Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-18 / 268. szám, hétfő

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 18. www.ujszo.com Az elnyomott népek szószólójaként lépett fel Elhunyt Doris Lessing Nobel-díjas brit írónő ÖSSZEFOGLALÓ London. Elhunyt 94 éves ko­rában Doris Lessing brit írónő. Családja közleménye szerint tegnap kora reggel békésen el­aludt. Doris Lessingnek több mint 60 könyve jelent meg. A fű dalol című, 1949-ben publikált első regénye egy gyilkosság, egy csendes őrület, egy mindkét fél­re nyomorúságot mérő házas­ság története - az írónő ezzel a művel vált világszerte ismertté. Az irodalomtörténet viszont nem ezt a kötetét tartja a legje­lentősebbnek, hanem a modem regénytechnikákkal dolgozó, feminista klasszikusként kezelt Az arany jegyzetfüzetet. A két említett mű mellett magyarul Eldorádó című elbeszélésköte­Doris Lessing (1919-2013) te, valamint Az ötödik gyerek című regénye is olvasható. Lessing 2007-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat. A svéd akadémia úgy méltatta, mint „azt a női tapasztalatokkal ren­delkező elbeszélőt, aki (műve­iben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”. Az indoklás szerit „az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, s ez újra és újra fel­bukkan az utóbbi években írt könyveiben”. Az 1919-ben Perzsiában (a mai Iránban) született és Rho­desiában (a mai Zimbabwében) felnőtt írónő mindvégig az el­nyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stí­lusban írta. Műveit éles társada­lombírálat, a kolonialista és a rasszista megnyilvánulások el­ítélése jellemezte, gyakran fog­lalkozott a női jogokkal, a femi­nizmussal. Életének magyar vonatkozá­sai is voltak: fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista párt­nak, az 1956-os forradalom szovjet eltiprása viszont benne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott, a szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból. (MTI/APA/dpa, k) Megépítették Leonardo hangszerét Krakkó. Ötszáz évvel a feltalálása után Slawomir Zubrzycki lengyel zongoraművész, hangszergyártó megépítette Leon­ardo da Vinci viola organistáját. A hangszer koncertzongorá­ra hasonlít, de tulajdonképpen három hangszer sajátosságait egyesíti - a csemballóét, az orgonáét és a viola da gambáét. Belsejében 61 acélhúr van egy kerekekből és fogaskerekek­ből álló rendszerrel. Minden húr egy-egy fekete vagy vüágos billentyűhöz csatlakozik. A zongorától eltérően azonban a hangszernek nincsenek kalapácsai, négy, lószőrrel borított kerék mozog vonókhoz hasonlóan a húrokon. Amikor a ze­nész leüt egy billentyűt, az egyik keréknek dörzsöli a húrt, ennak következtében igen változatos hangok, a cselló, az or­gona és a harmonika hangjára emlékeztető rezgések kelet­keznek. A Mona Lisa alkotója, a nagy reneszánsz festő és sokoldalú géniusz 1470 és 1480 között vetette papírra a hangszer tervét. A brüsszeli Hangszermúzeumban őriznek egy ilyen típusú hangszert, amelyet Truchado Raymundo készített 1625-ben Spanyolországban. (MTI/AFP) Alig van olyan híres történelmi vagy irodalmi alak, aki ne került volna zenés színpadra Kivételes szlovák musicalősz A zólyomi Tajovský Színház előadása Francois Villon életét dolgozza fel - a darab forgatókönyvét Marek Mad'arič kulturális miniszter jegyzi (Roman Uhliar felvétele) Villon, Mata Hari, Sher­lock Holmes, Martin Pi- chanda és mindenekelőtt - Martin Rákos. Utóbbi­nak köszönhetően él és virul a szlovák musical, és születnek időről időre vadonatúj darabok. Idén ősszel egyszerre négy is, amelyből hármat Kákoš rendezett. A musical műfajának szlovákiai meghonosítója, a közel­múltban elhunyt Jozef Bednárik is elégedett lenne a felhozatallal. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Alig van már olyan híres alak­ja a történelemnek és az iroda­lomnak, aki ne került volna ze­nés színpadra. A színházlátoga­tó közönség azon része, amely már egyre kevesebbet olvas (fő­leg nem többszáz oldalas klasz- szikusokat), szívesen ismerke­dik meg egy-egy legenda zenés életrajzi kivonatával. Négy új musicalt mutattak be a szlová­kiai színpadokon az ősz folya­mán, a pozsonyi Új Színpadon pedig már készül a következő: az Üzlet a korzón című Oscar- díjas filmet Bemard Spiro és David Nagy úja át musicalszín­padra Ladislav Grossman novel­lája alapján. Villon Az idei ősbemutatók soroza­ta Zólyomban, a Tajovský Szín­házban kezdődött, ahol a késő középkor és kora reneszánsz egyik legnagyobb hatású alko­tójának, Francois de Montcor- biernek, művésznevén Villon­nak állítottak emléket. A forga­tókönyvet Marek Mad’arič kul­turális miniszter követte el, ze­néjét pedig az a Henrich Leško szerezte, akinek az egyik legel­ső szlovák musicalt, a Báthory Erzsébetet is köszönhetjük. Az előadás meglehetősen szaba­don kezeli a költőóriás életét (igaz, sok minden a mai napig homályos az életrajzban és az életműben, így azt sem tudjuk, mikor és hogyan ért véget), a reménytelen s félig-meddig be­teljesületlen szerelem a zólyo­mi előadásban is megjelenik. A színház vezetése a bemuta­tót a jubileumi, 40. Zólyomi Váijátékokra tervezte, s a műfaj legjobb hazai képviselőit szólí­totta meg. így a rendezést Mar­tin Kákoš vállalta, a koreográfi­át állandó munkatársa, Jaroslav Moravčík készítette, az előadás díszletét Štefan Hudák, a jel­mezeket Ľudmila Várossová tervezte. A címszerepben Pavol Plevčíket és Tomáš Majláthot láthatjuk-hallhatjuk. Sherlock Holmes Eperjesen Dusík Gábor hono­sította meg a musicalt, az el­múlt hat év alatt három darabja került színre (Assisi Szent Fe­renc, Mária Antoinette, Quo Vadis), amiben oroszlánrésze volt Martin Kákošnak, aki akko­riban művészeti vezető volt a Záhorský Színházban. Most Ju­raj Haško következett, aki a rendezést is jegyző Michal Náh- lík forgatókönyve alapján és Róbert Mankovecký dalszöve­geire Sherlock Holmes nyomo­zásait vitte színpadra. S ha már lúd, legyen kövér alapon a le­gendás angol detektívet Has- felmetsző Jackkel is összehoz­ták. (Ez utóbbi rémtetteit a prá­gai Kalich Színházban pár éve már láthattuk Vašo Patejdl mu­sicalében.) A komor atmoszfé­rát árasztó előadásnak több magyar vonatkozása is van, a díszletet Szőke Anita tervezte, s a főszereplők között Hundža Istvánnal és Dono Szilviával is találkozhatunk. A címszerepet felváltva Miroslav Bodoki és Boris Smíkjátssza. Mata Hari Tavaszra tervezték, de anyagi gondok miatt csaknem elmaradt a pozsonyi Új Színpad Mata Ha- ri-bemutatója. A darabot Ľubo­mír Horňák zeneszerző (ő je­gyezte tavaly a Csák Máté című rockoperát), Marián Brezám dalszövegíró és Martin Kákoš rendező kifejezetten Sisa Lelkes Sklovskára tervezte. Abemutató végül az ősszel megvalósult, így a legendás kémnő alakja Po­zsonyban is színpadra került. (Szeptemberben Prágában, a Broadway Színházban a cseh popikon, Michal David is musi­calszínpadra vitte Mata Hari fi­guráját, csak ő Katerina Brožo- vánakírta a darabját.) Ezeréves méh Nyitrán, a Bagar Színházban sem ismeretlen a zenés műfaj. Az elmúlt évek egyik legna­gyobb sikere egy Vašo Patejdl- ősbemutató volt, a szerzőt Ladi­slav Nádaši-Jégé irodalmi hőse, Adam Šangala figurája ihlette meg. Patejdl most egy élő klasszikusnak, Peter Jarošnak az Ezeréves méh című családre­gényéhez nyúlt. Martin Pichan- da és családja kálváriája egyút­tal a szlovák állam önállósodá­sának története a 19. század második felétől három nemze­déken át. Jozef Kroner legendás filmszerepét a zenés változat­ban Marián Slovák veszi át, a rendezést természetesen Mar­tin Kákoš vállalta. December 15-én lesz 65 éves az Új Szó. a születésnap előtt 65 hűséges olvasónkat megajándékozzuk: egy sporttáskával 38« TotH PlrOSkdy Rimaszombat Köszönjük, hogy az előfizetőnk! Ünnepi előadássorozat ma délután a komáromi Selye János Egyetemen A téma: a velünk élő tudomány ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A Magyar Tudo­mány Ünnepe 2013 rendez­vénysorozatához kapcsolódva ünnepi előadássorozatot ren­dez ma délután a Selye János Egyetem (SJE). A helyszín az egyetem konferencia-központ­ja (Vársorutca 2.). A program 15 órakor kezdő­dik Tóth Jánosnak, az SJE rek­torának, a rendezvény házigaz­dájának a megnyitó beszédével, majd Balogh Csaba, Magyaror­szág pozsonyi nagykövete mond köszöntőt. Itt adják át a Magyar Érdemrend Tisztike­resztje állami kitüntetést Ko­vács Lászlónak - az orvospro­fesszor anyaországi magyar­ként épített karriert Pozsony­ban, ahová házasságkötése ré­vén került. Szakterületei a nef- rológia és a klinikai genetika. Pálinkás József, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke A magyar tudományos­ság helye a világ tudományában címmel tart előadást. Bauer Győző, az MTA külső tagja A szabad oxigéngyökökről és ha­tásaikról értekezik. Dusza Já­nos, az MTA külső tagja előadá­sának címe: Progresszív kerá­miák törése: miért és hogyan?, ezt követi Hulkó Gábornak, az MTA külső tagjának előadása (Megosztott paraméteres rend­szerek modellezése és irányítá­sa a korszerű műszaki gyakor­latban) és Flórián Károlynak, az MTA külső tagjának előadása (A színképelemzés mint tudo­mányágakat áthidaló analitikai kémiai módszer múltja, mai helyzete és jövője). A Magyar Tudomány Ünnepe 2013 rendezvénysorozatot no­vember 3. és 30. között rende­zik meg, kiemelt helyszínei a magyarországi és a kárpát-me­dencei felsőoktatási intézmé­nyek. Az MTA Elnökségének döntése értelmében az idei ren­dezvénysorozat vezérmotívu­ma a velünk élő tudomány, (ú) Mata Hart a pozsonyi Új Színpadon - az alkotók a darabot kife­jezetten Sisa Lelkes Sklovskára tervezték (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents