Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-12 / 263. szám, kedd
Egy lengyel (Miroslav Klose) és egy tunéziai (Sami Khedira) a német válogatottban. [í .0 TÉMA FOCITIPP ■ 2013. NOVEMBER 12, www.ujszo.com Kettős állampolgárság a futballban O, mondd, te kit választanál? Adnan Januzaj, a Manchester United fiatal középpályása hat ország válogatottjában is futballozhatna, de vélhetően Angliát választja. „Az angol válogatott az angoloké” - mondta erre Jack Wilshere. Igaza volt? Összeállítás a kettős állampolgárságú futballistákról, Puskás Ferenctől a koszovói albánokig. Anglia az angoloké? Melyik válogatottban szerepeljen Adnan Januzaj? Kérőkből nincs hiány. A Manchester United 18 éves támadó középpályása, aki a Premier League idei szezonjában két gólt lőtt (mindkettőt a Sunderland ellen) hat válogatott közül választhat. Szülei Koszovóból vándoroltak ki a jugoszláv háborús konfliktus idején. Koszovó Albániával határos, de függetlenségét Szerbia és az ENSZ sem ismeri el. Labdarúgóválogatottja a FIFA jóváhagyásával játszhat barátságos mérkőzéseket, az UEFA azonban - főként az orosz és a szerb vétó miatt - eddig nem vette fel a tagállamai közé. Januzaj tehát választhatná Albániát (szülei albán nemzetiségűek), Szerbiát (amely saját területének tartja Koszovót) és - nagyszülei révén - Törökországot is, akárcsak Belgiumot, hiszen ő már ott született. A belga válogatott szövetségi kapitánya, Marc Wilmots már az októberi, Horvátország, illetve Wales elleni világbajnoki selejtezőkre is meg akarta hívni Januzajt, a játékos azonban gondolkodási időt kén. S választhatná Angliát is, bár arra még három évet kellene várnia, Januzaj ugyanis 2011-ben került a Manchester Unitedhez, de a FIFA szabályai szerint csak öt év angliai tartózkodás után, azaz 2016-ban lehetne válogatott. Az angol sajtó egyértelműen a honosítás mellett foglalt állást, akadt azonban ellen- vélemény is. Jack Wilshere, az Arsenal 21 éves középpályása szerint az angol válogatott az angoloké.,Attól, hogy öt évig Angliában élsz, még nem leszel angol. Ha én Spanyolországba mennék, s ott élnék öt évig, akkor sem játszanék a spanyol válogatottban. Emlékeznünk kell arra, kik vagyunk. Márpedig mi angolok vagyunk Megvan a saját karakterünk. Kemények vagyunk, nem alkuszunk a pályán. A spanyolok technikásak, mi viszont bátrak vagyunk. Úgyhogy az angol válogatottban csak angoloknak kellene játszaniuk” — nyilatkozta Wilshere. Az angol krikettválogatott tagja, a dél-afrikai születésű Kevin Pietersen a Twitteren válaszolt Wilshere-nek, s több olyan sportolót hozott fel példaként, aki nem Angliában született, mégis sok dicsőséget szerzett Nagy-Bri- tanniának - például az olimpiai bajnok hosszútávfutó, a Szomáliából származó Mo Farah vagy a 2013-as Tour de France győztese, Chris Froome, aki Kenyában született. Hazám, Koszovó Nem Adnan Januzaj az egyetlen ismert koszovói albán íútballista, aki Nyugat-Európában próbál érvényesülni. Sokan Albániát választották, sokan pedig Svájcot, amely a balkáni háborúk idején befogadta a koszovói menekülteket. Xherdan Shaqiri (Bayern München), Granit Xhaka (Mön- chengladbach) és Valón Behrami (Napoli) is koszovói születésű, s mindhárom a svájci válogatottban szerepel. Szintén Koszovóban született Lórik Cana (Lazio), az albán válogatott csapatkapitánya. Amikor a 2014-es világbajnoki selejtezőkön Svájc Albániával találkozott, a két kezdőcsapatban összesen kilenc koszovói születésű futballista kapott helyet. A 2-0-s svájci győzelemmel végződő mérkőzés után a svájciak 19 éves játékosa, Granit Xhaka beismerte, a hajrában azért hagyott ki egy ziccert, mert nem akart gólt lőni a „sajátjainak”. „Teljes mértékben albánnak érzem magam” — magyarázta tettét Xhaka. Az angol élvonalban sem Januzaj az első koszovói albán: Shefki Kuqi (Blackburn Rovers) szülei is a balkáni háború elől menekültek Nyugat-Európába, s végül Finnországban kaptak menekültstátuszt; Egy bevándorló álma Miért van olyan sok külföldi származású futballista a nyugat-európai (német, belga, holland, svájci, svéd) válogatottakban? A magyarázat kézenfekvő: ezekben az országokban a bevándorló családok többsége etnikailag homogén gettókban él, a „török negyedben", a „bosnyák negyedben", az „albán negyedben", sőt: Stockholmban „kis Mogadishunak" nevezett, kizárólag Szomáliái bevándorlók által lakott városrészt is találunk - s a fiatalok számára az egyetlen kiugrási lehetőség a futball. Aki rendkívüli tehetség, annak nem kell végigjárnia a szamárlétrát, azonnal megváltozik a státusza, a vagyoni helyzete, bekerül az elitbe, s a sport révén hamar a társadalom népszerű és elismert tagjává válik, márpedig ez az életpálya vonzó alternatíva a kilátástalan gettónyomorral szemben. (Cikkünk erről: Cigánynak születni; Új Szó/Focitipp, 2012. október 30.)
