Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-08 / 261. szám, péntek (260. szám)
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 8. Közélet 3 Évi 100-200 millió euróból gazdálkodnak; a közlekedés, az oktatásügy, az egészségügy és a szociális szolgáltatások kérdésébe szólhatnak bele Amiről a megyei önkormányzatok döntenek A megyei választások általában nagyon alacsony részvétel mellett zajlanak, pedig a megyék viszonylag komoly, sok embert érintő jogkörrel rendelkeznek. Ennek megfelelően a költségvetésük is viszonylag magas: 108 és 195 millió euró közti összegből gazdálkodnak. LAJOS P. JÁNOS A választási részvétel alapján a megyék még mindig nem tudtak gyökeret verni a köztudatban. Az emberek többsége csak a választások alkalmával szembesül azzal, hogy a helyi önkormányzatok és az országos kormányzat között van egy közbülső lépcső: a megyei ön- kormányzat. Ennek megfelelően a megyei politikusokat is jóval kevésbé ismerik az emberek, mint az országos politikában aktív vagy a helyi szinten irányító szerephez jutó társaikat. Pedig sok, az emberek életét közvetlenül befolyásoló kérdésben a megyei önkormányzatok döntenek. Általában több mint százmillió euró - Kassa megye esetében közel 200 millió euró - elköltéséről határoztak például 2013-ban. Oktatás A költségvetési kiadásokat tekintve első helyen az oktatás áll, pedig a megyékhez csak a középiskolák tartoznak, az alapiskolák fenntartása ugyanis a helyi önkormányzatok feladata. A megye nagyságától függően 40-70 millió eurót fordítanak erre a hatáskörre, ami általában költségvetésük harmadát teszi ki. Amellett, hogy ellátják a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők fenntartásával kapcsolatos feladatokat - biztosítják a működési költségeket, esetleg modernizálják az épületeket - ez évtől már az egyes iskolákban nyitható osztályok számát is a megyék döntik el. A hatáskör fontosságát mutatja Kassa megye esete, ahol nyáron úgy döntöttek a képviselők, hogy a rozsnyói gimnáziumban a következő évtől nem nyílik magyar első osztály, a kassai magyar gimnáziumban pedig a jelenlegi kettő helyett csak egy osztály nyílik. Utak, közlekedés A másik - nemcsak - költségvetési szempontból fontos terület a közlekedés. A megyékhez tartoznak a másod- és harmadrendű utak, vagyis a városok és falvak közötti közlekedési útvonalak többsége. A megyék feladata ezek karbantartása, a téli hónapokban a hóeltakarítás, majd tavasszal a kátyúzás. A megyék erre a célra pályázhatnak is az Európai Unió alapjaiból. Az utak karbantartása mellett a közösségi közlekedés szabályozása is megyei feladat. A megyék engedélyezik például a helyközi buszjáratok indítását, ők folyósítják a járatok A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK FONTOSABB HATÁSKÖREI 1 Közlekedés Megyei hatáskörbe ■ tartoznak a másod- és harmadrendű utak, az autóbuszjáratok engedélyezése. Szabályozzák az árakat a helyközi autóbuszjáratokon. Az útkarbantartás legfőbb bevételi forrása az útadó, amelyet a vállalkozók fizetnek a személy- és tehergépkocsik, illetve az autóbuszok után. A megyéknek ebből a forrásból évente több millió eurós bevételük van, tavaly ez csaknem 135 millió eurót jelentett számukra. Megyei önkormányzatok kiadásai Megye Oktatás Közlekedés Szociális szolgáltatások Összesen Pozsony 44 420 636 8 563 820 23 996 176 122 262 956 Nagyszombat 42 945 817 16 838 275 17 681 829 108 733 554 Nyitra 59 999 352 29 480 160 28 910 846 154 679 776 Besztercebánya 55 025 286 10 38l 704 24 589 250 154 835 729 Kassa 70 952 394 13 060 000 29 859 368 195 452 209 Eperjes 67 470 500 28 013 524 23 744 363 162 381 153 Trencsén 50 727 928 42 424 770 20 290 650 129 967 114 Zsolna 63 984 531 20 348 000 28 573 000 136 893 000 2 Oktatásügy A megyei önkor- ■ mányzatok hatáskörébe a középiskolák tartoznak, beleértve a gimnáziumokat - a nyolcéves gimnáziumokat is -, a szakközépiskolákat és a szakmunkásképzőket. Az egyik fontos hatáskörük például az egyes évfolyamokban nyitható osztályok száma, amiből már idén több konfliktus támadt. Ők határozzák meg az osztályok számát minden iskolatípusban - függetlenül attól, hogy állami, magán- vagy egyházi iskoláról van-e szó. fenntartásához szükséges kiegészítő támogatást - ezek finanszírozására a buszjegyek árából befolyt összeg ugyanis távolról sem elég. Ha jó a szabályozás, akkor elérhető, hogy a kisebb falvakból a hétvégén is járjon busz a járási központba, hétköznap pedig az emberek el tudjanak ■ Forrás: aktualne.sk, Új Szó, a 2013-as költségvetések alapján, adatok euróbán jutni munkába, intézhessék ügyeiket. A megyék a költség- vetésük mintegy ötödét fordítják erre a célra, Nyitra megye például a 154 milliós idei költségvetéséből közel 29 millió eurót tervezett be az utak karbantartására, javítására, valamint a buszjáratok finanszírozására. Szociális szolgáltatások Sok megye közlekedési fejezeténél is nagyobb a szociális szolgáltatásokra fordított összeg. A nyugdíjasotthonok, valamint a szociális otthonok többsége megyei fenntartású, a magánintézmények megnyitását pedig a megyei önkormányzat hagyja jóvá. Nem mindegy, hogy hány férőhelyet biztosítanak a viszonylag olcsó megyei otthonokban, és az sem, hogy ott mi3 Egészségügy A megye több ■ egészségügyi intézmény fenntartója, több megyében kórházak, rendelőintézetek vannak a tulajdonában. Néhány megye ugyan már eladta kórházait, vagy minimálisra csökkentette részesedését a tulajdonában lévő intézményekben, más megyék most készülnek erre. Több másegyészségügyi hatáskörük is van, a megyék hagyják jóvá például a rendelők és a gyógyszertárak nyitvatartási idejét. lyen színvonalat biztosítanak a lakóknak. A szociális otthonok egyben munkahelyet is biztosítanak a helybelieknek, ezért nem mindegy, hogy a megye melyik településen engedélyezi új intézmény megnyitását. A regionális önkormányzatok szociális szférára költik költségvetésük valamivel kevesebb, mint 20 százalékát, az arány természetesen megyénként eltérő. Kórházak és orvosi rendelők Az egészségügyi intézmények fenntartása okozta talán a legnagyobb gondot a megyéknek, a legtöbb ezért már megszabadult a kórházaktól, vagy éppen most tervezi ezek értékesítését. Ilyen például Nagyszombat megye, ahol éppen október ele4 Szociális szolgáltatások ■ A megyei ön- kormányzatok a fenntartói a nyugdíjas- és szociális otthonoknak, így sok esetben a megyei hivatalban dől el, hogy ki kaphat helyet az intézményekben. A megyék engedélyezik, illetve veszik nyilvántartásba az új szociális otthonokat, regisztráció nélkül az otthon nem üzemelhet. * Fotók: Ján Krošlák, pixabay jén döntöttek arról, hogy versenypályázatot írnak ki a ga- lántai és a dunaszerdahelyi kórház privatizálására. Pozsony, Eperjes és Kassa megye már eladta kórházait vagy magánüzemeltetőnek adta bérbe. A nagy, egyetemi kórházak természetesen nem megyei fenntartásúak, ezek az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak. A megyék egészségügyi hatáskörei azonban nem merülnek ki kórházak fenntartásában, sok regionális önkormányzat üzemeltet rendelőintézeteket. Megyei hatáskör az orvosi rendelők és a patikák nyitva tartásának szabályozása, és a megyei képviselők mondhatják meg azt is, hogy a magánorvosok hány eurót kérhetnek a betegektől az előjegyzésért, a pontos időpontra való berendelésért. A regionális önkormányzatok az utóbbi években viszonylag sok pénzt fordítottak az utak javítására, ám még így is sok a tennivaló ezen a téren Katasztrofális állapotban van a megyei utak jelentős része ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elégedetlen az utak minőségével? Nagy valószínűséggel a megyei kezelésben lévő utakkal kapcsolatban bosszankodik - sok esetben joggal. A megyék 14 ezer kilométernyi - másod- és harmadrendű - utat kezelnek, ezek pedig a közlekedési tárca adatai alapján jórészt karasztrofális állapotban vannak. Ám még mielőtt mindezért a megyéket kezdené szapulni, tegyük hozzá: a regionális ön- kormányzatoknak sok esetben nincs elegendő pénzük arra, hogy megoldják ezt a problémát. Sokat költenek rá, de nem eleget A megyék az oktatási és szociális jellegű kiadások után a legtöbbet a közlekedésre költenek. Utóbbi kiadások két részre bonthatók: a tömegközlekedés dotálására, valamint az utak kezelésére, javítására, építésére. Az elsőrendű utakért - ezekből kevés van, ilyen pl. a Komáromot és Nyitrát összekötő I/64-es út - és az autósztrádákért az állam felelős, a másod- és harmadrendű utak kezelése 2004 óta megyei hatás- ■ körbe tartozik. Melyek ezek? A másodrendű utak alkotják a hazai úthálózat ötödét, a szabvány szerint háromjegyű számmal jelzik őket. Ilyen pl. a Bős-Duna- szerdahely-Galánta közötti út, a Füleket Feleddel vagy a Szep- sit Jászóval összekötő út. A harmadrendű utakat négyvagy ötszámjegyű táblákkal jelzik. A megyék négyszer több útért felelnek, mint a központi kormányzat, ám nincs elegendő pénzük ezek javítására. A regionális önkormányzatok csak a most záruló választási időszakban 283 millió eurót költöttek útkarbantartásra és javításra, ám még így sem lett sokkal jobb a helyzet. 4 ezer kilométernyi megyei út még így is balesetveszélyes vagy nem megfelelő állapotban van. A megyék az útkarbantartást elsősorban a vállalkozóktól beszedett útadóból fedezik, de sokszor kényszerülnek arra, hogy hitelt vegyenek fel erre a célra. Eladósodásuk egyik oka pont ez a hatáskör, illetve az, hogy nincs elegendő pénzük az utak folyamatos javítására. Pozsony megyében például az MEGYEI FENNTARTÁSÚ UTAK Másod- és harmadrendű utak (km) ebből nem megfelelő állapotban 24 Qg % 2000 ------------------------------------------------• 11,20 % 15,00%° 1500 ------------------------10 00 72,05 % 500 0 Pozsony Nagyszombat Trencsen Nyitra megye megye megye megye Ennyit költöttek a megyék útjavításra (2010-2013 közötti befektetések millió euróbán) útjavításra 60------------------------------------------;-----------------^ 3 9,00 28,27 20..-.. 12,83 0 Pozsony Nagyszombat Trencsén Nyitra megye megye megye megye • Forrás: megyei önkormányzatok__________________________________________ 44,44 % 31,90 % 28,34 % 19,83 % Zsolna Besztercebánya megye megye 70,67 52,80 Zsolna Besztercebánya Eperjes megye megye megye árvíz által az utakban okozott károk elhárítására 8 millió eurós kölcsönt vett fel a megye, ami jelentős tétel, ha azt nézzük, hogy a megye össztartozá- sa mintegy 36 millió euró. Pozsony és Besztercebánya megyében pl. az egész éves költségvetésük nem lenne elég az úthálózat rendbetételére. Sok sztráda, kevés gond Az, hogy melyik megyében mennyire rosszak az utak, az elmúlt években befektetett pénzek mellett attól is függ, az adott régióban hány kilométernyi sztráda van - ezek ugyanis a forgalom jelentős részét képesek elvezetni, s karbantartásukért az állam felel. Ezzel összefüggésben a gondot az utóbbi években elsősorban a megyei utakon áthaladó kamionforgalom okozta. (MSz, sme)
