Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-12 / 263. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 12. Vélemény és háttér 7 Marián Kotleba Krszanahorka után most Besztercét ostromolja Bakancsban a megyeházára Marián Koriéba eredménye meglepte a szlovák sajtót, a politikusokat, sőt, talán még néhány elemzőt is, ám ez az eredmény már régen érett, s talán jobb, hogy egy megyei választáson ugrott ki, mintha hirtelen a parlamentbe toppanna be Kotleba. NAGY ANDRÁS Már négy évvel ezelőtt, a 2009-es megyei választások idején 10 százalékot szerzett Kotleba, de akkori eredményét azóta mindenki elfelejtette. A 26 ezer szavazat nem tűnik olyan rettenetes soknak, ám ezt egyetlen megyében szerezte, és ha a többiben csak ennek a felét kapná az országos választáson, már simán a parlamentbe is bejutna. Miután az SNS elindult lefelé a lejtőn, és már csak arra szolgált, hogy Ján Slotát és barátait üzlethez juttassa, várható volt, hogy valaki átveszi a helyét. Az SNS új vezetése nem volt képes megszólítani az igazi szélsőséges szavazókat, Kotleba pedig várta az alkalmat, hogy végérvényesen bekerüljön az országos köztudatba. Minden valószínűség szerint bakancsosainak tavalyi krasz- nahorkai vonulgatásai adták a végső lökést, hogy felfigyeljen rá az egész ország. Ehhez jött a választási kampány, az ingyenes sajtómegjelenés, és meg is lett az eredménye. A szlovák közvélemény eddig kényelmes helyzetben volt, mert Slota primitív, buta módon képviselte a nacionalizmust, de kiszámítható volt, akit a koalíciós partnerei többé-ke- vésbe kordában tudtak tartani, főleg ha hagyták, hogy tömje a zsebét. Ha a szlovák nacionalistákról volt szó, még legyin- teni is lehetett, hogy nálunk annyira nem is szélsőségesek, és egy alkoholista a vezérük. Ehhez képest Kodebáék sokkal rafináltabbak, felkészültek (jogászcsapat kísérgeti Kotlebát a bírósági tárgyalásokra meg az erőfitogtató demonstrációkra), agresszívek, és sokkal inkább az emberek szociális érzékenységén keresztül közelítenek a rasszizmushoz és a xenofóbiá- hoz. És ne feledjük, mostantól Kotleba képviselő úr a besztercebányai megyegyűlésben. Ugyanaz történik Szlovákiában 2013-ban, mint ami Magyarországon az elmúlt években, amikor lassan elkezdett Kotlebáékvalószínűleg sokat tanultak a Magyar Gárdától és a Jobbikhoz köthető egyébfélmilitá- ris csoportoktól. felemelkedni a Jobbik és a különféle gárdás alakulatok. Egyébként biztos vagyok benne, hogy Besztercebánya megyében Kotleba sok magyar szavazatot is kapott, hiszen sem az MKP-nak, sem a Hídnak nem volt valódi, saját megye- főnökjelöltje, és a „rendcsinálásra”, a roma problémára a magyar szavazók is ugyanannyira fogékonyak, mint a szlovákok. Érdemes megfigyelni, hogy Kodebáék a magyarokkal szemben sokkal kevésbé agresszívak, mint amilyen az SNS volt. Sőt, nagyon valószínű, hogy rengeteget tanultak a Magyar Gárdától és a Jobbikhoz köthető egyéb félmi- litáris csoportoktól. Hogy Kot- lebáékról nem most hallottunk utoljára, az biztos. Amire most nekik szükségük van, az a lehető legnagyobb hírverés és me- diális tér, ahol terjeszthetik saját igéjüket. A jövőre esedékes önkormányzati, európai parlamenti és államfőválasztás újabb szereplési lehetőséget biztosít a számukra, és egyértelmű, hogy a társadalmi és szociális problémák, amelyeket meglovagolva hergelik az embereket, nem fognak addig megszűnni. Az pedig, hogy Kodéba nem csak a jobboldal problémája, mindenki számára vüágos, de Fico talán csak akkor veszi majd komolyan, amikor az ő nacionalista szavazóit is kezdi elhalászni. (Ľubomír Kotrha karikatúrája Szoruljatok rám! Különben ahány ház, annyi baj legyei KOMMENTÁR A megyék megvédése TOKÁR GÉZA Míg pár hete a rozsnyói események kapcsán ar- ról írtunk, milyen problémákkaljár az MKP Kpdif' számára, ha nem kellőképpen centralizált a ff párt, a megyei választásokvégeredménye megmutatta, megvannak az előnyei, ha a helyi «V sejtekben önjáró jelöltekis vannak. MMÁÍéI A Híd viszont ráfizetett arra, hogy nem tudott (vagy nem is akart) megfelelő jelölteket találni a választásokra, a párt szerkezeti gondokkal küzd. A Magyar Közösség Pártjának megyei választáson elért eredménye egyértelmű siker, hiszen a legtöbb régióban megőrizte pozícióit. A jó szereplés nem volt annyira egyértelmű, mint utólag tűnhet, hiszen négy éve, a 2009-es megyei választás volt az első a Híd számára, s az a voksolás csak a terep előkészítését jelentette számára. Az akkori eredményekhez képest úgy tűnt, a Híd most csak nyerhet, az MKP pedig veszíthet. Ráadásul a parlamenti, majd a helyhatósági választásokon az utóbbi években alaposan átrendeződtek az erőviszonyok. Ehhez képest a megyéket megvédte az MKP, na de miért? Az állandóság az alapja annak, miért ítélheti sikeresnek a választási szereplést a párt. Az MKP-szimpatizánsok gazdagodtak egy egyértelmű, kollektív sikerélménnyel (amit egyébként elsősorban a nyugati régióknak köszönhetnek, középen és keleten azért több helyen vannak problémák). Nagy szükség van a hasonló élményekre és pozitív impulzusokra, hiszen az MKP idén már harmadik éve nincs parlamentben, a megyei bástyák megtartása viszont rámutatott, hogy tud mit kínálni a szimpatizánsain túl a politikusainak is. A kedvező összképet egyetlen dolog ronthatta volna el - Be- rényi József sok rizikóval járó és kis híján rosszul elsülő indulása a megyefőnöki választáson. Még a második hely megszerzése után is tér nyílt az eredmények veszélyes értelmezése előtt, hiszen az MKP elnöke mellé mérhető egyéni népszerűségben felzárkózott Nagy József, aki ráadásul nem is a Híd első embere. Berényi ugyanakkor az egyenlő erők küzdelméből a lehető legszerencsésebben keveredett ki, elérte kitűzött célját és második lett Nagyszombat megyében. Ebből akár komoly stratégiai előnyök is származhatnak. Ha a pártelnök képes érdemi egyezségre jutni a szlovák jobboldallal, az MKP akár kitörhet abból a karanténból, ahová az utóbbi években jutott. Amennyiben pedig a választók memóriája is kegyes lesz, akkor évek múltán nem a kis különbség, hanem az MKP jelöltjének második és a Híd-jelölt negyedik helye marad meg a köztudatban. A Híd egyértelmű vereséget szenvedett az MKP-val szemben, viszont ennek a vereségnek a mértékét és jelentőségét a 2009- eshez hasonlóan nem szabad túlbecsülni. A párt megyei választásokon induló funkcióhalmozói (Nagy József, ÉrsekÁr- pád vagy Gál Gábor) jól szerepeltek. A második vonal viszont teljes egészében hiányzik a pártnál. A végletekig központosított Híd-vezetés négy év alatt sem tudta kinevelni azokat a kádereket, akik nem a legfelső és legalsó, hanem a középső, megyei szinten fel tudják venni a versenyt az MKP-val. A Híd ezzel együtt az MKP eufóriájával veszíthet a legtöbbet, hiszen saját választóit is elkedvetlenítheti az eredmény. Összességében tehát az MKP-Híd különmeccset az MKP nyerte, de ezt a nagyon látványos sikert a győztesnek és a vesztesnek is a helyén kell kezelnie, s csak óvatos következtetéseket lehet levonni belőle a későbbi választásokra nézve. Joseph Kony és az Úr Ellenállási Hadserege Közép-Afrikában ártatlan férfiak, nők és gyerekek tízezreit rabolta el, erőszakolta meg és mészárolta le Sikerülhet közadakozásból elkapni az ugandai rémet? MTl-HÁTTÉR Sikerülhet-e közadakozásból pénzelve kézre keríteni egy háborús bűnöst, aki Afrika dzsun- geleinek mélyén bujkál? Egy afganisztáni és Szomáliái harci tapasztalatokkal felvértezett kanadai kalandor, Robert Young Pelton ezzel próbálkozik: adományokat gyűjt az interneten, hogy felbéreljen egykori katonákból álló csapatot Joseph Kony ugandai tömeggyilkos hadúr felkutatására. Pelton - akinek tervét számos Afrika- szakértő bírálta -, csak egy azon magánemberek, segélyszervezetek és államok sorában, amelyek sarokba próbálják szorítani a tömeggyilkos ugandai hadurat és szervezetének, az Úr Ellenállási Hadseregének (LRA) tagjait. Konyt annak ellenére sem sikerült eddig elfogni, hogy Barack Obama amerikai elnök 2011 végén százfős katonai alakulatot küldött a térségbe, hogy segítsék a konfliktusban érintett középafrikai országok hadseregeit az LRA elleni harcban. A küzdelemben számos civü szervezet is részt vesz, így az Invisible Children amerikai segélyszervezet, amelynek videója széles körben is ismertté tette az ügyet. A Konyról és a gerillaszervezetről szóló 29 perces videót tavaly több mint 100 müli- óan nézték meg az interneten. Egy másik szervezet, a houstoni Bridgeway Foundation két éve egy katonai magánvállalatot alkalmazott, hogy segítsen a Konyra vadászó fegyveres erőknek elsajátítani a gyerektúszok mentésének technikáit. A civil szervezet szerződtetett egy légi- társaságot is, amelynek repülőgépe és helikoptere rendszeresen felveszi az LRA-tól elszökött dezertőröket. Az amerikai külügyminisztérium úgy értékeli, hogy a civü szervezetek lényeges szerepet játszottak a vüág figyelmének felkeltésében az LRA gaztetteire, és továbbra is fontosak a szörnyűségek eüeni küzdelemben. Pelton pénzgyűjtését azonban eddig egyik szervezet sem kommentálta. Pelton, A vüág veszélyes helyei című könyv szerzője. Dolgozott már az amerikai hadseregnek Afganisztánban, és - saját elmondása szerint - kimagaslóan jó bujkáló személyek megtalálásában. Ha összegyűlik a szükséges összeg, akkor elkezd Kony után kutatni, aki a feltételezések szerint jelenleg a Középafrikai Köztársaságban rejtőzködik. „Nem a pénzért vadászunk Konyra, csak szeretném kipróbálni, hogy létre tudok-e hozni egy ütőképes rendszert” - hangoztatja Pelton. Az ugandai hadúr eüen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények- gyükos- ság, szexrabszolgaságba taszítás, nemi erőszak, kínzás - vádjával még 2005-ben adott ki elfogatóparancsot. J. Peter Pham, a washingtoni Adantic Councü vüágpolitikai kutatóintézet igazgatója kételkedik a sikerben. „Nehéz eldönteni, hogy ez a terv nevetséges vagy inkább szégyenletes. Arra kérni a nyilvánosságot, hogy adjon pénzt egy önmagát reklámozó kalandor és két filmes váüal- kozására, hogy megpróbáljanak felkutatni egy hadurat, akit több afrikai ország hadserege és az amerikai különleges erők sem tudtak kézre keríteni... hát ez enyhén szólva is mosolykeltő” - mondta Pham. Az Úr Ellenáüási Hadserege ártadan férfiak, nők és gyerekek tízezreit rabolta el, erőszakolta meg és mészárolta le, a csonkítás mindennapos büntetés. Kony az elrabolt gyerekekből gyerekhadsereget tart fent, akiket folyamatosan kábítószer hatása alatt tart. Az LRA kegyetienkedései miatt három afrikai országban több mint 380 ezer ember kényszerült elhagyni lakhelyét. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma összesen 15 millió doüár jutalmat ajánlott fel annak, aki segít kézre keríteni Konyt és két hadnagyát. Fred Harrel őrnagy, az Egyesült ÁUamok által támogatott, az Afrikai Unió vezette misszió az utóbbi években jelentősen szűkítette Kony mozgásterét és befolyását. „Összességében csökkent a támadások, az emberrablások és a polgári áldozatok száma, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a gerülaszer- vezetből dezertálóké” - mondta. Kony azonban minden eddigi erőfeszítés ellenére továbbra is szabadon van.
