Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-22 / 246. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 22. www.ujszo.com Késhet az építés, ha a D4-gyel együtt kezelik Újabb kérdőjelek az R7-es út körül Ha lesz gyerek, lesznek új osztályok is, véli Zacharias - az eset miatt nem hívnak vissza senkit sem Nem szavaztak a gimnáziumok megmentését célzó javaslatról DEMECS PÉTER Pozsony. Bírálja a Híd a köz­lekedésügyi minisztérium azon elképzelését, mely szerint az R7-es gyorsforgalmi utat és a Pozsonyt megkerülő D4-es sztrádát egyetlen PPP-projekt keretén belül építenék meg. A közlekedésügyi minisztérium szerint viszont a projektek összevonása az egyetlen járha- tó út. Érsek Árpád volt közlekedési államtitkár szerint az R7 pro­jektjének előkészítése mini­mum Dénesd és a főváros kö­zött már olyan stádiumban van, hogy a munkálatok jövőre megkezdődhetnének. „A D4-es projektje csak papíron létezik, viszont az R7-es bizonyos sza­kaszainál már az építési enge­dély kiadása előtt állunk” - mondta Érsek. A képviselő szerint a terve­zett gyorsforgalmi úthoz közeli 24 község polgármestere is az R7-es építésének mielőbbi megkezdését támogatja, ugyanis ez a projekt jelentősen tehermentesítené a túlzsúfolt 1/63-as utat. Ožvald Erzsébet (Híd) Pozsonypüspöki pol­gármestere hangsúlyozta: a projektről való egyeztetések során eddig soha nem volt szó arról, hogy összevonnák a D4- es sztrádával. „Ha most megint a D4 pro­jektjének előkészítésére fo­gunk várni, akkor a munkála­tok megkezdése öt évvel kitolódhat” - állítja Ožvald. Ér­sek kezdeményezte az érintett községek polgármestereinek találkozóját Ján Počiatek köz­lekedésügyi miniszterrel, Mar­tin Koňa, a minisztérium szóvi­vője tegnap nem tudta meg­mondani, hogy megvalósul-e a találkozó vagy sem. Koňa szerint valószínű, hogy az R7-es egyes szakaszait még a D4-es sztráda megnyitása előtt átadják a forgalomnak. „Másrészt a PPP-lebonyolítás filozófiája és célja szempontjá­ból kontraproduktiv lenne a nagy projektek szétaprózása” - mondta lapunknak Koňa. Érsek bízik benne, hogy találkoznak a miniszterrel, a tárcától a hi­vatalosan elküldött kérvény szerint november 15-ig várnak választ. Kassa. Nem sikerült sza­vazásra bocsátani teg­nap a kassai megyei közgyűlésben a magyar gimnáziumi osztály megmentését célzó ja­vaslatot, így csak a vá­lasztások után felálló új közgyűlés foglalkozhat a kérdéssel. ÚJ SZÓ-HÍR Az MKP és a Híd közös javas­latát Szöllös János túl későn terjesztette be, jegyezte meg Zdenko Trebula megyeelnök, aki csak az ülés napján értesült hivatalosan a kezdeményezés­ről. „Nincs összhangban az el­ÚJ SZÓ-HÍR Jemye (Jarovnice). Tegnap átadták az első konténeriskolát a jemyei (Epeijes megye) roma telepen, Peter Pollák romaügyi biztos az év végéig még további négy, jelentős roma kisebbség­gel rendelkező településen sze­retne hasonló megoldással él­ni. A jemyei nyolcosztályos épület felépítéséhez 200 ezer eurót adott az állam, a község 86 ezer euróval járult hozzá. Az épület azonban csak eny­híti az iskola gondjait, valódi megoldással nem szolgál, is­merte el Jozef Búgna, az iskola igazgatója. „Már 31 éve tanítok ebben az iskolában, már 31 éve két műszakban tanulnak a diá­kok - jelentette ki az igazgató. - Ha egyműszakos, normális működést szeretnénk elérni, akkor még három ilyen épület­re lenne szükségünk, plusz ét­teremre és tornateremre.” Az iskolát jelenleg 1034 tanuló lá­togatja küenc évfolyamban és járási szabályzattal, ezért nem ajánlom ezt a pontot besorolni” -közölte Trebula. Az ügy miatt a három MKP-s és a hidas képviselő nem kíván lemondani képviselő-jelöltsé­géről. „A konzekvenciákat azoknak kellene levonni, akik valóban bűnösek. Szerintem mindenki a saját lelkiismerete szerint szavazott. Nem szívvel, hanem ésszel kell gondolkodni. Én először is alelnöke vagyok a megyének, a gazdasági szem­pontot is szerettem volna szem előtt tartani” - mondta Szöllös János. Reméli, a választások után felálló testület foglalkozni fog az üggyel. Jakab Élemér, a Híd parla­menti képviselője is kifejezte tiltakozását. „A rendeletet úgy 41 osztályban. Az osztályok át­laglétszáma 25 tanuló. Peter Pollák elégedett az eredménnyel. „Egyértelműen pozitív projektnek tartom, megtaláltuk a módját annak, hogyan lehet gyorsan és olcsón alapiskolát építeni bármilyen kellene megváltoztatni, hogy figyelembe vegye a szülők és a diákok akaratát is” - jelentette ki. Mivel csak 12 képviselő sza­vazott igennel, a javaslat meg­tárgyalását elutasították. A megye augusztusi döntése miatt a hétvégén lemondott az MKP rozsnyói járási elnöksége. „Veszélyben forog a rozsnyói gimnáziumban az első évfo­lyam magyar osztályának indí­tása. Ehhez Szöllös János is hozzájárult. Ez okból a Járási Elnökség október 7-én döntött Szöllös János visszahívásáról” - áll a járási szerv állásfoglalá­sában. Később kiderült, hogy a határozat ellentétes a párt alapszabályával. Miután a Já­rási Elnökség erről értesült, benyújtotta lemondását. tanulónak” - jelentette ki a ro- maügyi kormánybiztos. A roma problémával foglal­kozó civil aktivisták szerint a konténeriskolák csak ideigle­nes megoldást jelentenek a romák által lakott települése­ken. „A nagy roma telepek mel­Az MKP Kassai megyei vá­lasztási listáján a Rozsnyói já­rást három jelölt képviseli: Szöllös János, Beke Beáta és Porubán Ferenc. Szöllös János visszahívását Beke Beáta kez­deményezte, ő a hétvégén le­mondott járási elnökség alel­nöke volt. A jelöltek visszahívásáról csak Zacharias István megyei megbízott dönthet. Szerinte vi­szont nem a jelöltek sorsa, ha­nem a gyerekek létszáma a fon­tos. „Teljesen világos, hogy amint lesz elegendő gyerek, meg lehet nyitni az osztályo­kat. Korábban is volt már üyen helyzet, de a szülők megrázták magukat, és megnyílhatott az új osztály” - fejtette ki lapunk­nak Zacharias. (ke, vps) lett általában már nem működnek normális alapisko­lák, csak speciális iskolák van­nak, a nem roma gyerekek má­sik faluba járnak iskolába” - ismertette a legnagyobb prob­lémát Jarmüa Lajčáková, az Etnikai és Kulturális Kutató- központ (CVEK) munkatársa. Szerinte ezáltal továbbra is egyfajta párhuzamos oktatást hoznak létre a roma gyerekek­nek. „Az integrált oktatás felté­teleit kellene megoldani, ezek­ben az iskolákban nincs iskolai étterem, ide szegény gyerekek járnak, az iskola pedig még a minimális egyszeri meleg étke­zést sem tudja számukra bizto­sítani - kifogásolta Lajčáková. - A konténeriskola ideiglene­sen megoldhat helyi, nagyon akut problémákat.” Úgy véli a jemyei példa is azt mutatja, hogy az állam a roma probléma esetében teljesen csődöt mon­dott, azt sem tudta felmérni, hogy hol kellene iskolákat épí­teni. (lpj, TASR) RÖVIDEN Rezešovát a barátja üldözte Budapest. Nem egyedül Eva Rezešová száguldott az M3 autópályán tavaly augusztus 21-én: párja, Lukáš Trnovský végig nyomában volt autójával a baleset éjszakáján. Ä hvg.hu portál birtokába került híváslista alapján a férfi ba­rátnője utána ment Magyarországra, nagyjából 30 kilométer híján sikerült is utolérnie, miközben folyamatosan hívogatta telefonon. Kérdés, hogy ennek a menekülésszerű akciónak volt-e szerepe abban, hogy a négy halálos áldozattal járó baleset bekövetkezett, (dp) 13,84%-on a munkanélküliség Pozsony. Jól „tippelt” vasárnap Ján Richter szociális ügyi miniszter, a munkanélküliség valóban 14%-alatt maradt szeptemberben, viszont emelkedett. A 13,84%-os arányt - ami 0,14 százalékpontos emelkedést jelent augusztushoz képest - a tárcavezető a pályakezdők bejelentkezésével ma­gyarázta. Szeptemberben összesen 12 810 középiskolát vég­zett pályakezdő jelentkezett a munkaügyi hivatalokban, míg augusztusban ez a szám csak 807 volt. (TASR) Ideiglenes megoldásnak jó, de csak egy tapasz a roma gyerekek oktatásának problémáira Átadták az első konténeriskolát Pléhbódéban tanulhatnak (SITA-felvétel) A hiányzó nemzetközi szabályozás miatt az emberi jogi bíróság már visszadobta a keresetet, Ficóék akkor saját sikerükként prezentálták a döntést Az Európai Parlament nem segíthet a kettős állampolgárokon ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Brüsszel. Ismét megnyitnák a magyar EP- képviselők a szlovák állam­polgársági ügyet Brüsszelben. Bauer Edit (MKP, ÉPP) képvi­selő szerint azokat a pontokat kell megtalálni, ahol az ál­lampolgársági törvény sérti az alapvető emberi jogokat. „Ha ez sikerül, akkor komoly esély van arra, hogy a bizottság is­mételten foglalkozhat az üggyel” - mondta lapunknak Bauer. Nem alapjog Nemzetközi joggal foglalko­zó szakértők szerint viszont biztos, hogy az EP-ben érdemi eredményt nem lehet elérni. Legfeljebb egy politikai nyilat­kozatot, mely semmire sem kö­telezi az elmarasztalt tagorszá­got és az uniós szerveket. Az ok: az állampolgárság nem alapvető emberi jog, így nem sért uniós jogszabályt. „Az EP nem találhat jogi ki­fogást ellene. Illetve egyet igen: a szlovák alkotmánnyal valószínűleg ellentétes az ál­lampolgársági törvény, ezért ezt az EP is kritizálhatja. Azon­ban alkotmányellenességről az EP csak akkor beszélhet, ha azt az arra hivatott szerv, a szlovák Alkotmánybíróság megálla­pítja” - vallja Fiala-Butora Já­nos jogász, aki nemzetközi és emberi jogi kérdésekkel foglal­kozik. Ha viszont a kassai székhelyű testület alkotmány- ellenesnek mondaná ki a Fico- féle 2010-es ellentörvényt, ak­kor okafogyottá válna a petíció, ugyanis ilyen esetben a jogsza­bály alkotmányellenes szaka­szai automatikusan megsem­misülnek. „Ha pedig az Alkotmánybí­róság nem találja alkotmányel­lenesnek a törvényt, ami sajnos a jelenleg politikailag motivált szervnél elképzelhető, az EP sem tudja felülbírálni a döntését” - állítja az amerikai Harvard Egyetem doktorandu- sza, aki pár hete az ENSZ Fo­gyatékosügyi Bizottsága előtt vitt sikerre egy választójoggal kapcsolatos, Magyarországot érintő ügyet. Itthon dől el „Az állampolgársági tör­vénnyel kapcsolatban nem sok mindent várhatunk az Európai Parlament vagy a Bizottság ré­széről, hiszen teljesen egy­értelmű, hogy ez a tagállamok belügye - ismeri el Bauer Edit. - Amivel viszont lehet valamit kezdeni az az emberi jogok, gazdasági jogok sérelme.” Fiala-Butora szerint az ál­lampolgárság elvesztésének egyes következményeit, pl. az egészségügyi ellátás megoldat­lanságát esetleg kritizálhatná az EP is, mivel ezek érintenek uniós jogszabályokat. „Ez azonban magát az állampol­gárság elvesztését nem érinte­né, tehát nem orvosolná azt a problémát, amit a petíció szeretne” - véli a jogász. A kérdés a hiányzó nemzet­közi hivatkozási alap miatt csak itthon oldható meg. Az ez­zel kapcsolatos beadvány már két éve az Alkotmánybíróságon pihen, még nem tudni, mikor dönt róla a testület. A belügy­minisztérium a napokban je­lezte, év végéig beterjeszti a Fi- co-féle ellentörvény módosítá­sát. Ez viszont várhatóan to­vábbra is külföldi lakhelyhez vagy életvitelszerű tartózko­dáshoz fogja kötni a kettős ál­lampolgárság engedélyezését. Ficóék örülhetnek Szakértők szerint így Brüsszelbe vagy Strasbourgba csak pofonokért, pontosabban presztízsveszteségekért lehet járni. Egyet már elszenvedtek a magyar panaszosok, amikor júniusban az Emberi Jogok Eu­rópai Bírósága nem fogadta el beadványukat. Az ok: a nem­zetközi jog nem szabályozza a kérdést. Ficóék nyomban saját sike­rükként értékelték a döntést, úgy állítva be, mintha az embe­ri jogi bíróság szerint az állam­polgársági törvénnyel semmi gond sem lenne. „Sokan gon­dolták, hogy nemzetközi nyo­mással és budapesti segítséggel rendezhető a szlovák ellentör­vény kérdése. Ez nincs így, és ennek egyértelmű jogi okai vannak” - tette hozzá Fiala-Bu­tora János. (MSz, dem)

Next

/
Thumbnails
Contents