Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-05 / 257. szám, kedd
Agrárkörkép - hirdetés 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 5. A repce kezdeti fejlődése során nem rendelkezik kellő gyomelnyomó képességgel, csapadékos ősz esetén a gyomok nagy mennyiségben kelnek A káposztarepce hatékony kezelése ősszel (Szilvássy László felvétele) Az őszi káposztarepce őszi gyomirtásának jelentőségét sokan kétségbe vonják. Egyesek szerint nem éri meg, mivel a repce megfelelő gyomelnyomó képességgel rendelkezik, illetve nem lehet tudni azt, hogy a repce túléli-e a telet, s így kifagyás esetén felesleges pénzkidobás a gyomirtás. TÁJÉKOZTATÓ Tény, hogy a gyomok a repcében komoly károkat okozhatnak. A víz- és tápanyag-konkurencián kívül (ami jelentős termésveszteséget okoz) a kultúrnövény őszi fejlődését visszafogják, a növény felnyurgulhat, csökken a télállóság, emiatt nő a kifagyás esélye. Tavasszal későn fakad az állomány, csökken az elágazódások száma, ami szintén a termésveszteséget növeli. A gyomok rontják a termés minőségét, növelik a termés tisztításának költségét, gátolják a betakaríthatóságot illetve fokozódik a talaj gyommag- tartalma. Az elmúlt időszakban a termesztéstechnológiában- olyan változások történtek, amelyek a gyomirtás jelentőségét felerősítették. A korábbi egyszeres sortáv (15,4 cm) helyett dupla gabonatávolságra (30,8 cm) vetik a repcét és a 10 kg/ha vetőmagnorma helyett 3-5 kg/ha vetőmagot vetnek el. Ez azt jelenti, hogy a repce kezdeti fejlődése során (1-2 hónap) nem rendelkezik jó gyomelnyomó képességgel és a gyomok kellően csapadékos időjárás esetén óriási tömegben csírázhatnak, kelhetnek és erősödhetnek meg. Ez az áttelelés szempontjából óriási veszélyt jelent. Ugyanakkor az őszi gyomirtás már nem jelent akkora kockázatot a költségek szempontjából, mivel az őszi regulátorozás miatt a fagykárokat elviselhető szintre lehet csökkenteni. Ezért a repce gyomirtása nagy szakértelmet, a terület gyomviszonyainak pontos ismeretét igényli. Az esetek többségében a repcét kalászosok után vetik. Gyomösszetétele hasonló az őszi kalászosokéhoz. Az intenzív gyomosodás három időszakban jelentkezik. A vetés és a kelés környékén (augusztus végén- szeptemberben a TI-es gyomok), októberben-novemberben és kora tavasszal (a T2-es gyomok), majd májusban-júniusban (a melegigényes T3-4-es gyomok). Gyomok mellett árvakelés is Az első időszak a vetés körüli és azt követő 1-2 hónap. Ekkor az ún. Tl-es nyár végén, ősz elején csírázó és kora tavaszi áttelelő egyéves gyomok csíráznak és kelnek. Ezek az árvacsalán fajok, veronika fajok, pásztortáska, tyúkhúr stb. Ebben az időszakban jelentkezhetnek az elővetemény hatásaként az ár- vakelésű gabonák is. Kétféleképpen lehet ellenük védekezni. Az egyik megoldás, ha a vetés előtt ppi technológiával bedolgozásos készítményt juttatnak ki. Ezzel elérik azt, hogy a gázosodó hatóanyag megakadályozza a gabonafélék csírázását. A másik megoldás, ha várunk, míg kikelnek a kalászosok árvakelései és az állományban speciális egyszikű gyomirtóval takarítjuk ki a területet. Szintén ekkor jelentkezik a tarackbúza intenzív hajtásnövekedéssel. Ez ellen a gyomnövény ellen ekkor nagyon jó hatékonysággal lehet védekezni az állományban speciális egyszikűirtó készítményekkel. Ebben az időszakban nagyon sok gyomfaj jelenhet meg. Ugyanazon táblán belül akár 20-25 faj is csírázhat. Ezek ősszel általában tőlevélrózsát fejlesztenek, amelyek nagy erővel képesek elnyomni a kultúrnövényt. Általában elmondható, hogy a szeptember 5-e után vetett és kikelt repcék gyomosabbak, mint az előtte vetett és kikelt állományok. Ennek az oka az, hogy a korábbi vetés hamarabb éri el azt a fejlettséget, ami már biztosítja a gyomelnyomást. Októbertől kora tavaszig újabb gyomkelési hullám indul el. Ekkor az ősszel és tavasszal csírázó, nyár eleji egyéves gyomok (T2-es életforma) jelentkeznek. A legfontosabb fajok a következők: ragadós galaj, ebszikfű, pipitér fajok, pipacs, szarkaláb fajok, mezei tarsóka, kék búzavirág, mezei árvácska, nagy széltippan. Az őszi gyomok tavasszal okoznak gondot Ezek a gyomok az ősz folyamán általában már nem okoznak túl nagy gondot, mivel egyrészt később csíráznak és kelnek, másrészt az ősz folyamán már nem érnek el akkora fejlettséget, hogy komolyabb gondot jelentenének a repce fejlődésében és áttelelésé- ben. Az igazi gondot majd kora tavasszal jelentik, amikor a fagytól legyengült repcében teret nyernek, és mivel ekkor nagyon gyors növekedésűek, könnyen versenyre kelnek a repcével. Elnyomják a haszonnövényt és csökkentik az elágazódások számát, ezzel termésveszteséget okoznak. Az igazán nagy termésveszteséget ezek a gyomnövények okozzák. Ä problémát az okozza, hogy az adott gyomnövények esetében a preemergens gyomirtó hatóanyagok már nem képesek a T2- es gyomok csírázását megakadályozni, mivel már később kelnek (október-november). Ezek ellen a korai posztemergens gyomirtás ad kellő hatékonyságot, mivel ennek kijuttatási ideje (megfelelő kelés esetén) általában szeptember végén - október elején van (gyakorlatilag egy hónappal később), és az ekkor Iájuttatható készítmények hatóanyaga nagyrészt a talajon keresztül, a gyökéren át és a csírázó gyomok ellen fejti ki a hatását. Ezért az ekkor és októberben-novemberben csírázni kezdő gyomok ellen ad megfelelő védettséget. A nagy széltippan speciális problémát jelent. Olyan egyszikű gyomfaj, amely ellen tavasszal már nagyon nehéz védekezni és jelentős előnnyel bír a haszon- növénnyel szemben. Ezért mindenáron védekezni kell ellene, amit kétféleképpen valósíthatunk meg. Az egyik megoldás, ha a vetés előtt ppi technológiával bedolgozásos készítményt juttatunk ki. Ezzel eléljük azt, hogy a gázosodó hatóanyag megakadályozza a gyomnövények csírázását. A másik megoldás, ha megvárjuk, míg kikelnek a gyomok, és az állományban speciális egyszi- kűirtóval takarítjuk ki a területet. Érzékeny a szermaradványokra Az őszi káposztarepce vetését nagyban befolyásolja az a tényező, hogy az elővetemény(eke)t milyen hatóanyagú gyomirtó szerrel kezelték. Amíg a repce ki nem kel és meg nem erősödik, addig egy nagyon érzékeny növény (sokszor tesztnövénynek használják érzékenységi vizsgálatoknál vagy szermaradvány analízisnél). Sok olyan, más kultúrában engedélyezett hatóanyag van, amelynek hatástartama van olyan hosszú, hogy még az augusztus végén - szeptember elején vetett repcét károsíthatja. Ezért aki repcét akar termeszteni az adott táblán, már az elővetemény(ek) gyomirtásánál figyelembe kell venni ezt. Mivel általában kalászos után következik a repce, ezért elsősorban az abban használatos hatóanyagokat kell figyelembe venni. De előfordulhat pillangós elővetemény is, vagy a kukoricában használatos olyan készítmény, amelyet figyelembe kell venni, ha az elő- veteménynek számító kalászos előtt kukoricát termeltek. Az őszi káposztarepce elő- veteményeiben alkalmazott gyomirtó készítmények korlátozó tényezőit a repce vetése esetén mindig ajánlott figyelembe venni. A repce nagyon érzékeny a fagyokra, a télre, a túl vastag hótakaróra. Különösen vonatkozik ez, ha túl fejlett, buja állomány fejlődik ősszel és nem történik meg az állomány regu- látorozása. Ilyenkor a tél során olyan mértékben károsodhat a repce, hogy tavasszal a kitárcsázás mellett kell dönteni. Ekkor mérlegelni kell azt, hogy milyen kultúrával lehet helyettesíteni a repcét. Itt figyelembe kell venni, hogy történt e ősszel (vagy tavasszal) gyomirtás, és azt milyen készítménnyel végeztük el. Ennek azért van szerepe, mivel egyes hatóanyagok hatástartama kizátja bizonyos növények vetését, (repce-kite) Az éghajlati változásokra is reagálni kell Agrárbiztosítók Bécsben TÁJÉKOZTATÓ A mezőgazdasági biztosítók világszervezetének legutóbbi kongresszusa Bécsben 34 ország több mint 360 biztosítási szakemberének részvételével zajlott Amint azt Bán Dalibortól, az Österreichische Hagelversicherung szlovákiai leányvállalata, az Ágra Biztosító vezetőjétől megtudtuk, a tanácskozáson a különböző mezőgazdasági biztosítások rendszereiről és menedzselésükről cseréltek eszmét a szakértők. Kurt Weinberger, az AIAG, a mezőgazdasági biztosítók világszervezetének újraválasztott elnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy csak a stabil és megbízható alapokon álló agrárszektor lesz képes a jelenleg 7,5 milliárd, illetve a majdani 9 milliárd ember élelmiszerekkel való biztonságos ellátására. Ehhez a mezőgazdasági termelésnek olyan megbízható biztosítási rendszerre van szüksége, amely többek között képes megfelelni a szélsőséges légköri feltételek és a gyakran változó piaci árak kihívásainak. A biztosítók működésének nemzetközi tapasztalatait, amelyekről amerikai, kanadai, délafrikai, indiai, ausztráliai és chilei szakemberek is beszéltek a konferencián, hála a nemzetközi együttműködésnek, az egyes országokban kölcsönösen kihasz-, nálják. Ez főleg a különböző adatbázisok kiépítésében és hatékony felhasználásában nyilvánul meg, ami javítja a biztosítási szolgáltatások minőségét. A biztosítóknak reagálniuk kell a szélsőséges időjárási változásokra, amelyek hosszú távú trendjét a statisztikai adatokkal is alátámasztották. A biztosítások lehetőségeinek bővítése mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés terén az elkövetkező időszak egyik fontos feladata lesz. Ebben a magán- és a közszféra közötti együttműködés, az ún. PPP-partnerség is fontos szerepet kap. Amint elhangzott, a biztosítási díjak állami vagy közösségi támogatása az egyes országokban 30-60 százalék közötti szinten mozog, egyes esetekben elérheti a 80 százalékot is. (sz) SZÁRAZSÁG okozta hozamveszteség a kukoricában Ha szárazság következtében már második egymást követő évben a legalacsonyabb hozamot érte el a kukorica termesztésében? Az Ágra Biztosító, a mezőgazdasági biztosítások specialistája megoldást kínál Önnek! A 2014-es termesztési idényre lehetővé teszi ennek a kockázatnak a biztosítását az Agrár Paušál és az Agrár Univerzál termékeiben. Lépjen kapcsolatba velünk a részletesebb tájékoztatás érdekében! t>' újdonság- - ** rr 0 j ■' r f > > r i r i aP Zi >* A, i > No ± 1 \S! í www.agrapoistovna.sk mm-r* . 5- * __, 'jMá ■ Ág ra poisťovňa#^ isiatia až po zber MP130736
