Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-15 / 266. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 15. Európai unió-hirdetés 15 Az Új Szóban meghirdetett verseny győztese, Pokstaller Tamás há­rom napot tölthetett Brüsszelben (Demecs Péter felvétele) Versenyünk győztesének élménybeszámolója Brüsszelben rossz időben is van mit csinálni POKSTALLER TAAAÁS Én lennék az a szerencsés, aki az Új Szó online nyere­ményjátékán megnyertem egy 3 napos brüsszeli utat az Euró­pai Unió és a MIDAS jóvoltából. Civilként, (amikor nem nyere- ményúton veszek részt,) a Se- lye János Egyetem Közgazda­ságtudományi Karának hallga­tója vagyok, 21 éves. Az egész történet ott kezdő­dött, hogy egy évfolyamtársam megosztotta üzenőfalán a játé­kot, amit már előtte is láttam, csak figyelmen kívül hagytam (megj. koszi Török!). Körülbe­lül 15 percet vett igénybe az 5 kérdés megválaszolása. Pár nap múlva jött egy e-mail, hogy az én nevemet sorsolták ki. Kü­lönböző adatok megadása után készen is álltam az útra. 3:50-es kelés után buszozás Pozsonyba, onnan buszozás a bécsi reptérre, és onnan már csak egy óra volt repülővel Brüsszel. Pozsonyban találkoz­tam az Új Szó szerkesztőjével, Demecs Péterrel, aki elkísért az úton, és idegenvezetett is. A hotel előcsarnokában, míg vár­tunk a szobánk átadására, fo­lyamatosan érkeztek hason­szőrű emberek, mint mi (egy újságíróforma, és egy nyertes). Az első személy, aki bemutat­kozott, egy finnországi svéd volt, majd jöttek a dániai né­metek is az asztalhoz. Körülbelül 30 emberből 5-en voltunk magyarok, két partiu- mi, mi ketten Felvidékről, és egy budapesti német egyete­men tanuló lány. Olaszországi szlovének, baszkok, katalánok, dél-tiroliak, mondhatni, min­den jelentős kisebbség képvi­selve volt. Az egyik nagy meg­lepetés egy berlini srác volt, aki egy év Budapesten tanulás után magyarul beszélt velünk. Miután bemutatkozott a csapat egymásnak, el is kezdő­dött a program, elindultunk a parlamentbe. A parlamentbe összesen háromszor mentünk be, mindig szigorú ellenőrzés után engedtek csak belépni. Részt vettünk az ,Agora” elnevezésű konferencián, ame­lyen az európai fiatalok mun­kanélkülisége volt a téma (itt szlovákokkal is találkoztunk), majd egy fiatal asszisztens kör­be is vezetett minket az épület­ben, megmutatta az irodáját is. Az egyik napon képviselőkkel ülhettünk egy asztalnál a par­lamentben, akik valamelyik európai kisebbséget képvisel­ték. Az asztalánál ült erdélyi, dél-tiroli és felvidéki parlamen­ti képviselő is. Nagyon örülök, hogy személyesen is válthat­tam pár szót Bauer Edit képvi­selőnővel, nagy megtiszteltetés volt ez számomra. A hivatalos programokon túl, voltak nem hivatalos programok is, mint például a vacsorával egybekötött be­szélgetés, ismerkedés. A nagysör 5, a kicsi 3 euró, de ha azt vesszük, hogy ez a ven­déglátóhely a parlamenttől mindössze 100 méterre volt, nem is annyira vészes. Sze­rencsére az Európai Unió megtámogatott egy jelentős összegű zsebpénzzel is, amely nélkül nagyon megterhelő lett volna ez a háromnapos kirán­dulás a pénztárcámnak. Az eső minden városnézé­semnek megpróbált kereszt- betenni, de engem az sem za­vart, ha áttázott a cipőm, vagy az esernyőt kifordította a szél a kezemből. Sikerült megnéz­nem az Atómiumot, a Pisilő kisfiút, a városházát és több EU-s épületet is. Megkóstol­hattam egy csomó helyi sört, vehettem haza hűtőmágnest, és csokoládét a barátnőmnek. Ezen felül, még egy ott tanuló barátommal is tudtam talál­kozni. Összességében el­mondhatom, nagyon örülök, hogy beküldtem a jelentkezé­semet, és annak is, hogy én nyerhettem meg ezt az utat. A AA1DAS a Citoyen projekt során újságíróknak és diákoknak mutatta be az Európai Parlamentet A legégetőbb európai probléma a fiatalok munkanélkülisége Brüsszel. Milyen Brüsszelben dolgozni, mi foglalkoztatja a poli­tikusokat és mi az euró­pai fiatalokat? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik részt vettek az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szö­vetsége (MIDAS) által szervezett tanulmányi úton Brüsszelben. ÖSSZEFOGLALÓ Lapunk fél évvel ezelőtt kap­csolódott be az uniós források­ból finanszírozott Citoyen pro­jektbe, melynek lényege, tájé­koztatni az embereket az Euró­pai Unióról, azokról a fontos témákról, amelyekről az Euró­pai Parlament dönt. Mivel jövőre ismét képvise­lőket választhatunk az Európai Parlamentbe, s mint köztudott, a választásokon rendkívül kicsi a részvétel, az ilyen projektek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felkeltsék az emberek érdeklő­dését az uniós események iránt. Az Új Szó, mint a MIDAS szövetség tagja, épp ezzel a célkitűzéssel kapcsolódott a projektbe. Több mint fél éve rendszeresen tájékoztatunk az uniós eseményekről, keressük a választ arra, miért nem érdek­li eléggé a fiatalokat az Európai Unió, miért olyan alacsony a részvétel az európai parlamenti választásokon. Lapunk honlapján hirdet­tük meg azt a versenyt is, melynek győztese egy brüssze­li tanulmányúton vehetett részt az elmúlt héten, a MIDAS és az Európai parlament jóvol­tából. A versenyben részt ve­vőknek az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre kellett INFORMÁCIÓK Az Új Szó honlapján, a www.ujszo.com oldalon, az Európai sarok címszó alatt találhatóak a MIDAS Citoyen projektjével össze­függő cikkek; a jövőben ezen az oldalon közöljük a különböző felhívásokat, itt kapcsolódhatnak majd be versenyeinkbe. válaszolniuk, a sok jelentke­zőből végül Pokstaller Tamást sorsoltuk ki. A tanulmányút során nem­csak a parlament és uniós in­tézmények működésével, az alkalmazottak és újságírók munkájával ismerkedhetettek meg a résztvevők, hanem lehe­tőségük volt néhány európai parlamenti képviselővel is tár­gyalni a kisebbségek helyzeté­ről. A MIDAS jóvoltából része­sei lehettek egy , Agora” elnevezésű konferenciának is, melynek fő témája a fiatalok foglalkoztatottsága volt. A ren­dezvényen maguk az európai parlamenti képviselők kérték ki a fiatalok véleményét arról, miképp lehetne csökkenteni a fiatal munkanélküliek számát Európában, (dem) Aranyérkezelés műtét nélküli Hívíon, hogy segíthessünk! Telefon: 0915/48 22 58 Legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel, kiváló orvosaink tudása és tapasztalata segítségével, szinte fájdalommentesen szüntetjük meg panaszait! Mww.aranyerbetegseg.hu www.ilatazila.eu www.hemoroidy.eu.sk MP130584 Egy tabuval kevesebb Szabadszájúság ide vagy oda, vannak tabutémák, amelyekről nem szívesen beszélünk. Ezek közé tartozik az aranyérbetegség és minden, végbéllel kapcsolatos probléma, holott ezek a lakosság jelentős részét érintik. Természetes, hogy a zavartalanság érdekében magunkra csukjuk a mellékhelyiség ajtaját, és nem tárgyaljuk ki másokkal, mi történik odabent. Az viszont már egyáltalán nem természetes, hogy egyre több embernek jelent gondot a rendszeres székelés, az aranyér pedig népbetegségnek számít. A különféle végbélproblémákról Dr. Willner Péter proktológus főorvossal beszélgettünk. Mennyire elterjedt Magyarországon az aranyérbetegség? Sajnos nagyon gyakori, egyes statisztikák szerint az emberek közel 40 százalékánál fordul elő. Kialakulásában az örökletes faktorok mellett szerepet játszika mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a rosthiányos táplálkozás és a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Szintén hozzájárul az aranyérbetegség létrejöttéhez a hasűri nyomás fokozódása, amelyet az elhízás vagy a terhesség okozhat. Hozzá kell tenni, hogy bár az aranyérbetegség nagyon gyakori, nem minden, a végbéllel kapcsolatos probléma aranyér, csak tévesen annak tartják. Sajnos néhány orvos is gyakran vizsgálat nélkül vagy csak felületes rápillantás alapján állít fel diagnózist és rendel el kúpot vagy kenőcsöt. Emiatt aztán a proktológushoz gyakran elhanyagolt, előrehaladott betegségben szenvedők kerülnek, akiknek rendszeresen vérzik, kifordul az aranyerük. Ilyenkor a műtét a megoldás? A mai modern eljárásoknak köszönhetően az esetek nagy százalékában elkerülhető a műtét. A hozzánk fordulókat alaposan kivizsgáljuk és a diagnózistól függően akár azonnal el tudjuk kezdeni a kezelést. Az első alkalom nagyjából 20 percet vesz igénybe, ezután általában még két-három kezelésre van szükség a gyógyuláshoz a probléma súlyosságától függően. A kezelés szinte alig jár fájdalommal, a beteg már másnap dolgozhat, és a kiújulás sem gyakori. A legsúlyosabb esetekben alkalmazható egy viszonylag új, korszerű módszer. Az ún. Longo műtét az egész világon elismert, nagyon eredményes. A hagyományos aranyérműtéteknél - melyeknek szintén megvan a létjogosultságuk - hosszabb lábadozással és viszonylag magasabb kiújulási rátával kell számolni. A leggyakoribb problémák • Aranyérbetegség: A végbélnyílás körül kialakult kidudorodások, vérrel telt visszerek, amelyek mögött általában a záróizom vonalán belül belső aranyerek bújnak meg. • Végbélrepedés: A végbélgyűrűben hosszanti irányban húzódó, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló seb alakul ki. • A végbélnyílás és környékének gombás fertőzése: Gyakran évek óta fennálló állapot, mely ritkán a végbélnyílás heges szűkületéhez is vezet. • A vastagbél nyálkahártya gyulladása: Fájdalommal, duzzanattal, véres, nyákos széklettel, hasmenéssel, fogyással járó betegség.

Next

/
Thumbnails
Contents