Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 2. Szalon 21 Az angol úrinőből a közel-keleti kérdés elismert szakértője lett, akinek a véleményét korának befolyásos politikusai is gyakran kikérték Gertude Bell, a sivatagi rózsa Perzsiába turistaként érkezett, tudósként maradt és politikusként befolyásolta az arab államok jövőjét. Egy évszázaddal ezelőtt megálmodta Irakot - bár abban biztosak lehetünk, hogy nem olyannak, amilyenné az ország mára vált. Ő volt Gertrude Margaret Lawthian Bell - az angol nő, aki a szemerkélő eső helyett tűző napfényre, harso- góan zöld pázsit helyett forró homokra vágyott. VRABEC MÁRIA Gertrude vagyonos családban látta meg a napvilágot 1868. július 14-én. Nagyapja, Isaac Bell alapította 1844-ben a bányákat és vasfeldolgozó üzemeket is birtokló, több mint 60 ezer embert foglalkoztató Bell Brothers társaságot. A családban azonban nem csak az anyagi javak gyarapítását tartották fontosnak, nagy figyelmet fordítottak a tudományok művelésére, a politikai karrierre és különböző művészeti ágak támogatására is. Túl művelt volt ahhoz, hogy férjhez menjen A Bell-házban gyakran megfordultak a kor jeles természet- tudósai, filozófusai és diplomatái - ilyen közegben pedig nem tűnt túl nagy merészségnek, hogy a fiatal Gertrude az oxfordi egyetemre jelentkezett. Életrajzírója, Janet Wallach szerint nem mintha annyira emancipált és becsvágyó lett volna, egyszerűen a tudásvágy és a kíváncsiság hajtotta, miközben a lelke mélyén ő is családra és biztonságra vágyott. Talán a boldogság keresése űzte őt egyre veszélyesebb utakra, és nem engedte megállapodni akkor sem, amikor már elismert felfedezőként, sikeres íróként és befolyásos diplomataként tartották számon. Oxfordban kiemelkedő eredménnyel végzett a fiatal new- castle-i lány, messze lekörözve férfi évfolyamtársait, s valószínűleg ez a nőknél akkor még igencsak szokatlan műveltség és önállóság nehezítette meg számára a párválasztást is. Engedelmesen részt vett ugyan a felsőbb körök társasági eseményein, de a kegyeiért versengő jómódú ifjak között egyszerűen nem talált magának szellemi társat. így, amikor betöltötte a 24. életévét, és az akkori szokások szerint már vénlánynak számított, a családja saját kívánságára hosszabb utazásra küldte Perzsiába. Ez az út határozta meg Gertrude egész további életét - szakmai és magánéleti szempontból egyaránt, hiszen ekkor ejtette rabul a varázslatos Kelet, és itt ismerte meg nagy szerelmét, Henry Ca- dogantis. Porcelán étkészlet és felfújható fürdőkád Teheránban a brit nagykövet rezidenciáján szállt meg. Idejét először a perzsa nyelv tanulásával töltötte, majd a követségi titkárral, Henry Cadogannel egyre gyakrabban kirándult olyan településekre, ahol fehér ember addig még nem járt. Az arabok először bizalmatlanul fogadták az úri hölgyet, aki a sivatagba is porcelán étkészletet és felfújható gumi fürdőkádat vitt magával, de tisztelték a bátorságát, és látva, milyen kitartóan érdeklődik az életmódjuk iránt, hamar meg is kedvelték. Gertrude ebben az időszakban fordította le Háfiz perzsa költő verseit angol nyelvre, a The Times sorozatban közölte közelGertrude Bell (1868-1926) Arábiái Lawrence-szel a brit hírszerzésnek dolgozott keleti riportjait, megjelent első könyve, az Amurath to Amu- rath, amely úti beszámolókat tartalmaz, és a sikeres nő végre boldog is volt, mert Henry Ca- dogan viszonozta szerelmét. Házasságkötésükhöz azonban Gertrude módos családja a vőlegény nincstelensége miatt nem járult hozzá. A viktoriánus erkölcsök szerint nevelt fiatal nő nehezen tudta elképzelni, hogy csak úgy együtt éljen valakivel, de vívódásaira az élet adott tragikus választ: a szeretett férfi 1893 nyarán autóbalesetben meghalt. A gyász ellenszereként Gertrude ismét a munkába és az utazásba vetette magát - Perzsa életképek címmel jelentette meg a Henry Cadogannel átélt élményeit, arabul tanult, hegyet mászott, majd úgy döntött, hogy hazamegy Angliába és archeológiát fog tanulni. Már régészként tért vissza Mezopotámiába, majd a mai Szíria, Libanon, Izrael és Irak területére, ahol ásatásokat végzett. Naplóiban nemcsak munkájáról számolt be aprólékosan, hanem az ottani szokásokról és arról is, hogy a kiszámítható, rideg angolokkal szemben az arabokat lobbanékony, titokzatos embereknek tartja, és épp ezért vonzzák őt annyira, hogy újra meg újra visszatér közéjük. Számos észrevétele máig időszerű, és sokat segíthet az arab gondolkodásmód megértésében a mai utazóknak is. Gertrude Bell a saját tapasztalatai alapján írta le, hogy az egyetlen törvény, amely az arab világban érvényes, a sivatag törvénye. Azt mondja, hogy akiről nem tudod, a barátod-e, az az ellenséged, hiszen néhányszor ő is. klánok fogságába esett, és csak talpraesettségének köszönhetően szabadult. Az angol szalonokban nevelkedett úrinő Gertrude Bell ásatása Maden$ehri mellett (Törökország) 1907-ben Gertrude Bell (bal szélen) az egyetlen nő volt az 1921-es kairói konferencián (Képarchívum) már a múlt század elején rájött arra, amivel az arab országoknak hadat üzenő nyugati politikusok ma sem számolnak: az iszlám ereje abban rejlik, hogy követőinek nincs nemzeti öntudatuk, a vallás mindennél erősebb kapocs. Az arab monarchia megálmodója Törökországban ismerkedett meg második nagy szerelmével, Dick Doughty Wylie ezredessel - a nős férfi és az akkor már minden konvencióra fittyet hányó tudósnő románca nyolc évig tartott, és csak az ezredes halála vetett véget a viszonynak. Wylie ezredes a gallipoli ütközetben esett el 1915-ben. Gertrude ekkor már elismert szaktekintélynek számított, tudományos eredményeit rendszeresen publikálta a Revue Ar- chéologique című folyóiratban, 1906-ban megjelent The Desert and the Soun című könyve, és az arab világgal kapcsolatban egyre gyakrabban kérték ki a véleményét politikusok is. Baráti köréhez tartozott Arábiái Lawrence, Lloyd George és Winston Churchill - nem véletlen tehát, hogy amikor a brit hírszerzés létrehozta a Kairói Arab Irodát, Gertrude Bellt is együttműködésre kérték fel. Itt dolgozott Arábiái Lawrence is, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen - Gertrude talán nála is jobb szakembernek bizonyult. Amikor 1917-ben a brit hadsereg kiűzte a törököket Bagdadból, Nagy-Britannia komoly dilemma előtt állt: támogassa a kicsi arab államok megalakulását vagy ne? Gertrude Belinek meggyőződése volt, hogy a brit érdekeknek leginkább egy önálló arab monarchia felelne meg, és az 1921-es kairói konferencián, amelyen 39 férfi között egyetlen nőként vett részt, sikerült is meggyőznie a többi küldöttet. így jött létre Irak három volt török provinciából (Bagdadból, Bászrából és Moszul- ból) - és egy angol hölgy akaratából. A trónra, ugyancsak Gertrude Bell elképzelése szerint, I. Fejszál király került - az uralkodó később gyakran vendégül látta, barátjának fogadta az angol ladyt. Gertrude segített az iraki közigazgatás megszervezésében, és létrehozta a bagdadi régészeti múzeumot. Már- már úgy tűnt, az örökké nyugtalan világutazó megállapodott, de a sors másként akarta: Fejszál király a népakaratnak engedve lazított brit kapcsolatain, és ezáltal Gertrude Bell befolyása is csökkent. Egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdött, betegségek gyötörték, élete vége felé a depresszió is elhatalmasodott rajta. Ötvennyolc éves korában, altatótúladagolás következtében halt meg - ma sem tudni, hogy öngyilkos lett-e, vagy csak túl fáradt volt ahhoz, hogy bármire figyelni tudjon. Mai mércével mérve is csodálatosan gazdag, eseménydús életet élt, mindenben Idemelke- dett kortársnői közül. Mégis, magányos és boldogtalan volt, mint a történelem nagyjai olyan gyakran. A 2007 óta bezárt színház teljesen megújult, hivatalosan november 7-én, a magyar opera napján nyílik meg ismét a közönség előtt Erkel-feszt az újra megnyíló dalszínházban ELŐZETES Budapest. Négynapos ünnepi programsorozattal nyűik meg hivatalosan november 7-én, Erkel Ferenc születésének évfordulóján az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. November 7. a magyar opera napja is, így a gálaesten magyar operákból csendülnek fel részletek. Az ünnepi műsor előtt mutatják be M. Tóth Géza A magyar operajátszás története című félórás filmjét. A Népoperától az Erkel Színházig címmel a gálaest előtt kiállítás is nyűik az előcsarnokban. Az esti hangverseny első felében Erkel művei szólalnak meg, a második rész Kodály-dallamokkal indul. Másnap Ákos a Karcolatok című zenei anyag turnéjának „nuűadik” koncertjét adja az újjávarázsolt Erkel Színházban. November 9-én Bartók operáját, A kékszakállú herceg várát és Vajda János egyfelvonásosát, a Mario és a varázslót játsszák. A két opera férfi főszerepét - a Vajda-műben Cipoűát, Bartók alkotásában a Kékszakállú herceget - Bretz Gábor énekli, Judit Mester Viktória lesz. November 10-én Árnyalatok címmel táncest látható. Solymosi Tamás balettigazgató azt hangsúlyozta: szeretné, hogy minden tánctársulat, minden stílus otthonosan érezze magát az Erkel Színházban. Az alkalomra szerkesztett műsorban nemcsak a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának növendékei, hanem a Háry-előadásokban már sikert aratott Honvéd Együttes művészei is fellépnek. Uj színt képvisel a programban Budai László tangótáncos produkciója. A fesztivál kezdetére teljesen megújul a 2007 óta bezárt színház. Áz átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak az öltözők, a szociális terek. Korszerűsítették a színpad műszaki berendezéseit. Az épület gépészeti rendszereinek számottevő része is megújulhatott. A közönség új arculatú auditóriumba lép be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a rendkívül jó akusztikai adottságok ne változzanak. A nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, az Erkel azonban így is a legtöbb nézőt befogadó magyarországi színházépület. (MTI) A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, az Erkel azonban így is a legtöbb nézőt befogadó magyarországi színházépület (Képarchívum)
