Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-25 / 274. szám, hétfő
6 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 25. www.ujszo.com KOMMENTAR And the winner is... MOLNÁR NORBERT Marian Kodéba elvitte a hétvégét és egy személyben nyerte meg a megyei választásokat. Amire az ország nyugati felében senki sem számított (mindenki, aki az ellenkezőjét állítja, blöfföl), a szlovák szélsőjobb vezére megszerezte Besztercebányát, a szlovák baloldal bástyáját. A legtöbb szavazót neki sikerült mozgósítania, a legmagasabb részvételt Besztercebánya produkálta. El lehet kezdeni vitatkozni azon, hogy mindezt Kodéba vagy a klasszikus politikai pártok tehetetíensége idézte-e elő, de a tény tény marad. Főleg protesztszavazatok juttattak megyeelnöki tisztségbe egy bőrfejűt. Egy embert, akinek semmire nincsenek megoldásijavaslatai. Nincs programja. Ugyan demokratikus választásokon nyert, de a demokráciát elutasítja. Eszközei pusztán a nyers erőszak és a megfélemlítés, ezekkel operál. Egyetíen programpontja a romakérdés, de arra sincs megoldása. Mindenki, aki tiltakozásképpen Kotlebára szavazott, arra gondoljon, hogy ő lesz a következő a sorban, akivel szemben majd az erejét fitogtatja a szélsőjobb vezére: vagy azért mert magyar, vagy mert görbe a lába, bármiért... Slota csörgősipkás bohóc a fasiszta szlovák államból visszamaradt szkinhed mellett. De nem kell belehalni ebbe a győzelembe. A legjobbkor jött a figyelmeztetés, bár jöhetett volna korábban is. A standard politikai pártok négy évben gondolkodnak, se többen, se kevesebben. Éppen ezért nem fogtak eddig hozzá az ország két legégetőbb problémája, az oktatásügy és a romaproblematika megoldásához, mert politikusi szemmel nézve mindkettő fényévekig tart. Ha a standard pártok nem találnak nagyon gyorsan közös megoldást a legszegényebb rétegek megsegítésére, és ezzel nem húzzák ki a talajt az olcsó és primitív megoldásokat szorgalmazók lába alól, Kotlebáék a parlamentbe is bemasíroznak. Nem kell messzire menni, a Jobbik hasonló karriert futott be. Ezért még jól is jöhet a bőrfejűek apró sikere. Még ha kellemetlen is. De ha a klasszikus pártok elkezdik egymás nyakába önteni az ürüléket, egymásra mutogatni, hogy ki tehet erről, a bőrfejűek nem állnak meg Besztercebánya megye határainál. Ha Kodéba nem nyer, arról írhattunk volna, hogy Berényinek sikerült befutnia a második helyre Nagyszombat megyében, nem is rossz eredménnyel, hogy Pozsony jobboldali maradt, Flašíková-Beňovát utoljára gyerekkorábban fenekelték így el, hogy Trebuľa nagy nehezen legyőzte Bauert Kassán, s hogy Galbavý megszorongatta Belicát Nyitrán, de mindhiába. Na meg arról, hogy a magyarlakta járásokban ismét kevesebben mentek el szavazni. Nyitrán akár meg is lehetett volna fordítani az eredményt, ha a magyarok nem maradnak otthon. És arról is, hogyha Fico nemjelenti ki, hogy Nagyszombat szép szlovák város, úgyhogy ott ne uralkodj on magyar, vajon több magyar ment volna-e szavazni a smeresekre, és akkor Trebuľánaknem kellett volna izgulnia Kassán, vagy Maňka esetleg nyerhetett Volna Besztercebányán. Persze, abba inkább nem is gondolok bele, hogy Rimaszombat is Kotlebára szavazott, hogyKözép-SzlovákiábanaNagykürtösin kívül minden magyar járásban Kodéba nyert. Inkább azt remélem, nem mentek szavazni a magyarok, minthogy megint öngyilkos énjüket kapták elő. Mert Kodéba mindent vitt. FIGYELŐ Szigorítanának a britek Az EU-tagállamokból érkezők szociális juttatásainak szigorítására készül David Cameron brit miniszterelnök, dacolva Brüsszel eEenkezé- sével - írta a The Sunday Times. A brit lap szerint a lehetőségek között szerepel, hogy a külföldi EU-polgároknak egy teljes évnyi életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodást kell igazolniuk, mielőtt igénybe vehetnék a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait. Ha elfogadják a tervet, az EU szinte biztosan bíróság elé citálná Londont, mivel az Európai Bizottság tiltja a hazai és külföldi EU-állampol- gárok közötti diszkriminációt. Cameronnak ugyanakkor bátorítást ad, hogy Németország, Spanyolország és Dánia is osztja a bevándorlással kapcsolatos brit aggályokat. Boris Johnson, London polgármestere is „őrültségnek” nevezte a bevándorlás jelenlegi uniós szabályozását, amely miatt a brit kormány „teheteden” a „semmiféle munkavégzési hajlandóságot nem mutató” EU-bevándorlókkal szemben. A britek célja a román és a bolgár munkavállalók betelepülésére vonatkozójanuár 1-jén lejáró korlátozások meghosszabbítása még öt évvel. Nagy-Britanniában egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatéma az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása. (MTI) Aki Kotleba-hisztériát emleget, ne feledje: oka van a hisztériának. Komoly oka! Ébresztő! Felfigyelt ránk a külföldi sajtó. (Nem, nem Fico Fehér Házban tett látogatását elemzi, arra magasról tesz.) Alegenyhébb megfogalmazásokban is szerepel a „náci” szó, a kávéházi politológusok finomkodására pedig innen azt üzenjük, hogy „ami úgy hápog, mint a kacsa, úgy jár, mint a kacsa és úgy néz ki, mint a kacsa, az kacsa.” LOVÁSZ ATTILA A szavazatok abszolút számát nézve semmiféle relativizálásra nem találunk okot, ilyen felfutással Marian Kodéba parlamenti sikere is borítékolható, főleg, ha a magát még mindig demokratikusnak nevező politikai elit úgy nyilatkozik, mint Fico, úgy dobja le magáról a felelősséget, mint Kaník, és úgy taktikázik, mint a kereszténydemokraták (ab ovo: mint a kacsa). Kodéba gond lett, és aki Kotleba-hisztériát emleget, ne feledje: oka van a hisztériának. Komoly oka! Merthogy százszor és százszor megírtuk: az állampolgárnak általában nem azzal van baja, hogy keveset keres. És azzal sem feltétlenül, hogy nem jut floridai kirándulásra, vagy vülá- ra a Koliba alatt. Az állampolgárnak azzal van baja, hogy az állam nem szolgálja, de még ezt is elviselné. Azt viszont nem viseli el, hogy az állam nem védi meg, hogy kilátástalanságára magasról tesz rá, hogy hétről hétre hülyét csinál belőle, hogy látványosan, élő, egyenes adásban nyúlja le a polgár pénzét, hogy gazemberekből enged meg celebeket faragni. Az állampolgár nem kvalifikált közgazdász és nem szakképzett politológus. Az állampolgár sok mindent eltűr, de ha látja, hogy a politika „úri huncutság”, hogy a „pénz beszél, a kutya ugat”, hogy „ott fenn" bármit szabad, mert vannak az egyenlőbbek, akkor ellenkezik. A maga módján. Legtöbbször rosszul. Krasznahorka intő jel volt, most már nyugodtan leírhatjuk, jobb lakmuszpapír nem is kellett volna. Merthogy Krasznahorkán sem maga a romatelep a gond, hanem az, ahogyan 15 éven át hülyét lehetett csinálni a telektulajdonosból, adófizetőből, és a romatelep lakóiból is. Krasznahorkán minden összejött, ami az országot jellemzi: a hatalom cinizmusa, a közszolgák linksége, az állami alkalmazottak felelőtlensége, a gondok elodázása, az egymásra mutogatás. S Krasznahorka abban is lakmuszpapír, hogy Kotelba meghívása a faluba a gondokat nem megoldja, hanem tetézi, egy jóval nagyobb gondot telepít be s a többi gondot felülírja - ez vár most Besztercebánya megyére, meg tán az országra. Százszor és százszor megírtuk: a bűnüldözés nem abból áll, hogy sofőröket szívatunk bokor mögé bújtatott kamerával, Ke- let-Európa legmagasabb bírságaival, hogy cigánygyerekeket verünk meg és alázunk meg a rendőrőrsön, hogy rendkívüli alakulatot vezénylünk ki kétjo- intos cigaretta miatt. Abban az országban, ahol egy büntetendő és elítélendő ifjonti marhaságért nyolc év a taxa, tönkretéve egy életet, de kilenc évvel meg lehet Krasznahorka intő jel volt, jobb lakmuszpapír nem is kellett volna - most ez vár a megyére, sőt tán az országra. úszni kettős gyilkosságot, jó ügyvéddel büntetést, két és fél évvel megúszható, ha ittasan halálra gázolnak egy gyerekeket, ahol egy gazember tuneling- szakember az áldozat szerepében tetszelegve nyilatkozgat- hat, ahol az állami pénzekre rátapadó piócák sajtóban mutogathatják 15 milliós villájukat, ahol drogbáróval telefonálgató bíró becsülete százereket ér a bírák szerint, ahol egy egyetemista lányt hét évig lehet sikanírozni, és polgárokat beleegyezésük nélkül megfosztani állampolgárságuktól, ahol az alkotmánybíróságnak fogalma nincs az ethoszról, és nyugodtan asszisztál egy legitim főügyész kiebrudálásához, ahol hivatalnokok rúghatják fel két bizottsági ülésen a törékeny nemzetiségi status quót, nos, ott a pro- tesztszavazók máshogy nem is dönthettekvolna. S abban az országban, ahol a kormányfő kiáll agitálni, nehogy már egy magyar legyen a megyeelnök, s ugyanez a kormányfő magasról fütyül a problémás megyére, ahol saját pártjának jelöltjét veri hülyére egy kisnád, ott akkora baj van az ország identitásával, hogy félő, a Kotleba-jelenség kezelésére nincs módszer, de lassan már akarat sem. Tessék csak magyarokra, cigányokra, kisvállalkozókra, illo- jalitásra mutogatni, a főbírónak még százezret megítélni, szerencséden flótásokon példát statuálni, Rezes-csemetének rózsadombi villát venni, további ezrektől elvenni az állampolgárságot, megszállni hatalmi alapon a közéletet és a közpénzt - majd örülhetünk, ha Kodéba nem sétál be a parlamentbe, ha nem rögtön a kormányba is. Ébresztő!- Legközelebb szolgálati Audival jövök! (Somogyi Tibor felvétele) Már 400 település mellett található romatelep, lakóinak száma eléri az 80 ezret Csehországban egyre több a roma gettó KOKES JÁNOS A cseh városok peremén egyre több szegénynegyed és roma gettó alakul ki - olvasható a roma kisebbség helyzetéről készült jelentésben, amelyet szerdán kerül a cseh kormány elé. A prágai sajtó által ismertetet dokumentumból kitűnik, hogy néhány régióban a szegénynegyedek száma 40 százalékkal nőtt az elmúlt hét év alatt, s a leszakadt roma lakosság száma helyenként kétszerháromszor nagyobb, mint 2006-ban, amikor legutoljára készült hasonló elemzés. Akkor 330 szegénynegyed volt 167 városban és faluban. A gettókban mintegy 80 ezren éltek, döntő mértékben romák. A felnőttek többsége általában munka nélkül volt, a családok állami táppénzekből, segélyekből tartották fenn magukat. Az iskolaköteles gyereke nagyobbik része speciális iskolába járt, mindennapos volt az uzsora és a prostitúció. A mostam kormányanyag szerint a gettók száma már 400 körül mozog. Rendkívül súlyos a helyzet a Morva-sziléziai régióban. Míg ott 2006-ban mintegy 10 ezer ember élt gettóban, ma 40-50 ezer. A mor- vaqrszági Olmützi régióban 27-ről 44-re emelkedett a szegénynegyedek száma, lakóiké 5 ezerről 15 ezerre. Az elmúlt években átalakult a gettók struktúrája, jól megfigyelhető tendencia a nagyvárosok széléről a kisebb településekre való költözés, „a roma családok a nagyobb városokból fokozott mértékben költöznek vidékre” - áll a dokumentumban. A koordinátorok szerint ez tovább súlyosbítja a romák helyzetét, és egyre több konfliktust okoz. A kisebb települések általában maguk is szegényebbek, kevesebb a munkahely a helyiek számára is. „Számos helyen nagyon feszült, helyi erőkkel megoldha- tadan a helyzeti’ - figyelmeztetnek az elemzés készítői.
