Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-09 / 286. szám, hétfő

www.ujszo.com N em, egyedül nem tud meggyógyulni. Mégpedig azért, mert elveszítette hitét saját képességében és ab­ban a meggyőződésben, hogy a leg­jobb gyógyír, vagyis az ember legjobb segítője a természet. Semmilyen sebé­szi technika vagy plasztikai sebész nem veheti fel a versenyt azzal a töké­letességgel, amivel a természet képes megújítani sérült szöveteinket, elhasz­nálódott sejtjeinket. Elég a felületi fertődenítés és a sebek begyógyulnak akkor is, ha egyáltalán nem törődünk velük. Szervezetünkben egyszerre több regenerációs folyamat zajlik. A vörös vérsejteknek például állandóan meg kell újulniuk, mert folyamato­san szállítaniuk kell az oxigént. Az egész szervezetben ellenőrzés alatt áll a vérsejtek állapota, megfelelő számuk, energiával való feltöltődésük. Csak az egész testre kiterjedő, ún. holisztikus megközelítés segít megérteni a rege­neráció helyes módszereit. Bár min­den szervezet képes regenerálódni, mégsem regenerálódik mindegyik. Ha valamit meg akarunk újítani, kell, hogy legyen miből megújítani. Az én feladatom az, hogy megtanítsam az embert az olyan állapot elérésére, amelyben a regenerációs folyamatok a lehető leghatékonyabban zajlanak. Ha valakinek segítesz a járásban, előfordulhat, hogy akadályozod őt a futásban... • Ön sebész, s hosszú éveken át a hagyományos kínai gyó­gyászatot tanulmányozta... Már sebészgyakornokként keres­tem a megoldást arra, hogyan le­het idejében segíteni úgy, hogy ne kerüljön sor sebészeti beavat­kozásra, mert a sebészet szerin­tem olyan, mint a tűzoltó. És mikor hívjuk a tűzoltót? Hát ak­kor, amikor fellobban a láng, de ha minden tökéletesen működik, a tűzoltók csaknem munka nél­kül vannak. Ha idejében jó in­tézkedések születnek, ha meg­vannak a feltételek a szervezet folyamatainak jó működéséhez, akkor nem kell tűzoltókat hívni, mert mindent elrendez a regene­ráció, amiről tudnak ugyan az emberek, de nem tulajdonítanak neki kellő jelentőséget. Főleg az immunitás vagy a sebgyógyulás serkentésére szolgáló készítmé­nyek alkalmazásával kapcsolat­ban ismerik a regenerációt. Ha valakinek segítesz a járásban, elő­fordulhat, hogy akadályozod őt a futásban - ez a mondás jut min­dig az eszembe, amikor a regene­rációs képességek fokozására szolgáló készítményekről hallok. • Ön szerint melyek a regenerá­ció szabályai? Pontosítanék: ezek nem az én sza­bályaim, hanem a természet törvé­nyei, amelyeket az ősi keleti orvo­sok már 5000 évvel ezelőtt leírtak, a modern gyógyászati technika pedig igazolta őket. A jó regenerációs ké­pességek legfontosabb feltétele a szervezet energiatartalékának kiala­kítása. Az egész regenerációs gyógy­ászat azon akadályok elhárításán alapszik, amelyek csökkentik vagy A legjobb gyógyító a természet Ha fel szeretnénk sorolni azokat a betegségeket, amelyek a stresszel és a szervezet kimerülésével függnek össze, a lista végelláthatatlanul hosszú lenne. Ezért is olyan aktuális - és egyre aktuálisabb - a mo­dern ember testi és lelki erejének megújítása, regenerációja. Felmerül a kérdés: képes-e az ember úgy élni a regeneráció lehetőségével, hogy meggyógyítja önmagát? A választ dr. Alexander Fesenkónál kerestük, aki több mint 20 éve foglalkozik a regeneratív gyógyászattal. teljesen blokkolják a károsodott vagy elhasználódott szövet megúju­lását, vagyis valójában akadályozzák a regenerációt. A regenerációval foglalkozó szakembernek manapság szüntelenül arra kell összpontosíta­nia, hogy ledöntse az emberi szerve­zet „korlátlan” regenerációs képes­ségeit hirdető mítoszokat. A rege­nerációnak is vannak korlátái, és ha a szervezet nem rendelkezik kellő energiatartalékkal, akkor nagyon ir­racionálisán tud viselkedni. • Mi blokkolhatja a szervezet öngyógyító folyamatait? Vannak olyan tényezők, amelyek könnyen befolyásolhatók, de olyanok is, amelyeket csak nehe­zen lehet megváltoztatni. Az első csoportba az ember genotípusa tartozik. A szivárványhártya álla­pota alapján fel lehet térképezni a vele született vagy a fejlődési rend­ellenességeket, amelyek blokkol­ják bizonyos szervrendszerek rege­nerálódását. Ez azt jelenti, hogy bizonyos korban bizonyos gének működésképtelenné válnak. Ezek pedig enzimeket hatástalanítanak, és így lassítják az anyagcsere­folyamatokat, aminek következté­ben pedig csökken az energiatar­talék. Amikor az íriszdiagnosztika segítségével megtudjuk, mely szervek gyengék, akkor azokat meg kell, s meg is tudjuk erősíte­ni. A korral az energiatermelés fo­kozatosan csökken, az energiafo­gyasztás pedig nő. Az energiater­melés és -fogyasztás egyensúlya körülbelül az emberi élet felében alakul ki, ám később már disszi- milációs folyamatok indulnak el, s az energiafogyasztás nagyobb, mint a -termelés. A korral nem­csak az anyagcsere lassul le, rom­lik, hanem - ami még fontosabb - a szervezet oxigénellátása is. Annak több oka is van, hogy mi­ért lélegzünk idősebb korban ne­hezebben. Ezzel függ össze a rege­nerációs képességek fokozatos romlása is. • Melyek azok a tényezők, ame­lyeket jó irányba lehet befolyá­solni? Csodálatra méltó, hogy az orientális medicina hány módját ismeri az ener­giaellátás javításának. Ide tartoznak a különféle orientális gyakorlatok, a für­dők, az energetikai masszázsok, az akupunktúra, a moxázás (melegítéses, égetéses gyógymód) és egyéb techni­kák. Ám ezek csak kisegítő módsze­rek. A regeneráción alapuló gyó­gyászatból soha nem lett volna önálló szakterület, ha nem lett volna közvet­len hatása azokra a kulcsfontosságú té­nyezőkre, amelyek a regenerálódást szabályozzák. Az anyagcseréről beszé­lünk, konkrétan a tápanyagok felszí­vódásáról. Az ember energetikai rend­szere egyensúlyban van, ha a szokásos energiafogyasztás nem haladja meg a termelt energia több mint felét. Ilyen esetben a regeneráció minden szerv­ben egyenletesen megy végbe. Ha nincs energetikai tartalék, ha az ener­giatermelés kisebb, mint a leadás, az idegrendszer instabillá válik, és állan­dóan túlterhelt lesz. Ilyen esetben a szervezet irracionálisán viselkedik, aminek következtében a legyengült szervek kevesebb energiához jutnak, nem tudnak regenerálódni és a víru­sok és baktériumok könnyű prédájává válnak. • Miből lehet arra következtetni, hogy energiatartalékaink meg­csappantak? Abból, hogy a helytelen légzés követ­keztében a vér rosszul látja el a szerve­zetet oxigénnel, vagy a vörös vérsejte­ket a máj nem megfelelően tölti fel energiával, esedeg a zsírok feldolgozá­sa nem megfelelő, s károsodik a vé­konybél nyálkahártyája (a fontos anyagok rossz szintézise miatt). Az energia hiányos termelődésének vagy irracionális felhasználásának követ­keztében bizonyos szervek az energia- szállítást tekintve előnyben részesül­nek, és az eleve vagy fejlődésileg gyen­ge szervek pedig elsőként érzik meg az energiahiányt. • Logikus az, hogy épp azoknak a szerveknek nem szállít a szer­vezet energiát, amelyek amúgy is gyengék? Minél nagyobb az irányítórendszer­ben a feszültség annál irracionálisab- ban működik. Az ember egyik gyen­gesége, hogy már a válság első jeleinél kaotikusán kezd viselkedni az agy, pá­nikba esik. Még nem is nagy a baj, s az agy máris a válság jeleit mutatja. Ha ez túl gyakran ismédődik meg az idegrendszer elveszíti az ellazulás ké­pességét, és egyáltalán nem képes ki­kapcsolni. • Mi is meg tudjuk állapítani, hogy helyesen lélegzünk-e? Igen. Végezzen 400 dreppet vagy fusson fel az 5. emeletre, és érezni fogja, milyen állapotban van. így tudjuk felmérni a tüdő állapotát. Ha a fotelban ülünk, és nyugalomban vagyunk, az nem objektív informá­ció. Ha fizikai terhelés közben nem érezzük, hogy összeesünk a kime­rültségtől, akkor a légzés kielégítő. Terhelje magát, és meglátja, mire ké­pes. Primitív módszer, de sokat el­árul. A szövet- vagy sejdégzés zavara­it a speciális AMP módszerrel diag­nosztizálom. • Ugyanaz a körforgás... így van. Ha például valamelyik szerv krónikus gyulladásban szenved, az egész testet kezelni kell. Ilyenkor a holisztikus, az egész testre kiterjedő megközelítés elengedheteden. • Van a regenerációnak konkrét receptje? Ha a regenerációt gádó fő tényező az energiahiány, aminek leggyakoribb oka a nem kielégítő oxigénellátás, ak­kor a helyes légzés helyreállítása lét- fontosságú. Sok ember meg van győ­ződve arról, hogy oxigénellátási képes­sége tökéletes. Valójában ez testünk legbonyolultabb folyamata, s a nem kielégítő oxigénfogyasztást nemcsak a légző- és emésztőrendszer rossz állapo­ta, hanem az érzelmi feszültség, a mozgás, az étel mennyisége és minő­sége is befolyásolni tudja. A sejtek lég­zésének normalizálása rendszerint bo­nyolult és időigényes folyamat, mert a regenerációs medicina szakemberének magas szintű szakmai hozzáértését igényli. Szerencsére a korszerű mód­szereknek és légzési technikáknak kö­szönhetően könnyen elsajátítható. Csak nem szabad lebecsülni. e Tudjuk, hogy az anyagcsere minősége egyénenként változik. Vagy léteznek univerzális taná­csok az ésszerű táplálkozásra? Szerencsére olyan országban élünk, ahol nem kell mindent a szupermar­ketekben vásárolni. Az én tanácsom az, hogy minél több friss, nem cso­magolt élelmiszert fogyasszunk. Tudni kell, hogy a higiéniai normák a csomagolt élelmiszerek bizonyos konzerválását követelik meg. A tartó­sítószerek használata azt jelenti, hogy szervezetünk mikroflórája kárt szen­ved, vitaminszintünk csökken, s ezt pótolni kell. • Tehát mindent a szükségletek és terhelés szerint? Igen, mindenütt az ésszerű kompro­misszumokat kell érvényesíteni. Ha energiára van szükségünk, ennünk kell. Ha például igényes túrára me­gyünk, vagy egész nap fát vágunk, mindent elégetünk: édességet, zsírban sült krumplit, bármit. De a tévé előtt ülve enni? Az teljesen más helyzet. Ha dolgozunk, jobb enni valamit, mint semmit, de jobb egyáltalán nem enni, mint sokat enni, ha nem dolgo­zunk. Kivételt képez az a helyzet, ha baj van a gyomorral vagy az epével. Ebben az esetben a zsíros, rántott, füs­tölt ételeket kerülni kell, mert több energia megy el magára a feldolgozás­ra, mint amennyi energiához jutunk. Ezért is nevezik ésszerű táplálkozás­nak. Az ésszerű szabályok betartásával kell étkezni: a szükségleteknek megfe­lelően, de semmi esetre sem kell töb­bet fogyasztani, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. • Ön szerint mi a szlovákiai la­kosság legnagyobb hibája? Hát a munkanélküliség és a pénzhi­ány a legnagyobb probléma, mert háttérbe szorítja az egészségügyi ellá­tást. Az érdeklődés elvesztésének kö­vetkezménye a tudás hiánya és a tájé- kozadanság. Szerintem Szlovákiában hiányzik az alapos felvilágosítás. Mindenütt csak receptet hallunk, ol­vasunk arról, hogyan kezeljük ma­gunkat, ha betegek vagyunk, de ar­ról egy szó sem esik, hogy hogyan maradhatunk egészségesek. Egyre azért kíváncsi lennék: mi történ­ne, ha az orvos csak akkor kapna bért, ha a betege hosszú ideig nem lenne beteg. Kovács Ilona aggyi2 elirm IPTi *1“pú 1. i

Next

/
Thumbnails
Contents