Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-11 / 262. szám, hétfő

www.ujszo.com egészség ■ 2013. november 11. GYÓGYHÍREK 15 okán nem is sejtik, ho­gyan hat a kemoterápia. Ha tudnák, talán kisebb lenne a félelem. A több mint 100 kemotera- peutikumot különféle kombináci­óban alkalmazzák, amit természe­tesen az orvos határoz meg. A hasmenés, a vérképzési zavarok, a hányás, az immunzavar mellett - főleg a nők számára - a legfájóbb a haj kihullása. Lelkileg a legnehe­zebben azt viselik, amikor a tükörbe nézve kopasz fejet látnak. Önbizalmukat vesztve lelkileg labi­lissá válnak, hiszen mindenki már messziről látja, hogy daganatos be­tegek. Egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy eltitkolják a betegséget. Az in­ternetes fórumokon megdöbbentő vallo­mások olvashatók ar­ról, ki hogyan éli meg a haj elvesztését. A szakemberek azt ta­nácsolják, hogy ha le­het, előre készüljenek fel a helyzetté: vágas­sák rövidre a hajukat, s válasszanak megfe­lelő vendéghajat, elő­re beszéljenek erről a hozzátartozók­kal, fokozatosan szokjanak hozzá az új helyzethez, tartsanak kapcsolatot azokkal a nőkkel, akik hasonló hely­zetben vannak, ,A hajammal együtt elveszítet­tem az önbizalmamat is. Amikor belenéztem a tükörbe, már nem is magamat láttam, hanem a rák áldozatát. Hosszú ideig tartott, amíg másképp kezdtem magam érzékelni”, „Mintha a homlo­komra lenne írva, hogy rákos va­gyok. Mintha meztelen lennék, és nem bújhatnék el” - olvasható a világhálón. Hogyan segíthet a környezet? ,A nő maga döntse el, hogy akar, vagy nem akar a problémáról be­szélni” - mondja dr. Mária Andrašiová onkopszichiáter, majd így folytatja: „Ha a beteg úgy dönt, hogy titokban akarja tartani betegségét, ezt is tiszteletben kell tartani, viszont ha beszélni akar, meg kell őt hallgatni. Sajnálkozni nem kell, hanem igyekezni kell megérteni. Nem bagatellizálni és A kemoterápia után sem kell feltétlenül kihullania a hajnak Dr. Juraj Detvay klinikai onkológus A legtöbb ember a kemoterápiának már a hallatára is összerezzen, meg­rémül, mert a daganatos betegségek egyik kezelési formája. Cél­ja az, hogy megállítsa vagy lelassítsa a da­ganatos sejtek nö­vekedését, amelyek gyorsabban osztód­nak és növekednek, mint az egészséges sejtek. Sokszor ez a kezelés elkerülhe­tetlen. nem kiforgatni azt, ami gyötri, s mindenképpen felajánlani neki a segítséget...” Szlovákia azon kevés európai or­szágok közé tartozik, ahol már tesztelik azt a készüléket, amely- lyel hajhullás nélkül lehet kemo­terápiát végezni. Lényege, hogy a fejet bizonyos hőmérsékletre le­hűtik, aminek következtében csökken a hajhagymák aktivitása, és ezzel csökken anyagcseréjük. Ennek következtében a kemote­rápia nem okoz olyan nagy kárt a hajhagymáknak, és a hajhullást meg lehet előzni. A Paxman ké­szülék hatékonyságát tudomá­nyos felmérések is igazolták. A fejet kb. 30 perccel a kemote­rápia előtt és a kezelés alatt is hű­tik. Jó tudni, hogy az eljárás ké­nyelmes és fájdalmatlan. Elsőként a nyitrai kórházban Ezt a korszerű eljárást Amerika, Ausztrália, Japán, Egyiptom és Nyugat-Európa több mint 18 or­szágában már sikeresen alkalmaz­zák, összesen 1800 van belőle forga­lomban, legtöbb Nagy- Britanniában. A szlovákiai nők egy csoportja már ki is próbálta. Ha a biztosítók a „parókapénzt” erre a műszerre fordítanák, a befektetés 3-5 év alatt simán megtérülne. Szlovákiában elsőként a nyitrai egyetemi kórház radioterápiai osztá­lyán próbálták ki a gépet dr. Juraj Detvay klinikai onkológus felügye­letével. Elmondta, hogy eddig ösz- szesen 12 daganatos betegnek nyílt lehetősége a speciális kezelésre, s kö­zülük háromnak egyáltalán nem hullott ki a haja. „Mindenki jelentkezhet nálunk...” Szerkesztőségünk kérdésére - van-e lehetőség arra, hogy Szlovákia más járásaiból is igénybe vegyék a speci­ális kezelést - a klinikai onkológus úgy tájékoztatott, hogy minden az adott beteg betervezett kezelésétől függ. Ismerni kell a kezelési rezsi­met, vagyis azt, milyen kemoterápi­át írtak elő a betegnek. Ennek alap­ján meg tudják mondani, hozzáve­tőlegesen mennyire lesz sikeres ez a kezelés. „Nagyon fontos, hogy a pá­ciens és az orvos minden lényeges kérdéstmegbeszéljen.Természetesen mindenki jelentkezhet nálunk” - tájékoztatott dr. Detvay. Elmondta, a nyitrai egyetemi kórházban jelen­12 betegkapta mega spe­ciális kezelés lehetőségét, s közülük háromnak nem hullott ki a haja. leg egy műszer van két „sapkával”, ami azt jelenti, hogy egyszerre két beteg veheti igénybe. Tehát egy nap alatt két beteg kaphatja meg a ke­moterápia idején ezt a „hajvédő” módszert. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen az érdeklődés más kórházak részé­ről. „Mi nem foglalkoztunk más kórházakkal, csak a mi pácienseink igényeit próbáltuk kielégíteni. Ha lesz érdeklődés, természetesen rea­gálni fogunk rá. Ha valamelyik kórház szeretné beszerezni a mű­szert, alapítványokon keresztül jut­hat a szükséges pénzhez. Mi ezt a betegnek nyújtott standard feletti ingyenes szolgáltatásnak tartjuk, amivel pácienseinknek akarunk se­gíteni. Az igazsághoz tartozik - és ezt szeretném hangsúlyozni —, hogy a speciális kezeléssel sem ma­rad meg mindenkinek a haja. Ez is attól függ, ki milyen kemoterápiát kap” — hangsúlyozta dr. Juraj Detvay. (kovács) A kertészkedés a hosszú élet titka A hosszabb élettel hozta ösz- szefiiggésbe a kerti munkát, illetve a ház körüli teen­dők elvégzését egy svéd tanulmány, amelyet a British Journal of Sports Medicine című folyóiratban kö­zöltek. A tanulmány szerint az idő­sebbek számá­ra nehézséget jelenthet az erő­teljes testmozgás, ám a mostani ered­mények szerint már az ülő élet­mód elkerülése is életmentőnek bi­zonyulhat esetük­éi ben. Az összesen 4232 hatvan év feletti ember bevonásával ké­szült vizsgálat szerint a hosszú időn át való ülés kiiktatásával csökkenthető a szívroham és az agyi érkatasztró­fa kockázata. A stockholmi Karolínska Egyetemi Kórház kutatói szerint az idősebbek hajlamosak több időt ülve tölteni és kevesebbet mozogni, mint más korosztályok tagjai. A kutatók most olyan mérsékelten aktív - az ülés és a teljes erőbedobással végzett test­mozgás közötti - tevékenységek jótékony hatását vizsgálták, mint az autójavítgatás, a háztartási te­endők, a fűnyírás, a földi szeder leszedése és a vadászat. Az eredmények azt mutatták, hogy a napi szinten aktívabb embereknél volt a legalacso­nyabb a szívroham kockázata, de a „semmit nem csinálókhoz” ké­pest azon résztvevőknél is alacso­nyabb volt a kockázat mértéke, akik nem végeztek ugyan test­edzést, de összességében aktív életet éltek. A tanulmány szerint az aktív életmód 27 százalékkal csökkentette a szívroham, illetve az agyi érkatasztrófa kockázatát, és 30 százalékkal csökkentette a két működészavar okozta halál­esetek számát a 12 évet felölelő vizsgálat ideje alatt - adta hírül a BBC News. A kutatók szerint a hosszú ideig tartó ülés lassíthatja az ember anyagcseréjét, illetve az aktivitás hiánya megváltoztathat­ja az izomszövetekben termelődő hormonokat. Ezeknek idővel romboló hatása lehet az egész­ségre. ,Annak ellenére, hogy a tanul­mány csupán hatvanéves embe­reket vizsgált, teljesen ésszerű azt feltételezni, hogy minél aktívabb életmódot folytat valaki élete so­rán, annál alacsonyabb lesz ese­tében a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásának kockáza­ta” - mondta Tim Chico, a Sheffield Teaching Hospitals ne­vű egészségügyi szervezet szív- szakorvos-tanácsadój a. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents