Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-26 / 275. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Tiltakozó tanácstagok Miroslav Kusý távozása figyelmeztetés ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aggasztó változások történtek a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsában, figyelmeztetnek az emberi jogi szakértők. Miroslav Kusý a múlt héten tiltakozásképp kilépett a tanácsból, emlékeztet a közlemény, amelyet Petőcz Kálmán, a Szlováldai Helsinki Bizottság elnöke jutatott el a sajtónak. „Döntését több olyan történés is indokolta, amely az utóbbi időben aláásta a tanács létének valódi értelmét” - áll a közleményben. Kusý azért hagyta ott a tanácsot, mert annak elnöke, Miroslav Lajčák külügyminiszter kinevezte a tanács tagjai közé Pavol Mešťant, aki a normalizáció idején a kommunista párt egyik fő ideológusa volt. Petőczék azt kérik Lajčáktól, hogy erősítse meg a tanács jogköreit, és jobban ügyeljen a testület szakmaiságára és munkájának átláthatóságára. A tanács államigazgatásból származó tagjai a múlt héten a civü szféra küldötteit leszavazva jóváhagyták többek között azt is, hogy a kormány kisebbségi bizottságában ezentúl minden nemzetiség csak egy szavazattal bírjon, függetlenül attól, mekkora az adott kisebbség lélekszáma. A nyilatkozatot többek között Laco Oravec (Milan Šimečka Alapítvány), Martin Bútora (IVO), Jarmila Lajčák- ová (EU Alapjogi Ügynöksége), Peter Salner (pozsonyi zsidó hitközség) és Öllös László politológus írta alá. (vps, SITA) Kusý kilépése miatt tiltakoznak (Képarchívum Az állam 175 millió eurót spórol az egészségügyön, évek óta először csökken a költségvetése Uniós átlag alatt az egészségügyi költségvetés Pozsony. A kormány titkolja, hogyjövőre kevesebb közpénz jut majd az egészségügybe - állítja a HPI. Az állami költségvetés tervezete szerint ugyanis a hiányzik az egészségügyi költségvetés összesített kimutatása, ahogyan azt a korábbi években megszoktuk. ÚJ SZÓ-HÍR Az állam jövőre több mint 150 millió euróval kevesebbet fordít az egészségügyre, de az ágazat bevételei azonban csak mintegy 45 millió euróval csökkennek, mivel a lakosság aktív, kereső rétege több mint 108 millió euróval többet fizet majd be egészségügyi járulékként. Az állam mintegy 111 millió euróval kevesebbet fizet saját biztosítottjaiért, tehát a gyerekekért, munkanélküliekért és az idősekért. „Az állam először a 2004-es egészségügyi reform óta az átlagbér 4%-ánál kevesebbet fizet majd saját biztosítottjaiért” - ježi kórházakra kellene többet költeni (Vladimír Šimíček felvétele) lentette ki Peter Pažitný, a HPI vezetője. A korábbi években a költségvetés elfogadásakor mindig arról folyt a vita, hogy az inaktív biztosítottak egészség- biztosítási járulékát mennyivel a négy százalékos alap felett állapítsák meg. „A számításaink szerint az egy főre jutó állami járulék nagysága 2014-ben 3,826% a két évvel korábbi átlagfizetésből számítva” - jelentette ki a HPI vezetője. Az egészségügyi minisztérium szerint az állam a HPI adatainál többet fizet majd az inaktív biztosítottak után. Az egészségbiztosítási járulék az átlagbér 4%-a lesz - állítja a tárca. Azt a pénzügyminisztérium is elismeri, hogy GDP arányosan kevesebb jut az egészségügyre, a 2014-re tervezett költségvetés elemzése szerint ugyanis a 2013-as 5,6%-os szintről 5,3 százalékra csökken. Ezt támasztja alá az is, hogy a költségvetés konszolidációjának egyik tételeként 175 millió eurós megtakarítást mutatnak ki az egészségügyi fejezetben. Az uniós átlag egyébként ugyancsak a pénzügyminisztérium szerint 7,3%. Már eddig is keveset költött az állam az egészségügyre, ez derül ki a Sberbank elemzéséből. Az uniós összehasonlításnál is rosszabb eredményt kapunk, ha az OECD tagállamaihoz mérjük a támogatást, ahol az átlag a GDP 9,3%-a. Martin Barto, a bank elemzője szerint ugyanakkor a hazai egészségügy azért van nehéz helyzetben, mert még mindig sokat költünk gyógyszerekre, ezért kevés jut a kórházi és egyéb kezelésekre. ,A gyógyszerek költségei 2000 és 2010 között óriási, mintegy 7%-os éves emelkedést mutattak” - magyarázta Barto. Csehországban ez az adat mindössze a fele volt. A gyógyszerköltségek a GDP 2%-át teszik ki, ami 50%-kal több, mint az OECD átlaga. „Az ideális az lenne, ha vissza tudnánk fogni a gyógyszerköltségeket, és többet költhetnénk a kórházi ellátásra” - állítja az elemző, (lpj, SITA) Törvény Jahnátek ellen Kötelező érvényű népszavazás Pozsony. Kötelezően érvényessé tenné a helyi népszavazás eredményét a Híd képviselőinek javaslata, ha a népszavazás a település nevéről, a település megszüntetéséről, felosztásáról vagy más településsel való egyesüléséről szól. A jogszabály-módosításra Érsek Árpád (Híd) parlamenti képviselő szerint Pered község nevéről szóló népszavazás eredményének kormányzati elutasítása miatt van szükség. „A kormány az elutasító álláspont elfogadásával durván beavatkozott a község és a község lakosainak jogaiba” - indokolta a javaslatot Érsek. A jogszabály vitáját már a parlament a ma kezdődő ülésszakon megkezdi. Ugyancsak erre az ülésre terjesztette be a Híd a köztisztviselők és a közalkalmazottak kiválasztását szabályozó jogszabályt. „Az utóbbi időben egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor vezető beosztású emberek közeli családtagjaikat vagy ismerőseiket alkalmazzák” - magyarázta a javaslatot Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője. Példa erre a mezőgazdasági minisztérium gyakorlata, ahol Ľubomír Jahnátek több vezető pozícióba is rokonait, falubelijeit ültette. A párt egységesen szabályozná a szabad munkahelyek betöltésének módját, és kötelezővé tenné a felvételi eljárás eredményének nyilvánosságra hozatalát. (lpj) A szélsőséges politikus főként a régió északi járásaiban volt sikeres - ahol korábban a Smer tarolt Kotleba protestszavazatokat gyűjtött a magyaroktól ÖSSZEFOGLALÓ Rimaszombat. A megyeel- nök-választás 2. fordulójának községsoros adatai szerint a magyarlakta vidéken Vladimír Manka volt a befutó, ám nagyon sok szavazatot kapott a szélsőséges, kisebbségellenes Marian Kotleba is. Az ok: a polgárok többsége csalódott és kiábrándult. A Rimaszombati járás évek óta vezeti a munkanélküliségi rátát. Akiknek van munkája, nagyrészt minimálbérért dolgozik. Sokan komoly változást követelnek. Komoly változásokat akarnak „Komoly változásokra van szükség. Remélem a választások eredménye felrázza a politikusok többségét, és végre valódi megoldásokat keresnek a problémákra. Nem helyes, hogy az állam csak egy bizonyos réteget támogat a becsületesen dolgozó társadalom kárára. A munkanélküliek jobban élnek, mint azok, akik napi tizenkét órát dolgoznak. Ez nem mehet így tovább!” - nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő 25 éves feledi szavazó. „Évek óta nem- tudok elhelyezkedni, pedig bármilyen munkát elvállalnék. Havonta valamivel több, mint 100 euró- ból kell megélnem, az árak pedig folyamatosan emelkednek. Nagyon remélem, hogy a választások komoly változást hoznak” - mondta az egyik ri- majánosi voksoló. HOGYAN SZAVAZTAK A DELI JÁRÁSOKBAN? Rimaszombati járás £1 Manka H Kotleba 80% felett 60% felett 40% felett 20% felett 20% alatt Losonci járás Magyar nemzetiségű lakosság aránya a járás településein. * Forrás: statisztikai hivatal Grafikon: ÚJ SZÓ Egy másik szavazó úgy fogalmazott, alig van esély a változásra, bár legbelül reménykedik. ,A- dolgozó emberek ma rosszabbul élnek, mint a munkanélküliek, havi 300 euróból csak tengődünk. Csalódott vagyok, kiábrándultam a politikusokból. Ivan Gašparovič köz- társasági elnök Pohárról származik, de semmit sem tett a régió fellendítéséért. Itt az ideje, hogy felzavarjuk az állóvizet. Valószínűleg a következő választásokon már nem veszek részt” - panaszolta egy középkorú férfi. „Harmincnyolc évig keményen dolgoztam, most 260 euró nyugdíjat kapok. Az özvegyi nyugdíjjal együtt 360 euróból kell megélnem. Felháborító, hogy a becsületes munka után nyugdíjas éveimben nyomorognom kell. Viszont annak, aki soha nem dolgozott 400 euró a nyugdíja” - panaszolta az egyik idős hölgy. Volt, aki úgy fogalmazott, az ördögre is szavazna, csak végre változás legyen. Alig volt kampány A második forduló előtt nem volt egyébként nagy kampányolás. Vladimír Maňka a megyei választások első fordulója előtt több déli települést meglátogatott, óriásplakátok és szórólapok segítségével is próbálta megszerezni a választók bizalmát. A második forduló előtt azonban mindössze szórólapokkal biztatta a választókat, járuljanak az urnák elé. Marian Kodéba szórólapjai Tornaiján, Losoncon és Rimaszombatban is felbukkantak. Ezekben arra hívja fel a figyelmet, hogy „nem csak a cigány élősködők igazságtalan előnyeit kívánja megszüntetni”. Óriásplakátjai Közép-Szlovákia déli részén nem voltak. Ennek ellenére több településen fölényesen nyert a smeres jelölttel szemben. Kodéba a járási adatok alapján főként a régió északi járásaiban volt sikeres. Ott, ahol az elmúlt években a Smer szerezte meg a voksok nagy részét, a négy évvel ezelőtti államfőválasztáson pedig a Ficóék által támogatott Ivan Gašparovič tarolt. Inaktív romák Vavrek István romaaktivista lapunknak elmondta, a választások második fordulója előtt kevésbé aktivizálták a roma lakosságot. ,A Temipe Polgári Társulásnak arra nincs anyagi kerete, hogy szórólapok, vagy egyéb akciók keretében szavazásra buzdítsa a romákat” - mondta Vavrek. Szerinte a pártoknak a második forduló előtt is olyan aktívan kellett volna kam- pányolniuk, mint az első kör előtt. „A romák megszokták, hogy akkor mennek szavazni, ha kapnak érte valamit” - tette hozzá. Vavrek úgy véli, Kodéba győzelme nem hoz majd különösebb változást, mert a megyei képviselő-testület nem támogatja a leendő elnököt. Véleménye szerint az sokkal megdöbbentőbb, hogy az emberek támogatják a romaellenes politikát.
