tagállamok, illetve a régiók döntenek arról, hogy milyen intézkedéseket alkalmaznak a hat átfogó „prioritás" és a „fókuszterületek" céljaira A vidékfejlesztési támogatások rendszere A KAP 2014-2020 közötti reformja keretében a vidékfejlesztési politika jelenlegi alapkoncepciója változatlan marad: a tagállamok, illetve a régiók továbbra is maguk tervezik saját többéves programjaikat az uniós szinten rendelkezésre álló intézkedésválaszték alapján, a saját vidéki térségeik igényeinek megfelelően. ISMERTETŐ Ezeknek a programoknak a társfinanszírozása a nemzeti keretből történik. A 2. pillérre vonatkozó új szabályok a jelenleginél rugalmasabb megközelítést tesznek lehetővé. Az intézkedések nem lesznek többé uniós szinten kijelölt „tengelyek” mentén csoportosítva, amelyekre vonatkozóan kiadási minimumkövetelmények vannak meghatározva. Ehelyett a tagállamok, illetve a régiók hoznak döntést arról, hogy milyen intézkedéseket alkalmaznak (és hogyan) a hat átfogó „prioritás” és az azokhoz tartozó „fókuszterületek” (alprioritások) alapján kitűzött célok elérése érdekében. A tagállamoknak a vidékfejlesztésre szánt, uniós költségvetésből származó pénzeszközeik legalább 30%-át kell bizonyos, a földgazdálkodással és az égA mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakítása, beruházása, korszerűsítése terén a támogatások továbbra is rendelkezésre állnak (Szilvássy László felvétele) hajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre fordítaniuk, és legalább 5%-ot a LEADER céljaira kell elkülöníteniük. Az uniós társfinanszírozás maximális mértéke a kifizetések többsége esetében a következő lesz: legfeljebb 85% a kevésbé fejlett régiókban, a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken, 75% egyes átmeneti régiókban, 63% más átmeneti régiókban és 53% az egyéb régiókban. Magasabb is lehet azonban a társfinanszírozási arány a tudásátadást, az együttműködést, a termelői csoportok és szervezetek létrehozását támogató intézkedések és a fiatal mezőgazda- sági termelők mezőgazdasági tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatások esetében, a LEADER-projektek kapcsán, valamint a különféle intézkedések keretében felmerülő környezetvédelmi és éghajlatvédelmi kiadások esetében. Az új időszakban a tagállamoknak, illetve a régióknak arra is lehetőségük nyűik, hogy tematikus alprogramok kidolgozása révén kiemelt figyelmet fordítsanak például a fiatal mezőgazdasági termelőkkel, a mezőgazdasági kisüzemekkel, a hegyvidéki területekkel, a vidéki térségekben élő nők helyzetével, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és az azokhoz való alkalmazkodással, á biológiai sokféleséggel, valamint a rövid ellátási láncok kialakításával kapcsolatos kérdéskörökre. Egyes esetekben az alprogramok- ban magasabb támogatási arányt lehet majd alkalmazni. Az intézkedések frissített választéka a jelenlegi időszakban rendelkezésre álló intézkedések erősségeire épül. Az innovációt a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatban tervezett európai innovációs partnerséget, vagyis az ,,EIP-ť’ különféle vidékfejlesztési intézkedések szolgálják majd, így például a tudásátadási, az együttműködési és a tárgyi eszközökbe való beruházásokra irányuló tevékenységek. Az EIP az erőforrás-hatékony, termelékeny, alacsony kibocsátású, éghajlatbarát, illetve az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kialakítását hivatott előmozdítani. Ezt többek között a mezőgazdaság és a kutatás közötti szorosabb együttműködés és a mezőgazdasági termelőknek való technológiaátadás felgyorsítása révén kell elérni. A tudás, illetve „tudásalapú mezőgazdaság” keretében megerősítésre kerülnek a gazdálkodási tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedések, amelyek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, a környezetvédelemmel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a gazdasági fejlődés előmozdításához és a képzéshez is kapcsolódnak. A mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakítása/beru- házás/korszerűsítés terén a támogatások továbbra is rendelkezésre állnak - az EIP-hez vagy a közös projektekhez való kapcsolódás némely eseteiben magasabb támogatási arány mellett. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása keretében az intézkedéskombinációk tartalmazhatnak a vállalkozás beindításához nyújtott támogatásokat (legfeljebb 70 000 eurót), tárgyi eszközökbe irányuló általános beruházást, képzést és tanácsadási szolgáltatásokat. A mezőgazdasági kistermelők támogatása a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás formájában valósulhat meg, amely kisüzemenként legfeljebb 15 000 eurót tehet ki. Kockázatkezelési eszköztár kialakítása érdekében a biztosítás és kölcsönös kockázatkezelési alapok - termény-, időjárás- és állatbetegség-biztosítása - jövedelemstabilizálási lehetőséggel lesznek kiegészítve, amely a jövedelem 30%-os visszaesése esetén a kölcsönös kockázatkezelési alapból fizetett kompenzációt biztosít a veszteség legfeljebb 70%-áig. A termelői csoportok/szerve- zetek létrehozásának a támogatása üzleti terv alapján valósul meg, amelyet csak kkv-nak minősülő vállalkozások vehetnek igénybe. Ökológiai termelés támogatása érdekében új külön intézkedés készül az ökológiai termelés jelentőségének a kiemelése érdedében. Az erdészetet nagyobb mértékű, célzottabb támogatás, vissza nem térítendő támogatások és éves kifizetések formájában támogatják. A hegyvidéki területek és az é. sz. 62. foktól északra fekvő művelt területek 450 euró/ha ösz- szegig teijedő támogatásban részesülhetnek, ami a korábbi 250 euró/ha megemelését jelenti. A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező egyéb területek új meghatározása - legkésőbb 2018-től kezdődő hatály- lyal - 8 biofizikai kritérium alapján valósul meg. A tagállamoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy a környezet megóvása vagy állapotának javítása érdekében mezőgazdasági művelés alá vont területeik legfeljebb 10%-át sajátos hátrányokkal rendelkezőnek minősítsék. A széles sávú infrastruktúrába és a megújuló energiába történő beruházások nagyobb léptékűek is lehetnek: az intézkedés a tevékenységek áthelyezésére, vagy az épületek átalakítására is kiteljed. A LEADER programban nagyobb hangsúlyt kap a tudatosság növelése és a stratégiák előkészítő támogatása, a más alapokkal való helyi együttműködés fokozása, (eu-info) Alacsonyabb nedvességtartalom ■ nagyobb haszon A kukorica a legtöbb vetésterületen pótolhatatlan, épp ezért sokan a termőföld királynőjeként is tekintünk rá. Főleg a szemes kukorica vetésterülete nő évrőlévre. Ennek az egyik fő oka, hogy a kukorica termesztése kisebb kockázattal jár. Elég, ha a termelő felelősségteljesen áll hozzá a kukorica termesztéséhez és az eredmény szinte garantált. Nem kevésbé fontos a költségmegtakarítás sem, aminek az egyik alapvető eleme az adott körülményekhez megfelelő hibrid kiválasztása. A megfelelő kukorica hibridnek nemcsak magas hozamúnak kell lennie, nagyon fontos a nedvességtartalom is a betakarításnál. A magas hozam és a nedvességtartalom egyaránt alapvető feltételei a kukorica gazdaságos termeszthetőségének, mint ahogyan az a következő táblázatban is megfigyelhető. A táblázatban összehasonlítottuk az LG 33.50-t két másik konkurens fajtával. Mindhárom fajta szinte azonos hozamot ért el. A különbségek akkor keletkeztek, amikor figyelembe vettük a termeléshez szükséges költségeket és a szárítási költséget. A számításoknál a szemes kukorica és a szárírási költségek átlag áraiból indultunk ki. Szedési nedvesség- tartalom (%) Összterméshozam (t/ha) Termés átszámítva (t/ha) Gazdaságosság (€) Haszon LG 33.50 (€} Konkurens FAO 360 25,2 17,37 15,10 1815 +341 LG 33.50 16,9 15,60 15,07 2156 Konkurens FAO 390 19,3 16,02 15,03 2057 +99 Bár mindkét konkurens fajta 14% nedvességtartalomra átszámítva szinte ugyanolyan hozamot ért el, az LG 33.50 viszont alacsonyabb betakarítási nedvességgel és ezáltal kisseb szárítási költséggel, nagyobb gazdasági előnyt szerzett termelőjének. A különbség hektáronként 98,64 eurótól 341.65 euróig mozgott az LG 33.50 javára. Ahogyan már említettük, a gazdaságos kukorica-termesztés a megfelelő, magas hozamot nyújtó, de alacsony nedvességgel betakarítható fajta megválasztásától függ. Mindamellett ugyanolyan fontos, hogy olyan fajtát válasz- szunk, ami ezt a teljesítményt minden évben képes hozni. Az LG 33.50 kiváló termőképességű, nagyon jó alkal- mazkodó-képességű kukorica. Stressz tűrése nagyon jó, az ország egész területén biztonsággal termeszthető. A Limagrain 2014-ben több nagyreményű újdonságot fog bemutatni termelőinek. Többek közt megemlítem az LG 30.369 (FAO 370) és a LG 30.440 (FAO 440) fajtákat. Mindkettő magas szemtermést nyújtó, szárazságot jól tűrő, közepes növésű fajta, amely jól reagál az intenzitás növelésére. Ez a két fajta tovább bővíti a kínálatot a Limagrain jól bevált fajtái mellett, mint amilyen az LG 33.50, LG 30.491, LG 30.325 és LG 33.95. Ezek a fajták 2014-ben is megtalálhatók lesznek a Limagrain kínálatába. Manapság a kukoriča-termesztés legfőbb célja a maximális nyereség elérése. A magas hozam, a termesztés gazdaságossága, és a képesség mindezt elérni minden termesztési körülmény közt, ezek a Limagrain fajták legfőbb jellemzőil Ing. Juraj Drgoňa Ing. Attila Demeter Limagrain Slovensko SZEMES kukorica-hibridek *$&&& ■ maximális terméshozam biztonság minden evbe ^ közö« . megbízhatóság ^den . gazdaságosság LG 30.325 FAO 320 LG 30.369 FAO 380 LG 30.440 FAO 430 LG 33.50 FAO 350 LG 33.95 FAO 390 LG 30.491 FAO 460 Limagrain Central Europe S.E., organizačná zložka Slovakia, M. Rúzusa 29, 984 01 Lučenec Tel.: 047 • 4SI 21 60, fax: 047 - 433 34 80 ■ Ing. Eva Bednárova - 0907 850 952 l* Attila Demeter - 0918 837 372 ■ Ing. Juraj Drgoňa - 0907 850 956 ■ Ing. Lóránt Kasa - 0917 681 979 ■ Ing. Jarmila Adamek - 0918 796 257 ■ Ing. Pavel Beneš - 0905 886 704 ■ Ing. Ľubomír Palovíík - 0907 850 069 www.lgseeds.sk MP 130774
