Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-12 / 263. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2013. NOVEMBER 12. TÉMA 11 Világsztárok a spanyol válogatottban t • a hatvanas évek'plején. ■ Bátra az argentin Alfredo Di Stéfanó, ' középütt a spanyol Luis Suárez; jobbra a magyar Puskás Ferenc. (Fotó: PUSKAS.COM) !■ A „spanyol" Puskás Ki volt az a magyar futballista, aki két ország válogatottjával is részt vett labdarúgóvilágbajnokságon? A helyes válasz: Puskás Ferenc (1954-ben Magyarországot, 1962-ben pedig Spanyolországot képviselve). A magyar válogatottban elért 85/84-es mérlege a gólátlagot tekintve világcsúcs, ehhez képest spanyol mezben kifejezetten visszafogottan teljesített (4/0). Az 1962-es chilei vé- bén Spanyolország csak Mexikót győzte le, a két későbbi döntőstől, Csehszlovákiától és Brazíliától kikapott. A spanyol válogatottnak akkoriban az a Helenio Herrera volt a szövetségi kapitánya, aki később - már az Internazionale edzőjeként - tökélyre fejlesztette a catenacciót. Az uruguayi Jósé Santama- ría hasonló utat járt be, mint Puskás: az 1954-es vébén még az uruguayi válogatott tagjaként vett részt, aztán a Real Madridhoz szerződött (amellyel hatszor nyert bajnoki címet, négyszer pedig BEK-et), s az 1962-es chilei világbajnokságon már spanyol mezben lépett pályára. indust: • • Kubala László három ország válogatottjában is szerepelt (Csehszlovákia, Magyarország, Spanyolország), Puskással ellentétben azonban egyszer sem vehetett részt világbajnokságon. 1999-ben, az FC Barcelona centenáriumi évében Kubaiét választották a katalán klub történetének legjobb játékosává. LADISLAO KUBALA I R A KI E □ R Y CA DOLINA JIMENEZ MARIA PWMOLINERO C G R AR DO TICHY MARIANO ASOUERINO iíUAfiOIOlA A N TO N I O AZORES ňi «Let ."V *. * K U B A LA Shefki Kuqi és testvére, Njazi Kuqi is finn válogatott volt. Aki kikosarazta a brazil válogatottat... Januzaj mellett napjaink legvitatottabb „országváltása” Diego Costa nevéhez fűződik. Az Atléti- co Madrid 25 éves csatára Brazíliában született, 2007 óta él Spanyolországban. Ebben a szezonban kirobbanó formában fiitbal- lozik, tétmeccsen 16 gólt lőtt, és Cristiano Ronaldo mögött második a La Liga góllövőlistáján. Idén ősszel hosszas gondolkodás után úgy döntött: nem. a brazil, hanem a spanyol válogatottban akar játszani. Ez azért kavart nagy vihart, mert korábban kétszer is pályára lépett a brazil felnőtt válogatottban - Genfben Olaszország, Londonban pedig Oroszország ellen, mindkétszer barátságos mérkőzésen. A nyári Konföderációs Kupára azonban nem kapott meghívót. A EIFA szabályzata szerint azok a futballisták, akik csak barátságos mérkőzésen léptek pályára egy ország színeiben, ugyanakkor egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek, maguk dönthetik el, melyik válogatottban kívánnak szerepelni (lásd keretes írásunkat a FIFA vonatkozó szabályairól). Diego Costát ősszel már hiába hívta Luiz Felipe Scolari brazil szövetségi kapitány, a futballista Spanyol- országot választotta, s döntését levélben közölte a brazil szövetséggel. Sajtóhírek szerint a brazil illetékesek ellenlépést fontolgatnak, s az Adético Madrid csatárát meg akarják fosztani brazil állampolgárságától. Vicente Del Bosque, a világbajnoki címvédő spanyol válogatott szövetségi kapitánya szerint az Adético támadója rendkívül nehéz és kockázatos döntést hozott, hiszen nincs garancia arra, hogy részt vesz a világbajnokságon. „A válogatott keretet az idény végén mutatott forma alapján álk'tjuk össze, ezért egyelőre senkinek sincs garantált helye a világbajnokságra utazó csapatban” - fogalmazott Del Bosque, de hozzátette: Diego Costa bizonyítási lehetőséget kap a hátralévő felkészülési mérkőzéseken. A spanyolok legközelebb november 16-án lépnek pályára Egyenlítői-Guinea ellen. Di Stéfano, Kubala, Puskás A hatvanas évekig semmilyen jogszabály nem rendelkezett arról, hogy egy futballista hány ország válogatottjában szerepelhet. Ha valaki megkapta az állampolgárságot, azonnal pályára léphetett új hazája nemzeti együttesében: Alfredo Di Stéfano például három országot képviselt (Argentína, Kolumbia, Spanyolország), akárcsak Kubala László (Csehszlovákia, Magyar- ország, Spanyolország), Kubala ráadásul még a katalán válogatottban is pályára lépett. Puskás Ferenc pedig elmondhatta magáról, hogy két válogatottal is részt vett világ- bajnokságon, 1954-ben a magyarral, 1962-ben pedig a spanyollal (lásd erről A „spanyol” Puskás című keretes írásunkat). A FIFA később szigorú előírásokat vezetett be az állampolgárságról és a válogatottságról: ha valaki után- pódásszinten már pályára lépett egy adott ország válogatottjában, felnőttként nem volt lehetősége váltani. Kivételt -csak a politikai határmódosítások jelentettek, a nagy államalakulatok (Szovjetunió, Jugoszlávia) szétesése után a futballisták döntötték el, hogy az utódállamok közül melyiket szeretnék képviselni. A választás nem mindig nemzetiségi alapon történt, az észt Valerij Karpin (a Szpartak Moszkva jelenlegi edzője, aki játékosként közel tíz évig légióskodott Spanyolországban) az orosz válogatottat választotta. Az olasz példa A kettős állampolgárokból annak idején sokat profitált az olasz foci is, olyannyira, hogy külön kifejezéssel illették az Argentínából honosított olaszokat: ők voltak az oriundók. Az 1934-ben világ- bajnoki címet szerző olasz válogatottban például öt dél-amerikai születésű játékos futballozott: Raimondo Orsi (születési hely: Argentína), Luis Monti (Argentína), Enrique Gaita (Argentína), Attilio Demaria (Argentína) és Anfilogino Guarisi (Brazília). A trend az ötvenes és a hatvanas években is folytatódott, így léphetett pályára az olasz válogatottban a futball történetével és statisztikáival foglalkozó IFFHS által minden idők legjobb uruguayi futballistájának választott Juan Schiaífino (aki 1950-ben még Uruguayjal lett világbajnok), az 1962-es vébén pedig Omar Sivori és Jósé Altafini is tagja volt a Squadra Azzurrának, noha előbbi az argentin, utóbbi a brazil válogatottban szerepelt korábban. Honosított futballisták a későbbiekben is magukra ölthették az olasz címeres mezt, a 2006-ban világbajnokságot nyerő válogatott középpályása, Mauro Camoranesi Argentínában nőtt fel, de olasz nagyszülei révén hamar megkapta az állampolgárságot. Giuseppe Rossi (Fiorentína) az Egyesült Államokban született, s az USA-ban szinte minden korosztályos válogatottban szerepelt, majd felnőttként az olaszokat választotta. Thiago Motta (PSG) Brazíliában született, 2003-ban két meccsen pályára is lépett a brazil selecaóban, de 2011 óta azúrkék mezben futballozik. Pablo Osvaldo, a Southampton (korábban pedig az AS Roma) csatára Argentína fővárosában, Buenos Airesben született, ő déd- n agy apja révén kapta meg az olasz állampolgárságot. Katari módszerek A honosításra vonatkozó, addig meglehetősen nagyvonalú nemzetközi szabályzat 2003-ban változott meg, a FIFA így reagált arra, hogy Katar gyorsított ütemben szerette volna honosítani és beválogatni a brazil Aíltont és két honfitársát, Dedét és Leandrót. Adton, a 2003/04-es szezon Bundesliga-gól- királya összesen több mint 100 gólt lőtt a német élvonalban (Bremen, Kajak-kenu helyett futball! A legérdekesebb honosítás Aleksandar Duric (a képen jobbra) nevéhez fűződik, aki az 1992-es barcelonai nyári olimpián Bosznia és Hercegovina színeiben indult, de nem a futballtornán, hanem kajak-kenuban, 1500 méteren! Az olimpia után azonban a futballt választotta, előbb Szegeden, majd Ausztráliában és Szingapúrban játszott, s 2007-ben - 37 évesen - debütált a szingapúri válogatottban, amelyben végül 27 gólt lőtt. A felvétel tavaly decemberben készült, egy Szingapúr-Thaiföld válogatott mérkőzésen.
