Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-28 / 251. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2013. OKTOBER 28. GYÓGYHÍREK "131 E zek lényegében igazak, csak gyakorlatilag kivitelezhetetlenek. Ezek közül válogatott Kulcsár Gabriella elsősegélyoktató. Mellkasi ütéssel helyreállítható a szívritmus Igaz, hogy az ütés, melynek ereje a mellkas és a szív alsó részén 15-25 kg, a mozgási energiát potenciálissá változtatja, ez pedig elektromos kisülést okoz, megszüntetheti a szívritmuszavart. Viszont csak akkor van jelentősége, ha 10 másodpercen belül történik. Ha a páciens nincs műszerre kapcsolva, öt másodpercen belül leheteden megállapítani a vérkeringés megszűnését. Köhögéssel újra lehet éleszteni az embert Igaz, hogy az erőltetett köhögés megnöveli a mellkasi nyomást, aminek hatására több vér jut a véráramba. Az ismédődő köhögés önélesztő lehet, de csak szigorú monitorozás és felügyelet mellett. Ilyen tanácsok keringenek az interneten, csak annyit felejtenek el hozzátenni, hogy maga a beteg a szív leállását nem érzékeli, mert azonnal elveszíd az eszméletét. Ha vérzik az orra, tegyen hideg borogatást a tarkóra Az igaz, hogy a hideg helyileg összehúzza az ereket, de tudni kell, hogy az orrot ellátó artériák 5-7 cm mélyen futnak. Ezért orrvérzéskor a hideg borogatás teljesen értelmeden. Az orr- cimpák összeszorítása sokkal értelmesebb módszer, mert a mechanikus nyomás megállítja a kapilláris vérzést. Hogyan rögzítsük a törött lábad Minden gyanús csont- vagy ízületi sérüléskor mozduladan állapotban Ne higgyünk el minden „jó” tanácsot Mit kell tenni, ha hirtelen balesetet szenvedünk, vagy ismerősünk kerül veszélybe? Az elsősegélynyújtás terén sok mítosz él a köztudatban. kell tartani a sérült testrészt. Az ún. háromszög kendő használata erre a legalkalmasabb. Segítségével rögzítjük a felső vagy az alsó végtagot. Nagyon sokszor hallottam, hogy valaki kemény tárggyal fixálja a sérült végtagot. Először: nem ajánlatos a sérültet egyedül hagyni, elrohanni kemény tárgyért, másodszor: a fixálás a fajdalomcsillapítás szempontjából fontos lépés. Ha a sérült végtagot kemény tárgyhoz rögzítjük, és így kell várni a szakszerű segítséget, nem biztos, hogy a bajba jutott fog ennek örülni. A kullancsot az óramutatóval megegyező irányába csavarjuk Nem igaz. Ha cipésszel összeszorítjuk a kullancsot, még több méreganyagot juttat az áldozat testébe. Ráadásul olyan kicsi a rovar, hogy néha nagyítóval sem látjuk, merre kell forgatni. Valakik azt is ajánlják, hogy kenjük be olajjal, zsírral, krémmel. Tudni kell, hogy a kullancs fulladása előtt is mérget enged az áldozat testébe. Ügy tűnik tehát, nine tökéletes recept eltávolítására, s marad a józan paraszti ész. Minél korábban nem légátKulcsár Gabriella elsősegélyoktató eresztő réteggel kell hatástalanítani (olaj, folyékony szappan, testápoló) és legkorábban minimum 15-20 perc múlva egy tompa tárgyal „letörölni” (a kés éleden oldala, bankkártya). A legtöbb sikertelen kísérlet akkor születik, ha túl korán akarjuk eltávolítani. Hagymát a csípésre Az tény, hogy a hagyma leve hatástalanítja a méh és darázs mérgét, de csak in vitro, vagyis „kémcsőben”. Az allergiás reakció során a méreganyag a vérkeringésbe jut. A csípés helyére helyezett hagyma nem szívódik fel a bőrön át, vagyis nem történhet meg a hatástalanítás. Tény viszont, hogy a hűtéssel lassíthatjuk a felszívódást. AZ EURÓPAI UNIÓS ELŐÍRÁSOK SZERINT 50 MIKROGRAMM/KÖBMETER AZ EGÉSZSÉGÜGY! HATÁRÉRTÉKÉ A légszennyezés növeli a szívproblémák előfordulását A kisméretű részecskékből álló levegőszennyezettség - vagyis a szmog - egy friss tanulmány szerűit növeli az infarktus és más súlyos szívproblémák kockázatát. A megfigyelés a PM10 nevű, 10 mikrométernél kisebb méretű szálló porra vonatkozik, amelynek az Európai Uniós előírások szerint 50 mikrogramm/ köbméter az egészségügyi határértéke. A kutatók szerint azonban ezalatt is negatív következményekkel lehet számolni. A szakértők az olaszországi Bresciában 2004 és 2007 között mért ádagos napi szállópor-kon- centrációt hasonlították össze a napi szívproblémák miatti kórházba kerülések számával ugyanabban az időintervallumban. Szignifikáns összefüggést találtak a szállópor-szintek és a kórházba kerülések száma között, amelyekért elsősorban akut koszorúér-gondok, szívelégtelenség vagy szívritmuszavar volt felelős. Minden 10 mikrogrammnyi emelkedés a PM1Ö értékben 3 százalékkal növelte a súlyos szív- problémákkal való kórházba kerülések számát - derül ki a prezentációból, amelyet az Európai Kardiológiai Társaság madridi ülésén fognak bemutatni. Az eredmények előzetesnek tekintendők mindaddig, amíg meg nem jelennek egy szakfolyóiratban. A szakértők kimutatták, hogy a férfiak és a 65 év felettiek különösen hajlamosak a szívpanaszokra magas szállópor-érték mellett. Ugyanez érvényes a korábban hasonló gonddal kórházba kerültekre is. „Kiemelt figyelmet kell szentelnünk a korábban infarktuson vagy más szív- és érrendszeri problémán átesett betegekre ezekben az időszakokban” - magyarázta a szerzőként közreműködő Dr Savina Nodari. „Korábbi eredmények is alátámasztják a feltételezést, miszerint a légszennyezés növeli a szívproblémák előfordulásának arányát, mert a szállópor olyan folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek károsak a szívre: például gyulladást és véralvadást” - tette hozzá a kutató, aki szerint 20-30 mikrogramm/ köbméterre kellene csökkenteni az egészségügyi határértéket, vagy még annál is kevesebbre. (medipress) Tudta? Kétséges a D-vitamin csontvédő hatása Kétségbe vonta a D-vitamin csontvédő hatását egészséges emberek esetében egy új, átfogó új-zélandi kutatás. Az Aucklandi Egyetem kutatói 23 korábbi tanulmány több mint négyezer résztvevővel felvett adatait elemezték - tudósított a BBC hírszolgálata a The Lancet című orvosi hetilapban megjelent kutatásról. Minden elemzett tanulmány a D-vitamin táplálék-kiegészítő egészséges felnőttek csontsűrűségére gyakorolt hatását vizsgálta. A D-vitamint ádagosan két éven át szedték a résztvevők. A vizsgálatokat a világ számos országában, köztük Nagy- Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Hollandiában, Finnországban és Norvégiában folytatták. A csont ásványi sűrűsége a csont erősségének és ásványainak a test különböző részein megjelenő mértéke. Sokan tekintik a gyakori törést előidéző csontritkulás jelzőjének. Bár a kutatás nem talált D-vitamint szedőknél semmiféle kedvező hatást, ám felfedeztek egy kicsi, statisztikailag mégis értékelhető csontsűrűségnövekedést a csípőízülethez közeli combcsontnyakban. A szerzők szerint ez azonban nem valószínű, hogy klinikai szempontból is jelentős lenne. Ian Reid, az Aucklandi Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője úgy véli, a kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy egészséges felnőtteknek nincs szükségük D-vitamin táplálék-kiegészítő szedésére. Elmondta, hogy ha csak olyanok számára javasolnák az alacsony dózisú D-vitamint tartalmazó táplálék-kiegészítők szedését, akiknél valószínűleg hiány léphet fel, az így felszabaduló jelentős forrásokat az egészségügyben máshol jobban is fel lehetne használni. Laura Tripkovic, a Surrey Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója szerint nem csoda, ha a tanulmány nem talált bizonyítékokat a D-vitamin csontritkulást megelőző hatására, mert a betegségben igen sok egyéb tényező — gének, étrend és környezet - is szerepet játszik. Úgy vélte, a legtöbb egészséges ember elegendő D-vitamint képes előállítani a napfény és kiegyensúlyozott táplálkozás segítségével. Elmondta, hogy a táplálék-kiegészítőkkel bevitt, túl sok D-vitamin ártalmas is lehet, mert a kalcium felhalmozódhat, és károsíthatja a vesét. (medipress)
