Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-05 / 257. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 5. www.ujszo.com Termés-szemnedvesség arány, vízleadás A kukorica vízleadása ISMERTETŐ A kezelt és kezeletlen állományok közötti különbség érzékelhető (Szilvássy László illusztrációs felvételei) Az őszi gyomirtás a gabonafélékben a termelők számára költséghatékony megoldást jelent Őszi gyomirtás a búzában A kukorica termesztésének jövedelmezősége szempontjából a szemtermés nagyságát és az azzal párosuló szemnedvességet együtt kell figyelembe venni, és nem biztos, hogy a magasabb (de egyúttal jóval magasabb nedvességtartalmű) termés biztosít nagyobb jövedelmet. A hatékony kukoricatermesztéshez kívánatos a lehető legmagasabb termés elérése a lehető legalacsonyabb betakarítási szemnedvesség mellett. A későbbi hibridek magasabb termése csak addig előnyös, amíg a többlettermés árbevétele meghaladja a megnövekedett szárítási költségeket. 101/ ha száraz termés esetén a hektáronkénti termés 1%-os vízelvonása 300 kg kukorica árába kerül, tehát ha egy későbbi hibrid például hektáronként 1 tonnával magasabb hozamot biztosít, termesztése csak akkor gazdaságosabb, ha annak szemnedvessége legfeljebb 3,3%-kal magasabb az alacsonyabb termésű korai hibridhez viszonyítva. A mai korszerű hibridek termőképessége már a FAO 300 csoport első felében érő fajták esetében is üzemi szinten képes meghaladni a 13 t/ha száraz hozamot, ráadásul igen kedvező szemnedvesség mellett. A nemesítés másik útja a magasabb termőképességű FAO 400 hibridek vízleadásának további javítása. Ezek nem egyszerű feladatok, de a nemesítés az utóbbi évtizedekben jelentős eredményeket ért el. A kukoricahibridek vízleadási dinamikája a növekedő szárítási költségek miatt egyre nagyobb jelentőségű. A biológiai éréskor mérhető általában 35-40%-os szemnedvesség fokozatosan csökken, elméletileg az egyensúlyi (légszáraz) állapotig, ami legtöbbször nem történik meg, hiszen bekövetkeznek az első fagyok. Természetesen az igen korai hibridek korábban elérik a biológiai érés állapotát, ezért az ősz folyamán több idő áll rendelkezésükre a vízleadáshoz, mint a későbbi genotípusoknak. Optimális körülmények között, száraz, meleg őszön a vízleadás napi üteme a 0,5%-ot is meghaladhatja. A kukoricaszemek vízleadását számos tulajdonság befolyásolja: 4 a szemek belső szerkezete: a keményebb, kompakt állományú szemek vízleadása lassabb, mint a lisztes állományú kukoricáké. Ezért kemény, acélos sima szemű kukoricák vízleadása általában lassabb a hasonló tenyészidejű lófogú hibridekénél; 4 a maghéj vastagsága, szerkezete: a tömörebb, vastagabb maghéjon keresztül lassabb a víz párolgása, mint a vékony héjon át; 4 a csuhélevelek típusa: a rövid, cső csúcsát nem fedő, éréskor laza, felnyíló csuhélevelek a szemek gyorsabb vízleadását segítik; 4 zöld száron érés: általános megfigyelés, hogy a zöld száron érő típusok vízleadása jobb a korán felszáradó genotípusokéhoz képest, ugyanis az intenzívebb fotoszintézis, anyagcsere a gyorsabb fiziológiai vízleadást segítik. Az első fagyok után az elpusztult növények fizikai vízleadása már minimális; 4 tőszám: természetesen az alacsonyabb tőszám szárazabb mikroklímát biztosít, az uralkodó széljárással párhuzamos sorokban a levegő is jobban mozog, így kedvezőbbek a mikroklimatikus feltételek az állomány gyorsabb száradásához; 4 tápanyagellátás: a túlzott N-adagolás rontja, a harmonikus K-trágyázás viszont javítja a kukorica vízleadását; 4 állományszárítás: gyakorlati tapasztalatok szerint száraz őszön a glifozát hatóanyagú herbicidekkel (hidas traktorral) végzett állományszárítás akár 4-6%-kal is csökkentheti a szemnedvességet. Ekkor a gyomirtó szer és a kijuttatási költségek már 1,5% víztartalom-csökkenésnél megtérülnek, az e felett elért víztartalom-csökkenés a szárítási költségek mérséklését szolgálja. Fontos hangsúlyozni, hogy a szemnedvesség mindig egyensúlyban van a környezet nedvességtartalmával és a csapadékviszonyokkal, ezért a már száraz szemek jelentősebb csapadék után vissza is nedvesed- hetnek. (kukorica-lap) A búza őszi gyomirtása az enyhe, csapadékos éghajlatú nyugat-európai országokban már régóta bevett gyakorlat. A termesztés intenzívebbé válása következtében ennek alkalmazása a kontinentális éghajlatú térségekben is egyre elterjedtebbé és szükségessé válik. ISMERTETŐ Míg Csehországban az ösz- szes búzatermő terület mintegy 60 százalékán, több mint 600 ezer hektáron már ősszel is elvégzik a gyomirtást, addig Szlovákiában az őszi búza termőterületének még csak alig több mint 7 százalékán teszik meg ugyanezt. Ez annyit jelent, hogy a Szlovákiában hozzávetőlegesen 420 ezer hektáron termesztett őszi gabonaféléből csak mintegy 30 ezer hektárnyi területen kezelik a búzát őszszel preemergensen, vagy korai posztemergens módszerrel a gyomok ellen. Pedig nyilvánvaló, hogy az ősszel elvégzett gyomirtásnak a gabonafélékben is számtalan előnye van, egyúttal felmerül a kérdés, vajon nálunk a termelők zöme még miért idegenkedik az alkalmazásától. Az Arysta LifeScience vegyszerforgalmazó cég munkatársai szerint - akik az okokat is vizsgálva nemrégiben az őszi gyomirtás szerepének fontosságát több rendezvényükön is hangsúlyozták - ennek elsősorban a növényvédelemben bevett szokások, ún. sztereotípiák az okai. A leggyakrabban emlegetett indok, hogy általában ilyenkor ősszel van a legtöbb munka, s a termelők elsősorban a nélkülözhetetlen, halaszthatatlan munkákat igyekeznek elvégezni. Kétségbevonhatatlan tény, hogy az őszi csúcsidőben sokszor nagyon feszített ütemben kell az egyes munkálatokat végrehajtani, de ugyanez érvényes a tavaszi időszakban is. Gyakran elhangzó kifogás az is, hogy a gazdáknak nincs elegendő gépük a kezelések elvégzéséhez, illetve sokan vélik úgy, hogy száraz őszi időjárás esetén a herbicides kezelések hatékonysága nem biztosított, s mivel az évelő gyomok ellen tavasszal úgy is permetezni kell majd, ezért maradnak a tavaszi kezeléseknél. Pedig nyilvánvaló, hogy az őszi gyomirtásnak köszönhetően a tavaszi munkacsúcsot csökkenteni lehet, és így kisebb az esélye annak is, hogy egy esetleges rossz tavaszi időjárás esetén kicsúszunk a permetezés ideális fenológiai fázisából. A búza szárbaindulása után ugyanis már nem lehet a gyomokat irtani, ugyanakkor a gyomok túlnőtt állapotában már jelentősen csökken a kezelés hatékonysága is. Hatékonyabb a tavaszi gyomirtásnál Napjainkban, amikor a gabonatermelők gyakrabban szembesülnek az ellenálló főleg kétszikű gyomok irtásának problémáival, gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy az őszi gyomirtás jóval hatékonyabb a tavaszinál. Nem beszélve az egyes gyomfajtákban kialakuló rezisztencia okozta problémák megoldásáról, lévén, hogy azokat tavasszal már jóval nehezebb és költségesebb irtani, vélekedett Viliár Gábor, az Arysta LifeScience vezetője, hangsúlyozva, hogy az őszi gyomirtások alkalmazása a gabonafélékben a termelők számára költséghatékonyabb megoldást is jelent. Egyrészt azért, mert az őszi gyomirtószeres kezeléseket össze lehet vonni a gabonafélékben károsító vírusvektorok elleni rovarölőszeres permetezésekkel, ugyanakkor a gyomoktól megtisztított parcellákon a kultúrnövény számára egyértelműen több tápanyag- és vízforrás áll a rendelkezésre a fejlődéshez. A kezelések alapját az erre a célra általuk két évvel ezelőtt bejegyzett és engedélyeztetett készítmények képezik. Nyugat-Európában a búzaterületek 80 százalékán már ősszel végzik a gyomirtást, emelte ki Dušan Blaho a cég munkatársa, aki egyúttal a délnyugat-szlovákiai térség időjárási adatait is ismertette, s ebből kiderült, hogy az utóbbi 30 esztendőben az őszi csapadék mennyisége nem befolyásolta számottevően az őszi gyomir- tós kezelések hatékonyságát. A kezelések optimális időpontjának meghatározásában a csehországi tapasztalatokat véve alapul elhangzott, hogy azokat ugyan minél korábban ajánlott elvégezni, de a költségek és a hatékonyság szempontjából a bokrosodás kezdetén elvégzett kezelések adják a legmegbízhatóbb eredményt. Erre az őszi korai posztemergens (E-post) permetezés a legalkalmasabb, ugyanakkor a gyomirtó kezelés időpontjának elodázása vagy annak elmaradása a kultúrnövény terméspotenciáljában akár 50 százalékos csökkenést is eredményezhet. A gabonafélékben őszi gyomirtásra bejegyzett és engedélyezett készítmények körében az Arysta LifeScience az általa forgalmazott Pledge 50 WP készítményt ajánlja, amely flumioxazin hatóanyagot tartalmaz. Ez a készítmény a talajon keresztül és a levélen át is hat az egyéves kétszikű gyomok ellen, Calipuron 500 SC-vel kiegészítve a nagy széltippan ellen is kibővíthető a hatása. Elhangzott, hogy a készítmény kedvező körülmények esetén még decemberi kijuttatás után is kifejtette a hatását. Gyakorlati tapasztalatok Az őszi gyomirtások hatékonyságáról és eredményességéről az Oroszkai Mezőgazdasági Szövetkezetben már az előző szezonban megbizonyosodtak. Molnár Sándor, a szövetkezet agronómusa szerint a 120 hektárnyi búzájukból 40 hektáron alkalmazták az ajánlott őszi kezelést, és az eredmények önmagukért beszélnek. Az adott területen az őszi kezelés elvégzése után tavasszal az állomány tisztaságát, gyommentességét 98 százalékosra értékelték, az itt elért terméshozam több mint 1 tonnával haladta meg a szövetkezeti átlagot (9,2 t/ha). Molnár Sándor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tapasztalataik szerint elsősorban a talaj-előkészítés megfelelő minősége, a szármaradványok tökéletes bedolgozása is szükséges ahhoz, hogy a készítmények kifejthessék kellő hatásukat. Kedvező tapasztalataik alapján az idei szezonban már a búza teljes vetés- területén alkalmazni fogják az őszi gyomirtószeres kezelést. Svoreň Pál, az Arysta munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az említett szerek mellett cégük egyéb készítményeket is ajánl a gabonafélék kezelésére. A Cupran például magas réztartalma alapján nagyon jó hatással van a gabonafélék egészségi állapotára, a szer hatóanyaga támogatja a növényi nedvek áramlását, javítja a szár stabilitását, a termés minőségét és mennyiségét, (sz) (Szilvássy László illusztrációs felvétele)
