Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-18 / 294. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 18. www.ujszo.com Leszavazták a Híd javaslatát a parlamentben Nem idomul hozzánk a közoktatási törvény ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra sem tekinti az állam specifikus tantárgyaknak azokat, amelyeket más tananyag szerint kell oktatni a nemzetiségi iskolákban. A parlament ugyanis tegnap leszavazta a Híd javaslatát, amellyel a közoktatási törvényt szerették volna módosítani. A javaslat szerint specifikus tantárgynak minősült volna a kisebbségi nyelv, a szlovák nyelv és irodalom, a honismeret, a földrajz, a történelem, a zene és a természetrajz is. Ezzel hivatalos alapot kapott volna, hogy ezeket a tantárgyakat a nemzetiségi iskolákban úgy kell oktatni, hogy a tananyagban megjelenjenek az adott nemzet történelmi, kultúrtörténeti, földrajzi és egyéb vonatkozásai. A módosítás előírta volna azt is, hogy a nemzetiségi iskolák az adott nemzetiség nyelvén kapják meg az állami kerettanterveket. A javaslat a földrajzi nevek használatán is változtatott volna: a specifikus tantárgyaknál a tankönyvekben a földrajzi név első említésénél a kisebbségi nyelvű elnevezés után zárójelben szlovákul szerepelt volna a helynév - például Zsolna (Žilina) -, ha pedig később is előfordul a könyvben, már csak a kisebbség nyelvén. A nem specifikus tantárgyaknál pedig elég lett volna csak a kisebbség nyelvén. A módosítás azt is kikötötte volna, hogy a kisebbségi iskolák ne a szlovák tankönyvek fordításait kapják, hanem a kisebbségek köréből származó szerzők által írt tankönyveket. A Híd a közoktatási törvény módosításait tavaly óta egyeztette az oktatási minisztériummal, de végül nem sikerült megszerezni a kormánypárt támogatását, (vps) Pereden sem segítettek Nem változik a községi elrendezésről szóló törvény sem, amelynek módosításával (és az ehhez szükséges alkotmánymódosítással) a Híd azt szerette volna elérni, hogy a települések névváltoztatásáról szóló helyi népszavazások eredményét a mindenkori kormány köteles legyen végrehajtani. A tegnap elbukott javaslat célja az volt, hogy a peredi- hez hasonló esetekben a települések visszakaphassák hivatalos történelmi nevüket, (vps) RÖVIDEN Új életbiztosító Szlovákiában Pozsony. Novis néven új életbiztosító kezdte meg működését Szlovákiában. A cég jövőre Csehországban, Ausztriában és Németországban is terjeszkedni kíván. A biztosító - amely mögött hat ország 15 részvényese áll - az első évben nagyjából 6 ezer, a másodikban 9, a harmadikban pedig 12 ezer új ügyfelet szeretne toborozni, miközben a második évet már nyereséggel kívánják zárni. Ez utóbbi különösen ambiciózus tervnek számít, hiszen az új biztosítók általában az első 3-5 évben veszteséggel gazdálkodnak. (SITA) Mojsejová rács mögött marad Kassa. Nem engedte szabadlábra a Kassai Kerületi Bíróság a gazdasági csalással vádolt közismert vállalkozót, Nora Mojsejovát. Azt állítja, esetében fennáll a szökés gyanúja és egyéb tanúk befolyásolása, ezért elkerülhetetlen, hogy a bírósági tárgyalás kezdetéig vizsgálati fogságban maradjon. Mojsejovát szeptember 3-án tartóztatták le. (TASR) Meghalt Rudolf Filkus Pozsony. Tegnap 86 éves korában elhunyt Rudolf Filkus, az utolsó csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A rendszerváltás után a VPN, majd a HZDS tagja volt, kormánytisztséget töltött be, egy ideig képviselő is volt. A politikából 1998-ban távozott, korábban közgazdászként tevékenykedett, a tudományos akadémia (SAV) tudományos munkatársa volt. (SITA) Gál: nem javul a helyzet a bíróságokon Pozsony. Nem kizárt, januárban ismét rendkívüli parlamenti ülés összehívását fogja kezdeményezni Gál Gábor, a Híd képviselője, mivel meggyőződése, hogy a bíróságok helyzete nem javul. A legutóbbi rendkívüli ülés ez ügyben egy évvel ezelőtt volt. „Ezt a témát mindenképpen életben kell tartani. Az igazságügyi minisztérium a leglustább az összes tárca közül” - mondta Gál. Hozzátette: az emberek továbbra sem bíznak a bíróságokban, a bírósági eljárások pedig egy nappal sem rövidültek. (SITA) Minden nagyon szép, minden nagyon jó - áll a dokumentumban Kafkai kormányjelentés a honi kisebbségekről Saját magukat dicsérik. A kormányhivatalból minden problémamentesnek tűnik. (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Ma ismét elfogad a kormány egy kirakatjelentést a kisebbsé- gekjogairól. Kommentálni sem érdemes, véli Petőcz Kálmán emberjogi szakértő. VERES ISTVÁN A szlovák államnyelvtörvény semmilyen akadályt sem gördít a széles körben biztosított kisebbségi nyelvhasználat elé, a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel pedig biztosítják Szlovákiában az államnyelv és a kisebbségi nyelvek egyenrangúságát. Hasonló megállapítások egész sora olvasható abban a kormányjelentésben, amelyet a külügyminisztérium készített a kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezmény szlovákiai teljesítéséről. Az anyagot ma vélhetően jóváhagyja a kormány. A jelentés egyes részei Franz Kafka regényeit idézik, véli Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, a kormányhivatal volt emberi jogi főosztályvezetője. A kisebbségi kormánybizottságról szóló részben például a jelentés kifejti, hogy a bizottság felépítése és működési elve azt szolgálja, hogy mindegyik kisebbség aktívan és hatékonyan részt tudjon venni a közös munkában. Egy bekezdéssel lejjebb viszont már azt írják, hogy 2013 novemberétől a bizottság statútumát megváltoztatták, hogy minden kisebbség csak egy szavazati joggal bírjon, mert az így igazságos. „Ha először megdicsérik, mert jó, miért változtattak rajta? Vagy ha változtatásra szorult, előzőleg miért dicsérték meg?” - kérdezi Petőcz. Szerinte ez annyira abszurd, hogy kommentálni sem lehet. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a bizottsági szavazatok „újraosztása” lehetővé teszi, hogy a magyar és ruszin tagokat, vagyis a nagy létszámú kisebbségek küldötteit a kisebbek leszavazzák, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a kis létszámú kisebbségeknek kedveznek. A holnap kormány elé kerülő jelentés erről természetesen hallgat, de az sincs benne például, hogy Szlovákiának júliustól nincs kisebbségi kormány- biztosa. A biztos sokat bírált jogköreiről például a következő olvasható benne: „rendszerszintű lépéseket foganatosít a kisebbségek helyzeténekjavítása céljából”. A keretegyezmény betartásáról Szlovákia ötévente készít jelentést. Az ilyen jelentések mindig azzal a céllal íródnak, hogy az adott országot pozitív fényben tüntessék fel, emlékeztet Petőcz Kálmán. „Mindegy, milyen kormány alatt születtek, mert csak az derülhet ki belőlük, hogy minden szép és jó” - állítja az emberjogi szakértő. Valószínűleg ezért van, hogy a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos nemzetközi ajánlások teljesítésénél a jelentés azokról a törvénymódosításokról tesz említést, amelyek a Radičová-kormány idején történtek (államnyelvtörvény módosítása, kisebbségi nyelv- használati törvény és a hozzá kötődő rendeletek). A kisebbségi nyelvhasználatot hátrányosan érintő 2009-es államnyelvtörvény elfogadását viszont nem említi. Kaliňák: az ombudsman a rendőrségi razziáról nem mond igazat és félrevezeti a közvéleményt Szepsi miatt büntetés fenyegeti a rendőröket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bűnvádi eljárást kezdeményezett a szepsi és a somodi roma telepeken júniusban tartott rendőrségi razzia kapcsán a Főügyészség. Először az Epeijesi Kerületi Ügyészség vizsgálta a rendőrség akcióját, mely során több mint 30 roma szenvedett sérüléseket. Az összegyűjtött bizonyítékokat továbbították a Főügyészségnek. „Az összes szükséges alapanyag áttanulmányozása, az emberjogi biztossal és a romaügyi kormánybiztossal való egyeztetés után arra a következtetésre jutottunk, hogy megalapozott a razzia kapcsán bűnvádi eljárást kezdeményezni” - nyilatkozta Andra Predajňová, a Főügyészségszóvivője. A június 19-én tartott rendőrségi bevetést a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya is megvizsgálta, ám semmilyen mulasztást nem észlelt. A vizsgálat során nem hallgatták ki az érintett telepeken élő romákat, a rendőrség eljárására az ENSZ is magyarázatot kért. Az eperjesi ügyészség szóvivője, Marián Spišák nem hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy a rendőrök ellen, akik részt vettek a bevetésen, bűnvádi eljárást kezdemé- nyeznek-e vagy sem. Azt beismerte, hogy telefonon utasítást kaptak a Főügyészségtől az eljárás megkezdésére, ám írásban még szerinte semmit sem kaptak. „A rendőrök betörtek a szobába, elkezdtek verni s azt kiabálták, hogy minden szóért, amit mondok, még egy ütést kapok. Semmit sem kérdeztek, csak könyörtelenül püföltek mindenkit, aki az útjukba került” - emlékezett a razziára Milan Hudák, a somodi roma telep egyik lakosa. A romák alapvető emberi jogainak megsértését Jana Dubovcová ombudsman is kifogásolta. Szerinte az egyenruhásoknak engedély kellett ahhoz, hogy belépjenek a romák lakásába, s házkutatást tartsanak ott. „Néhány gyanúsítottat kerestek az akció során, s abban bíztak, hogy önként kimennek azokból a házakból, ahol elrejtőztek” - olvasható Du- bovcová jelentésében. Dubovcová levelét Robert Fico miniszterelnöknek is elküldte, ám a kormányhivatal iktatójában csak második próbálkozásra vették át. Az elutasítás oka abszurd volt: először nem tetszett nekik a betűtípus, amellyel a jelentést írta. A belügyminisztérium respektálja a Főügyészség eljárását. „Legalább végre kiderül, hogy az ombudsman hazudik, és félrevezeti a közvéleményt. Olyan törvényszegők vallomására alapozta jelentését, akik nem tettek eleget a rendőrök utasításainak” - mondta Robert Kaliňák belügyminiszter. Meggyőződése, hogy az ügyészség is csak arra a következtetésre jut a vizsgálat során, hogy a rendőri beavatkozás jogszerű volt. (dem, SITA) .....mma i 11imimyymimnm. z___^__i__________..;&_______ Du bovcová és Kaliúák. Nincsenek egy véleményen. (Vladimír Šimíček felvétele)
