Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-23 / 273. szám, szombat

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 23. www.ujszo.com A Szlovák Nemzeti Galéria kiállítása az ötvenes éveket hozza vissza dokumentarista fotókkal Építés a szépség bűvöletében Egész alakos kirúgott Kosztolányi Szabadka. Egész alakos szobrot állítanak Kosztolányi Dezső­nek szülővárosában, Szabadkán. A bronzszobrot, amely A gimnazista címet viseli, várhatóan 2014. március 29-én, Kosztolányi születésének 129. évfordulóján adják át. Az alko­tás annak a gimnáziumnak a közelében áll majd, ahol az írófe­jedelem is tanult, és ahonnan engedetlenség miatt kirúgták. Az alkotás is azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kosztolányi el­hagyja a gimnáziumot, mert úgy érzi, többre hivatott. A szo­bor - Szarapka Tibor műve - két méter magas lesz. Kosztolá­nyinak eddig csak egy mellszobra volt Szabadkán. (MTI) Kötelező olvasmány minden filmbarátnak Korszakalkotó rendezők: a dicső kezdő tizenegy KASZÁS DÁVID Ajánlatot teszek. Nem vissza- utasíthatatlant, mint a kereszt­apa, ez csak egy könyv. A Priz­ma folyóirat tervezett soroza­tának első kötete: Korszakalko­tók - Kortárs amerikai filmren­dezők. A változatos és alapos szöveg tájékozottságról, oltha- tatlan lelkesedésről árulkodik. A szerzők felkészültségéről, személyes ízléséről s a(z angol nyelvű) szakirodalom ismere­téről. Részletes filmográfiával jelenik meg előttünk az elmúlt évtizedek amerikai kultúrája. Az álomgyár sötét évtizedei és reneszánsza. Pénznyelő pro­dukciók készítéstörténeti sajá­tosságai. Változó marketing, új bemutatási politika. Uniformi­zált filmgyári látásmódok, át­alakuló szerzői szemléletek. Hollywoodi mogulok, fősodor­béli sztárok és (fél) független filmesek. Fenegyerekek (mo- vie-brats). Többnyire rendezők. A kezdő tizenegy. Persze szívesen olvasnék az átmenetileg nélkülözöttekről (Cameron, Coen fivérek, Cop­pola, De Palma, Lucas, Milius, Scorsese). Egyelőre érjük be a kertvárosok trubadúrjával, a művészfilmek iparosával, aki­nek a neve márkajelzés: Steven Spielberg. Vagy a rejtélyes re­metével, magyarázhatatlan motívumok mesterével. A kép­vadász: Terrence Malick. Ridley Scott kakukktojás, Nagy-Bri- tannia szülötte. Életpályája azonban leválaszthatatlan a kortárs amerikai mozgóképről. Átigazolt, álomgyári gladiátor­rá lett. Szemben találjuk ma­gunkat Michael Mann-nel, a maximalista minimalistával, egyéni kézműves munkák előál­lítójával, majd Dr. Frankenstein (Tim Burton) rémromantikája elevenedik meg. „Mítoszokat boncol és meséket lékel, legen­dákat csapol és csavar, fúr, hogy aztán az operációk során nyert egyes darabokat új organiz­mussá varrja össze.” A különutas, mostanában in­kább muzsikálgató David Lynch a következő áldozat, markáns szerzői kódok kalibrálója. Eu­rópai levegőjű, akárcsak a cseh származású Jim Jarmusch, „a dedramatizált, a szaggatott, az epizodikus, a ciklikus és a té­mavariációs elbeszélésmód” ásza, a zenei underground kulcsfiguráinak szerepeltetője. Őket követi Gus Van Sant, a kis­sé modoros, megbízható bér­rendező, akinek a lázadását díj­erős, középutas, emészthető darabok tompítják. Steven So­derbergh indie kaméleon vagy a mainstream embere? Hol geril­lamódszerekkel forgat anyag- költségen összeütött mozikat, hol hipersikereket halmoz. Szépen halad felfelé a lejtőn. Quentin Tarantino „számba vesz, rendszerez és magyaráz”, „művei műfajelméleti rendszer­tanok, szélesvásznon”. Mániá­kusan kutat elmerült kincsek után, hogy aztán felszínre hoz­za, kifényesítse és saját vagyon­tárgyává kovácsolhassa őket. Richard Linklater zárja a sort, közérzetfilmek ébren álmodó X-generációs krónikása, aki „odahagyta egyéni vízióit ren­tábilis produkciók kedvéért”. „Tájékozódni kívánó és egy­szeri élményre vágyó” filmba­rátoknak kötelező olvasmány. Pozsony. A szépség bűvöletében a címe a Fo­tóhónap egyik legna­gyobb, hazai vonatkozású csoportos kiállításának, mely a Szlovák Nemzeti Galériában látható. A tár­laton szereplő 350 fotó a szocialista éra indulásá­nak megszépített pillana­tait örökítette meg. TALLÓSl BÉLA Az ötvenes évek dokumenta­rista felvételei az új Szlovákia születését, a háború utáni újjá­építést, a kummunista párt által előirányzott modernizáció megvalósítását mutatják be. A művészekkel szembeni elvárás az építés segítésében vagy in­kább propagálásában az volt, hogy a dolgozók életét realista módon ábrázolják, kidomborít­va, hogy „a szocializmus szép céljainak” teljesítéséért állnak helyt. Az ötvenes évek elején készült felvételek ennek szel­lemében a helytállás, a hősies­ség, az elkötelezettség, a töret­Érdekes látványt nyújt az e heti magyar albumeladási lista: a rangsor első 14 helyén a Tankcsapda CD-i állnak. A deb­receni rockzenekar ezzel világ­rekordot döntött, Zámbó Jim­my rekordját adta át a múltnak. A 2001. január 2-án elhunyt énekes nagylemezei 2001 ötö­dik hetében az eladási lista első 13 helyén tanyáztak - ilyen kő­ién munkakedv, a dagadó erő hamis szépségébe „öltöztetik” a szocializmus lázas építését, va­lamint a kisember felemelkedé­sét, vagyis az átalakulást az élet minden területén. A sajtófotó­nak az is feladata volt, hogy a modern elvárásokhoz igazod­va, a változó világ bemutatásá­ban túllépjen a verejtékszagú realitáson, és a jólét illúzióját keltő megszépítéssel, mond­hatni, megrendezett képet köz­vetítsenek az építésről, továbbá sugárzó, boldog, fennkölt pilla­natokat a megérdemelt pihe­nésről, a feltöltő kikapcsolódás­ról, az állóképességet erősítő sportolásról, a művelődésről. A fotósok, akik eleget tettek ezeknek az elvárásoknak, eszté- tizáló, sajátosan poétikus, pá­tosszal és a szépség illúziójával ható, „szónokias” felvételekkel hamisították meg a valóságot. Mintegy utópisztikus vízióval erősítették az ígért szép jövőbe vetett hitet. A sajtómegjelenésre szánt, agitációs fotók a szépség bűvö­letében született beállításokkal steril, valójában nem életszerű, tettetett s a legtöbbször derűt rábban soha sehol nem fordult elő. A „Király” ezzel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. A Tankcsapda tavaly új mód­szerrel hozta forgalomba a Rockmafia Debrecen című al­bumát. Kizárólag az egyik ben­zinkúthálózat töltőállomásain lehet beszerezni, 990 forintért. A korong hatalmas siker, már több mint 25 ezer példányt ér­tékesítettek belőle, ötszörös platinalemez. Az együttes no­árasztó élethelyzeteket mutat­tak. Volt olyan „elvárás” is, hogy szabadtéri felvételeken az ég­bolt felhőtlen, tiszta legyen. Bo­rús ég, borús hangulat csak az ötvenes évek vége felé, az ún. nem hivatalos vonalat képvise­lő fotósok képein jelent meg. A tematikát jórészt a szerve­zett, közösségi tevékenység ha­tározta meg. Különös hangsúlyt helyeztek az évente ismétlődő, társadalmi-politikai, ideológiai szempontból döntő jelentőségű Általában derűt árasztó élethelyzeteket mutat­tak. Elvárás volt, hogy szabadtéri felvételeken az égbolt tiszta legyen. eseményekre. Ilyenek voltak a politikai évfordulók vagy a má­jus elsejei fölvonulások. A fejlődés erős szimbóluma volt a gőzmozdony, de általá­ban a vas- és a közútépítést, va­lamint a városi tömegközleke­dés kiépítését is domináns té­maként kezelték. vember 7-én a bevált módszer­rel, 990 forintos egységáron új­ra kiadta szinte a teljes élet­művét: mind a 12 stúdióleme­zét és a Tankológia című gyűjte­ményt, feljavított hangzással. Először jelent meg önálló CD-n a korábban csak kazettán be­szerezhető, CD-n nem teljes verzióban elérhető Punk 8c Roll és A legjobb méreg című album. Tizennegyedik lemezként az Igazi hiénák című gyűjtemény A hivatalosan legpreferál- tabb terület a gyermekek (pio­nírok) közösségi életének ábrá­zolása volt. Az életvidám gyere­kek ugyanis a kommunista jö­vőbe vetett hit szimbólumainak számítottak. Elmaradhatatla- nok voltak az aratási riportfo­tók: ezekkel a jól végzett mun­ka, a szövetkezeti dolgozó éves fáradozásának beérett gyümöl­csét lehetett éltetni. A magánéleti vagy a társ­kapcsolatokat az ötvenes évek vége felé kezdték megörökíteni a nem hivatalos vonalba tarto­zó fotósok. Pszichologizáló fel­vételeiken nem az ünneplés és az öröm, hanem valós érzel­mek villának meg, olykor elfe­dett gondok kerülnek felszínre. A fő témák szerint a tárlaton a következő szekciókba csopor­tosították a fotókat: Építés és építők; Szocialista realizmus; Társadalmi-politikai esemé­nyek és ünnepek; Mezőgazda­ság; Közlekedés; Család és gye­rekek; A városi élet minden­napjai; Sport és üdülés; Szóra­kozás és pihenés; Kapcsolatok. A kiállítás jövő év február 23-áig látható. látott napvilágot, amelyen főleg kuriózumnak számító felvéte­lek mellett két új szerzemény (a tavasszal mozikba kerülő Árgo 2 című film betétdala, az Igazi hiénák és a Jóképű) hallható. Az eladási rangsor csúcsán az Igazi hiénák áll, a sort a Rock- mafia Debrecen zárja. A Tank­csapda eredményét még hitele­sítenie kell a Guinness Világre­kordok hivatalos irodájának, utána bekerülhet a könyvbe. Anton Smotlák Szövetkezeti munkásasszonyok a tengernél (1957), Jozef Novy Napilapolvasók (1953) és Ján Cifra Május elseje Liget- faluban (1957) című felvétele (Fotók: SNG) Az együttes tizennégy albumával elfoglalta a nagylemez-eladási lista első harmadát Guinness-rekordot ér a Tankcsapda új módszere PUHA JÓZSEF 16 oldalas melléklet a Vasárnapban Keresse az újságárusoknál! MICSODA ASARNAP ! Kreatív ötletek 1 , , f •• _£>rr r hímzés, ragasztás, gyöngyfűzés

Next

/
Thumbnails
Contents