Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-05 / 257. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 5. www.ujszo.com A bevételek évek óta nem fedezik a költségeket Támogatást a tejágazatba ISMERTETŐ Az alistáli szövetkezet bögellői farmján őshonos magyar baromfifajtákat tartanak Parlagi magyar tyúkfajtái A gazdaság bögellői farmján őshonos állatok tartásába kezdtek (Szilvássy László felvételei) Annak ellenére, hogy a szlovákiai tejágazat a szlovákiai élelmiszer-forgalom csaknem 15 százalékát adja, a hazai tejtermelés jövőjét nem látják túl fényesen az ágazati szereplők. Helyzetüket a nemrégiben tartott szakmai napjukon is elemezték. Amint elhangzott, s ezt a rendezvényről kiadott állásfoglalásukban is megfogalmazták, az utóbbi hat esztendőben az ágazati termelők évről évre folyamatosan tolják maguk előtt a felhalmozott veszteséget, amely ma már meghaladja a 300 millió eurót. A hatalmas veszteség oka, hogy a tejtermelők bevételei évek óta nem fedezik a költségráfordításokat. Ugyanakkor a problémát nem a magas költségek okozzák - hiszen q költségszint tekintetében a mi termelőink is az uniós ádagnak megfelelő szinten állítják elő a tejet hanem az uniós átlagnál jóval alacsonyabb bevételek. Ennek több oka is van. Az alacsony bevételek egyik fő oka a tej alacsony értékesítési ára, amelyet az utóbbi években a radikálisan lecsökkented: támogatások Miközben a gazdasági válság következményeként az Európai Unió tagországaiban az utóbbi években csökkent a húsfogyasztás, a statisztikai adatok szerint az egyik legolcsóbb fehérjeforrásnak számító baromfihús fogyasztása az említed időszakban csak stagnált, illetve esetenként emelkeded. A gazdasági előrejelzések szerint a baromfiágazat az elkövetkező időszakban további növekedéssel számolhat. Az unió hústermelésének alakulását 2013-ban számos tényező befolyásolja, de a baromfiágazat teljesítménye a meghatározónak számító tagországokban, nevezetesen Nagy Britanniában, a Benelux-államokban, Spanyol- országban, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Lengyelországban 2012- höz viszonyítva növekedem Érdekességként megemlíthető, és feltételezhetően a válság kőnem tudnak elfogadható szintre emelni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormányprogramban és a szakágazati fórumokon szóban megfogalmazod támogatásoknak kevés a foganatja, amit legjobban a tejágazatba irányuló támogatások szintje bizonyít. A fejőstehenekre folyósítod közvetlen támogatás 98,86 eurót tesz ki, ezen kívül állami segítség formájában a nagy számosállategységre 30 eurót judatnak a termelőknek, amely az álladenyésztési ágazatba irányuló üzemanyag-támogatással együd minden kilogramm előállítod tejre vonatkoztatva összesen 1,7 cent támogatást jelent. Ez a tejágazatnak 2009-ben juttatod 4,3 centes kilogrammonkénti támogatástól jóval elmarad, és egyelőre úgy tűnik, hogy esély sincs arra, hogy ezt a támogatási szintet újra visszaállítsák. A tejtermelők szakmai napján kiadod nyilatkozatban felszólították a minisztert, hogy hasson oda, hogy az elkövetkező hétéves költségvetési időszakban a tejtermelésbe folyósítod támogatási szint eléije a 4 centet kilogrammonként. (sz) vetkezményeként értékelhető, hogy a baromfihús eladásában az olcsóbb részek értékesítése gyorsabban növekeded, mint a minőségi húsoké, illetve az egész csirkéé. Ismeretes, hogy a 2012-ben bekövetkezed globális árnövekedés a gabonafélék piacán jelentős mértékben befolyásolta az ágazat bemeneti költségeit, ugyanakkor a termelőknek sikerült ezeket a megemelkeded költségeket „lenyelniük”. A gabonaárak idei nyáron bekö- vetkezett csökkenése vélhetően ellensúlyozza ez eddigi kieséseket, és a 2014-re szóló előrejelzések további nyereségnövekedést feltételeznek. A baromfihús exportja 2014-ben várhatóan növekvő pályára áll, elsősorban annak köszönhetően, hogy a csökkenő takarmányárak eredményeként az unióból származó baromfihús olcsóbb előállítási költsége újra versenyképessé teszi ezt a terméket, (sz) Miközben a hazai állattenyésztés a hagyományos tömegtermelési ágazatokban főként a globális árak miatt hatékonysági és versenyképességi gondokkal is küszködik, az ágazatban vannak olyan területek, amelyekkel ex- tenzív feltételek között, kisebb volumenben, de nálunk is érdekes piaci szegletet lehet betölteni. TÁJÉKOZTATÓ A kisebb volumenű termelés számára kinyitod helyi piacokon, a háztáji termékek eladását is lehetővé tévő jogi és piaci környezetben érezhető az egyéni regionális specialitások, egyedi ízek iránt megnyüvánuló kereslet. Erre reagáltak az alistáli szövetkezetben, ahol már nemcsak hústermékeket készítenek a csallóközi ízek kedvelői számára, hanem a gazdaság bögellői farmján őshonos állatok tartásába is kezdtek. Jelenleg 4 őshonos magyar tyúkfajtát tartanak a gazdaság erre a célra átalakítod istállóiban, de már mangalicákat is nevelnek, s ezekből is törzsállomány kialakításán dolgoznak. A cél az egykoron id a Csallóközben élő, vagy tartod gazdasági állatok visszahonosítása, amely- lyel azt is el szeretnék érni, hogy a falusi családi házak udvarára visszakerüljön a hagyományos baromfi, a csirke, a kacsa, a liba, nyúl stb. „Ez a tevékenységünk azzal kezdődöd, hogy a gödöllői genetikai farmon 4 őshonos magyar tyúkfajtát, vásároltunk - nevezetesen barnát, fehéret, kendermagost és fogolyszínűt. Ezeket gyűjtőnéven parlagi tyúkoknak is nevezik - tájékoztatod Dr. Csölle Szilárd az alistáli szövetkezet álladenyésztési ágazatvezetője. -Van egy törzsállományunk, amely alapját képezi a jelenlegi állománynak, az id levők már a saját keltetésünkből származnak, jelenleg több mint 2 ezret tartunk belőlük. Nálunk a 4 fajta közül a barna és a fogolyszínű vált be a legjobban, most ezeket tenyészljük tovább nagyobb létszámban. Régen a falusi udvarokban is így nevelték őket, id is extenzív feltételek közöd élnek. Tehát nem kifeje- zeden hús-, vagy pedig csak tojástermelés céljaira tartjuk őket, hanem igyekeztünk olyan feltételeket kialakítani a számukra, hogy szabadon, ahogy egykoron a természetes falusi környezetben éltek, id is szaladgálhatnak, kapirgálhatnak, s közben tojást tojnak, a húsuk pedig kiváló minőségű. Érdemes egyszer megkóstolni, hogy milyen íze van az ideni állatokból készült rántod combnak vagy egy pörköltnek, és összehasonlítani egy nagyüzemi technológiával nevelt áruházban vásárolt csirkéből készült étellel” - tede hozzá az ágazatvezető. Természetesen az állomány genetikai alapjainak kihasználása terén az is fontos, hogy aki ilyen fajtatiszta állatok neveléséhez szeretne hozzákezdem, megbízható forrásból szerezhessen be alapanyagot, vagyis fajtatiszta csirkét. „Szeretnénk, ha Csallóközben sikerülne újra nagyobb mértékben megkedvelteim az emberekkel a háztáji állattartást, s ennek keretében az őshonos állatok nevelését is. Jó lenne, ha a falusi udvarokba újra visszakerülnének az apró állatok, tyúkok, kacsák, libák, hogy ne csak a Tesco-csirkét vásárol- ják-egyék az emberek, hanem a saját maguk által kinevelt húst is, legyenek önellátók” - hangsúlyozta Csölle Szüárd. Mi ehhez szeretnénk a genetikai alapanyagot biztosítani. Az id tartod állatok tehát élve és természetesen levágva, megtisztítva is megvásárolhatók. Az alistáli szövetkezet egy több mezőgazdasági üzemet összefogó holding része, egyelőre főleg ennek keretében édékesítik a tojást és a húst is. A farmon saját feldolgozó üzemük (kis vágóhíd- juk) van, ahol évi tízezer baromfi levágására van törvényes lehetőségük a nemrégiben jóváhagyod rendelkezések értelmében. A vágóhídon az állatokat csak levágják és megtisztítják, így szállítják őket a különböző vendéglátóipari egységekbe, édermekbe, szállodákba. A tojásokat egyszerű osztályozó berendezéssel válogatják és csomagolják. A bögellői farmnak ökofarm a neve, de az állatokat id még nem kifejezeden a szó szerinti jelentése értelmében ökológiai feltételek közön, hanem ún. szabadtartásban nevelik. Kettős hasznosításúak, húst és tojást is adnak. Nem túlságosan igényesek a tápanyagellátással szemben. Indulási és tojótápot is kapnak, de emelled a hagyományos takarmányok (búza, kukorica és napraforgó) is a takarmányuk fontos részét képezik. Ez a telep pár évvel ezelőd még egy elhanyagolt gazdasági udvar volt, ahol az épületek meglehetősen leromlód állapotban lebontásra vártak. Mára változód a helyzet. Az őshonos állatok tartása következtében nem a felszámolás várt rá, hanem a gazdasági épületek folyamatos felújításával egy más szintre került, ahol az állatok számára természetes életkömyezetet sikerült kialakítani, ahol jól érzik magukat, életciklusuk több évre kitolódik. A vágóhíd és a tojásosztályozó melled létesülő eladóhelyen pedig a hagyományos háztáji ízek hívei számára nyílik újabb lehetőség arra, hogy eredeti környezetben tartod csirkét is vásárolhassanak, (szil) A vágóhídon az állatokat csak levágják és megtisztítják A tojásokat egyszerű osztályozóban válogatják és csomagolják (Szilvássy László felvétele) Az olcsóbb előállítási költség versenyképessé teszi Növekedhet az uniós baromfihús exportja ÖSSZEFOGLALÓ AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szüvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
