Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-08 / 261. szám, péntek (260. szám)

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 8. www.ujszo.com A déli városokban is többtucat hajléktalan él A hajléktalanok is szavazhatnak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem feltétele a vá­lasztásokon való részvételnek a bejelentett lakcím. A hajlékta­lanok személyi igazolványában mindössze a település neve szerepel lakhelyként, ezért ők a hétvégi megyei választásokon abban a körzetben adhatják le voksukat, amelybe a városi vagy a községi hivatal tartozik. A legtöbb hajléktalan szava­zó a főváros Ligetfalu városré­szében van bejelentve. A nagy­jából 1500 itteni hajléktalan között viszont korábban sem volt nagy a szavazókedv, és idén sem számítanak arra,, hogy a hajléktalanok megro­hamozzák a szavazóhelyisége­ket, mondta Michaela Platzne- rová a ligetfalui önkormányzat sajtóosztályáról. „Legutóbb csak tízen jöttek” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy holnap a Dudova utcai alapiskolában ki­alakított szavazóhelyiségbe váiják őket. Az Óvárosban vagy 600 hajléktalant tartanak nyil­ván, ők a Grössling utcai ala­piskolában adhatják le voksu­kat, mondta Alexandra Obu- chová, a városi hivatal szóvivő­je. Újvárosban 400, Károlyfa- luban 300 bejelentett hajlékta­lanról tudnak. A hajléktalanok vidéken is azokban a körzetekben szavaz­hatnak, ahova az önkormány­zati hivatal épülete tartozik. Dunaszerdahelyen tavaly télen 16, Komáromban 27 hajlékta­lant tartottak nyilván. Érsekúj­vár utcáin a nyári hónapokban 80-120, télen 200 hajléktalan él, állítja a hajléktalanokkal fog­lalkozó Proti prúdu (Szemben az árral) civil szervezet - ezek­nek persze csak töredéke van bejelentve, (vps, TASR) Megyej választások az Új Szóban Hétfőn 7 oldal a választásokról 0 teljes eredménylista 0 magyar képviselők 0 grafikonok 0 interjúk 0 elemzések 0 érdekességek Szombaton és vasárnap az ujszo.com-on: 0 részeredmények első kézből 0 grafikonok 0 tudósítások 0 gyorselemzések Értesüljön első kézből, válassza az Új Szót! RÖVIDEN Ezrest fizet a gicei polgármester Besztercebánya. Három évi, felfüggesztett szabadság- vesztésre és 1000 euró pénzbírságra ítélte tegnap a Speciali­zált Büntetőbíróság a 41 éves Ľubomír Samkót, a nagyrőcei járásbeli Gice (Hucín) község polgármesterét. A férfi vádal­kut kötött a speciális ügyésszel, melyet a bíróság jóváha­gyott. A polgármester korábban 10 ezer eurós kenőpénzt kért a vállalkozótól, aki erre kapcsolatba lépett a rendőrség­gel. Samko elítéltként nem gyakorolhatja a polgármesteri tisztséget. A próbaidő alatt pártfogó felügyelet alá helyezték. A vádalkunak az is része, hogy 10 évig nem helyezkedhet el sem fizetett, sem választott tisztségben az állam- és közigaz­gatásban. Ha a pénzbírságot nem fizeti be, egy évet le kell ülnie. (SITA) Tovább esett az eurózóna alapkamata A bankhitelek kamata várhatóan nem csökken ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt/Pozsony. Az EKB újabb 25 bázisponttal - a május­tól érvényes 0,50 százalékról 0,25 százalékra - csökkentette az eurózónás alapkamatot. Csak összehasonlításképpen: az euró 2009-es szlovákiai bevezetése idején az alapkamat még 2,50 százalékvolt. Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője sze­rint az EKB az infláció csökke­nésének köszönhetően vágha­tott kamatot. A pénzromlás aránya ugyanis az euróövezet- ben októberben 0,7%-ra csök­kent a szeptemberi 1,1%-ról, vagyis az EKB 2%-os inflációs célt könnyedén teljesítik. A gyenge gazdasági teljesítmény is lazításra ösztönözhette a központi bankot, hiszen az eu­róövezet kilábalása továbbra sem vett igazi lendületet. Az alapkamat újabb megvá- gásának köszönhetően elvileg csökkennie kellene a hitelka­matoknak. Banki elemzők sze­rint viszont erre kicsi az esély. A pénzintézetek ugyanis a kor­mányzat intézkedései és a pénzpiaci helyzet miatt nehe­zebben tudnak profitot termel­ni, így várhatóan kihasználják a lehetőséget, a különbözetet „lenyelik”. A bankok hivatalos indoklása alapján azért nem várható kamatcsökkenés, mert a „kiélezett konkurenciaharc­nak köszönhetően” már koráb­ban jelentősen csökkentek a kamatok, (mi, MSz) Lipšic fizesse ki, Dzurinda és Žitňanská pedig kérjen bocsánatot, követeli az igazságszolgáltatás feje Harabin kevesli a 150 ezer eurót Pozsony. Bár magát nagylelkű embernek tartja, lelki traumák gyötrik, sok az ellensége, és rá nehezedik az or­szágban a legnagyobb nyomás. Štefan Hara- binnak másodfokon 150 ezer eurós kártérítést ítélt a bíróság, ő viszont többet akar. ÖSSZEFOGLALÓ Velem nem lehet lacafacázni! Akkor is pert nyerek, ha igazat írnak rólam. (SITA-felvétel) Štefan Harabin 150 ezer eu­ró kártérítést kap a főügyész­ségtől, mert az öt éve megerő­sítette a Baki Sadikival folyta­tott telefonbeszélgetése átira­tának hitelességét. A Legfel­sőbb Bíróság elnöke 1994-ben telefonált az albán drogbáró­val. A Pozsony I. Járásbíróság korábbi döntését másodfokon a Pozsonyi Kerületi Bíróság is megerősítette. Fellebbezésnek helye nincs. Mivel a főügyészség jöve­delme az állami költségvetés­ből származik, Harabin újabb magas kártérítését ezúttal az államkassza fizeti ki az adózók pénzéből. Harabin tegnap fel­szólította Daniel Lipšic volt belügyminisztert, hogy fizesse ki ő a kártérítést. „Mert ez a fel­vétel az ő műve. Ha arra van pénze, hogy a képével kiplaká- toltassa az országot, akkor erre is lehet” - mondta Harabin. Úgy véli, a 150 ezer euró na­gyon alacsony kártérítés. „Már a puszta tény is, hogy valaki bí­róként összefüggésbe hoz egy drogdílerrel, egy olyan trauma, amely megfizethetetlen” - vall­ja Harabin. Az sem elég neki, hogy egy pert megnyert, mint mondta, további lépéseket ter­vez a Sadiki-vádak kapcsán. Hozzátette, nem a pénz kell neki. „Azt úgy is a gyermekon­kológiának adom” - nyüatkoz- ta. Tegnap egy másik pert is megnyert, így nem kell bocsá­natot kérnie Lipsictől azért, mert a parlamentben azzal vá­dolta őt, hogy összeköttetés­ben van az albán maffiával. Lipšic tragédiának tartja a bíró­sági döntést. „Ha a hangfelvé­tel szerinte nem létezett, miért nem tett feljelentést? Felje­lenthette volna akár a médiát is, de nem tette” - üzente a No­va elnöke. Harabin nagylelkű embernek tartja magát, megelégszik az­zal, ha minden politikus, aki ko­rábban azzal vádolta őt, hogy kapcsolatban van az alvilággal, bocsánatot kér tőle. „Lucia Žitňanská és Mikuláš Dzurinda is többször emlegettek ilyesmit. Nekem minden pontosan fel van jegyezve” - fenyegetőzött Harabin. Úgy véli, Szlovákiá­ban őrá nehezedik a legna­gyobb társadalmi és mediális nyomás. „Sok ellenségem van, de erről majd könyvet írok, mi­után nyugdíjba vonultam” - tet­te hozzá, (vps, SITA) Orbán mindenkit választani hívott a Máért tegnap véget ért tizenkettedik ülésén Emelkedik Robert Fico ingerküszöbe BUDAPEST, 2013. NOVEMBER 7. (MTI-felvétel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hiába kampányol Vona Gábor Komáromban, hiá­ba hívja szavazni Orbán Viktor a határon túli magyarokat, Ro­bert Ficót a jelek szerint mindez hidegen hagyja. A szlovák mi­niszterelnök 2008-ban bizton­ságpolitikai kockázat miatt nem engedte az országba Sólyom László akkori magyar államfőt, most viszont még nyilatkozat­ban sem véleményezte az el­múlt napok említett eseménye­it. Mindössze a parlamenten kí­vüli SNS adott ki egy szelíd hangvételű bírálatot, melyben Andrej Danko pártelnök kicsit még gratulál is Orbán Viktor­nak. Az SNS elnöke ugyanis elő­Orhán a Máért ülésén rebocsátja, hogy értékeli, amit Orbán a külhoni magyarok ér­dekében tesz, igaz, azt is hozzá­teszi, hogy emellett figyelnie kellene arra, hogy ne sértse meg más országok törvényeit. Orbán ugyanis a Magyar Diaszpóra Tanács szerdai ülése előtt arra biztatta a Magyarországon kí­vül lakó magyar állampolgáro­kat, hogy éljenek szavazati jo­gukkal a jövőre esedékes ma­gyar parlamenti választáson. Orbán a Magyar Állandó Ér­tekezlet tegnapi ülésén is üzent a határon túlra. Bármi legyen is a 2014-es magyar választás eredménye, sikeres Magyaror­szág áll majd a határon túliak mögött - jelentette ki. .Amikor a nemzetközi viták idején kiál­lásra, szolidaritásra volt szük­ség, akkor a határon túli ma­gyarokra mindig lehetett számítani” - állapította meg. Szerinte nem ldzárt, hogy enélkül a magyar kormány nem is tudta volna keresztül­vinni elképzeléseit. A MÁÉRT tárgyalt a határon túli magyarok autonómiatö­rekvéseiről is. Nincs vita arról, hogy a külhoniaknak jár a sza­vazati jog és az autonómia, mondta Semjén Zsolt nemzet­politikáért felelős miniszterel­nök-helyettes, miután elfogad­ták a MÁÉRT zárónyilatkoza­tát. (vps, MTI, TASR) A társaságok a stabil jogi környezetet, a kiszámítható törvényalkotást tartják a legfontosabbnak Kiszámíthatatlan az adórendszerünk ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fico-kabinet a vállalkozók szigorúbb ellenőr­zésével próbálja meg növelni az ország adóbevételeit, a leg­újabb nemzetközi felmérések tapasztalatai azonban azt mu­tatják, hogy ez nem a legjobb megoldás. Az Ernst & Young könyvvizsgáló társaság elemzé­se szerint ugyanis a vállalko­zóknak alapvetően nem áll ér­dekükben az adóelkerülés, szí­vesebben választják a becsüle­tes befizetést a jogi kiskapuk ke­resése helyett. Hogy valóban így legyen, ahhoz azonban a kormánynak is lépnie kellene. ,Az adórendszer egyszerűsí­tése, kiszámíthatóbb vállalko­zói és jogi környezet, az adóhi­vatalok szakmai színvonalának az emelése” - a Deloitte könyv- vizsgáló társaság által tegnap közzétett nemzetközi elemzés szerint a szlovákiai vállalkozók ezt tartják a legfontosabb lépé­seknek ahhoz, hogy javuljon a vállalkozói környezet és ezzel együtt az adózási kedv Szlová­kiában. ,A társaságok a stabil jogi környezetet, a kiszámítható törvényalkotást tartják a leg­fontosabb tényezőnek, ma­napság ugyanis épp a stabilitás az, ami javíthatja az ország versenyképességét. A bizony­talanság, a kétértelmű törvé­nyek és a jogszabályok gyakori módosítása csak elüldözi a befektetőket” - figyelmeztet Larry Human, a Deloitte adó­szakértője. Hogy a helyzet Szlovákiában nem a legrózsá- sabb, azt Human szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostani felmérésükben részt vevő vállalkozók két­harmada szerint továbbra is rendkívül sok a bizonytalan- sági tényező az ország adó­rendszerében. E tekintetben ugyan jobban állunk, mint a régió fekete bárányának kiki­áltott Magyarország, jelentős mértékben lemaradunk azon­ban a Deloitte által vizsgált 27 ország közül a legjobb adó­rendszerrel rendelkező Auszt­riától. A vállalkozók elégedettsége - és ezzel együtt az adózási kedve is - ráadásul egyáltalán nem függ össze az ellenőrzések gya­koriságával. Míg Szlovákiában a Deloitte által megkérdezett vállalkozók 73 százaléka sze­rint ellenőrizte őket az adóhiva­tal az elmúlt két évben, Ausztri­ában - ahol a vállalkozók lé­nyegesen elégedettebbek az ot­tani adórendszerrel - a meg­kérdezettek 85 százalékánál voltakadóellenőrök, (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents