Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-26 / 250. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 26. www.ujszo.com KÉPERNYŐ Én, Don Giovanni Carlos Saura spanyol rendező nevéhez megannyi remek film fűződik, az európai filmművészet egyik legelismertebb alkotója. Utánozhatatlan hangulatteremtő, aki a legtöbbször maga írja a forgatókönyvet is, ritkán bízza másra ezt a fontos munkát. Legutóbbi filmje, a 2009- es Én, Don Giovanni középpontjában Lorenzo Da Ponte költő és librettista áll, aki jelen volt Mozart utolsó operája, a Dón Giovanni születésénél. A film tulajdonképpen az opera keletkezésének története Lorenzo szemszögéből. Az 1760-as években járunk, Velencében, ahonnan hősünket, a szerelmes poétát száműzi a klérus. Bécsbe menekül, magányos és elkeseredett, de szerencséjére a sors összehozza Mozarttal. Kettőjük barátsága hívja életre az operairodalom egyik legnagyszerűbb darabját, a Don Giovannit. Nem tudni, hogy a történet valóságos eseményeken alapul-e, de ez nem is olyan fontos. A lényeg a bátor művészi megközelítés és a pazar látványvilág. Azoknak is ajánljuk a filmet, akik nem igazán szeretik az operát, mert esély van rá, hogy a végére megszeretik. Ehhez nemcsak a zene mögé képzelt történetek járulnak hozzá, hanem a világhírű operatőr, Vittorio Storaro is. Képkompozíciói egyszerre köny- nyedek és drámaiak, fényei egyszerre természetesek és hangsúlyosak. Saura és Storaro legnagyobb érdeme, hogy a 18. századi téma modernül hat, még úgy is, hogy a szereplők korabeli kosztümökben pompáznak, (juk) Látható a Duna TV-ben, ma 21.15-től. Lino Guanciale (Mozart) és Lorenzo Balducci (Da Ponte) (Képarchívum) RÖVIDEN Film ifjabb Kováč elrablásáról Pozsony. Film készül a volt köztársasági elnök, Michal Kováč fiának 1995-ös elrablásáról és az ügyben nyomozó rendőr tisztázatlan haláláról. A film nem nevezheti meg az ügy igazi szereplőit, mivel 1998-ban az emberrablás valamennyi részvevője amnesztiát kapott Vladimír Mečiartól, ezzel a nyomozás is lezárult - mondta el Milan Stranava, a Live and Let Live (Élni és élni hagyni) című film producere a Sme napilapnak. „Be akarjuk mutatni, mi történt, milyen hatást gyakoroltak a történtek a közvéleményre, és milyen körülmények befolyásolták a nyomozókat” - mondta a producer. A forgatókönyvet egy szlovák rendőr jegyzi, aki Dominik Dán szerzői álnéven ír. (s) Weöres 100: kiállítás a metrón Budapest. Weöres Sándor életútját, életművét felidéző kiállítás látható a budapesti Metró Galériában. A tablók a 100 éve született Weöres Sándor életművét idézik fel versek, versrészletek, rövid írások, fényképek, színlapok és a költő rajzainak segítségével. A Bóbitától a Psychéig című kiállítás december 24-éig tekinthető meg a 2-es és 3-as metró szerelvényeiben. A centenáriumi év célja, hogy a költő gazdag életművét minél szélesebb körben megismertesse a közönséggel. A kiállítás ehhez járul hozzá, hiszen naponta több százezer metrón utazó nézi mega tablókat. (MTI) Jamie Dornan az ötven árnyalatba Los Angeles. Jamie Dornan veszi át Charlie Hunnamtól A szürke ötven árnyalata című bestsellerből készülő film férfi főszerepét. Az észak-ír színész beugrásáról a szerző, E. L. James tájékoztatta a közvéleményt egy Twitter-üzenetben. A Universal stúdió még nem erősítette meg a bejelentést. Hun- nam sűrű televíziós elfoglaltságaira hivatkozva adta vissza a szerepet, amivel nehéz helyzetbe hozta a produkciót, mivel a tervek szerint november elején kezdődne a forgatás. A 31 esztendős Dornan, korábbi Calvin Klein-modell az erotikus filmben Dakota Johnson amerikai színésznő partnere lesz. A produkciójövő augusztusban kerül a mozikba. (MTI/Reuters) Canaletto részletgazdag velencei vedutái (városlátképei) közül is kiemelkedik A Molo kitekintéssel a Riva degli Schiavonira című, 1758 körül készült alkotása. Lenyűgöz az aprólékos kidolgozással, ahogy megjeleníti a kikötőt, az épületek mintázatát, a hajókat, a Szent Márk teret benépesítő figurákat., A látott nyers képet egy kicsit „feljavította" a fantáziájával. A budapesti kiállítás kiväeles alkalom a kép megtekintésére, mivel ezt a festményt csak nagyon ritkán kölcsönzi a milánói Castello Sforzesco. (Szkárossy Zsuzsa felvételei) A Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canelettóig című kiállítása 2014. február 16-ig látható Az olasz barokk festménycsodái Budapest. A17. és a 18. századi itáliai festészet, vagyis az olasz barokk és rokokó sokszínűségén és gazdagságán vezet végig a Szépművészeti Múzeum mától látogatható, Caravaggiótól Canelettóig című ldállítása. A tárlat világszenzáció: egyediségét az adja, hogy 102 mesternek a világ 70 gyűjteményéből kölcsönzött 140 remekműve látható egy helyütt. TALLÓSI BÉLA „Világszínvonalú a kiállítás. Ilyen átfogó, enciklopédikus tárlat az olasz barokkról az elmúlt száz évben egy volt, 1922-ben, Firenzében” - mondta a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hozzátéve: ezt a kiállítást, úgy, ahogy van, tovább lehetne vinni Bécsbe, New Yorkba, Párizsba, bárhová. Unikalitása, hogy ebben a formában, ebben az A Gyümölcskosaras fiú Caravaggio emblematikus műve, melyen a portré és a csendélet műfaját egyesítette összetételben sehol a világon nem látható, csak Budapesten élvezheti a műértő közönség. Baán László, a Szépművészeti főigazgatója arról beszélt, hogy a budapesti intézmény ezzel a tárlattal ott van a világ legfontosabb múzeumai között. „Vüágszenzáció a tárlat - mondta -, hiszen a 17. és 18. század olasz festő géniuszainak a legjavát gyűjti egybe. A közülük is kiemelkedő Caravaggiótól kilenc festményt kínálunk, ami azt jelenti, hogy az egy múzeumi négyzetméterre eső Caravaggio-sűrűség ma Budapesten a legnagyobb.” (A Michelangelo Merisi néven született művész egész ismert életműve mintegy 60 alkotás, de ezek nem mindegyike kölcsönözhető.) A jelen tárlat, mely 17. és a 18. század festészetének uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák rendkívüli gazdagságát, valamint kiemelkedő művészegyéniségeit mutatja be, folytatása a 2009-2010-ben megrendezett, Botticellitől Tizianóig című, ugyancsak átfogó kiállításnak. Az a 15-16. századi itáliai festészetet prezentálta, és 230 ezer látogatójával a Szépművészeti történetének egyik legsikeresebb eseménye volt. A Caravaggiótól Canelettóig című kiállítással megjelenített két évszázad különböző iskoláinak, stílusainak közös jellemzője a valóság utánzása, a realizmus iránti igény, a dolgok kézzelfogható jelenlétének az illúziója. A seicento és a settecento festészetét vizsgáló kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot Caravaggio radikális fordulatot hozó római színrelépésétől, a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmus kialakulásáig. A tárlat Caravaggio Gyümölcskosaras fiú című, korai művével kezdődik, majd a caravaggizmus vallásos festészetének vásznai - köztük a mester Salome témájú képének két változata - következnek. A harmadik rész a Lodovico, Agostino és Annibale Carracci festészetében megjelenő klasz- szicizáló barokkot mutatja be. A negyedik szekció a barokk elterjedését* és virágkorát tárgyalja, az ötödik pedig a polgári műfajokról, a csendéletről, a tájképről, az arcképről és a zsánerportréról ad áttekintést. Az utolsó két szekció a 18. századi velencei festészetbe, valamint az ekkor népszerűvé vált veduta (városlátkép) műfajába nyújt bepillantást. Itt látható Canaletto négy velenceilátképe. A válogatás alapját a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára olasz barokk és rokokó gyűjteményének 34 főműve alkotja. A kölcsönző intézmények között olyan híres képtárak és múzeumok nevét kell megemlíteni, mint a washingtoni és a londoni National Gallery, a párizsi Musée du Louvre, a madridi Museo del Prado, a firenzei Galleria degli Uffizi, a berlini Gemäldegalerie, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a római Galleria Borghese. A Szépművészeti folytatni szeretné nagyszabású kiállítássorozatát. Balog Zoltán jelezte, hogy jövőre Rembrandt és a holland „arany évszázad” bemutatását tervezik. Dobos Zsuzsanna, a kiállítás kurátora szerint Caravaggio korszakalkotó nagysága abban rejlik, hogy a látott valóságot festette meg, fénykezelésével drámaiságot és érzelmi mélységet teremtett. Semélyes sorsa is megjelenik a vásznain. Keresztelő Szent János című, 1600 körül festett kiemelkedő alkotása a tárlat egyik legértékesebb darabja.
