Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-21 / 245. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 21. www.ujszo.com Az áldozatoknak segélyt és munkát ígérnek Külföldi rabszolgaság fenyegeti a romákat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A modernkori rabszolgasors Szlovákiában főleg a romákat veszélyezteti - derül ki a Človek v tisni (Ember szorult helyzetben) humanitárius és emberi jogi szervezet felméréséből. Eszerint a romák közül leggyakrabban olyan szegregált roma telepen élő, 25-35 év közötti férfi válik emberkereskedők áldozatává, akinek minimum egy gyermeke van, s aki már dolgozott, például építkezésen segédmunkásként. A romákat rendszerint külföldi kényszermunkára adják el, a tettesek személyesen keresik fel áldozataikat. „Nagyon magabiztosan, ugyanakkor barátságosan viselkednek, így könnyen elnyerik a romák bizalmát. Jó munkát és magas szociális segélyt kínálnak fel, s miután az áldozatok kiutaznak, azonnal elveszik útlevelüket, irataikat. Nem telefonálhatnak, s rögtön munkába kell állniuk. Fizetést nem kapnak, földön alszanak, embertelen körülmények közt tartják őket” - olvasható a szervezet jelentésében, amelyet 141, romákkal folytatott beszélgetés alapján állítottak össze. Ebből az is kiderül, hogy a megelőző programok, amelyekkel a romákat érintő emberkereskedelmet szeretnék visszaszorítani, gyakran azért mondanak csődöt, mert a rendőrök nem tudják elnyerni a romák bizalmát. A roma telepeken ugyanis általában csak razziák, letartóztatások alkalmával jelennek meg. A romák később a szociális munkásokkal sem hajlandóak együttműködni. (dem, SITA) RÖVIDEN Fizetős parkolás a kórházaknál Pozsony. Egy 2011-ben kötött szerződés értelmében november 25-től fizetni kell a parkolásért a két nagy fővárosi, a ružinovi és a ligetfalui kórház előtti parkolóban. A kórház már korábban fizetőssé tette volna a parkolást, de az ezt ellenző szakszervezetek nyomására kikérte az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal szakvéleményét. Sem ez, sem az ügyészség nem állapított meg törvénysértést, így a kórházak 10 évre, áfa nélkül 952 500 euróért bérbe adták a területet egy magáncégnek. A szakszervezetek szerint az intézkedés hátrányos a betegeknek és a kórházi alkalmazottaknak egyaránt. A ružinovi rendelőintézet előtt egyébként már több mint egy éve fizetni kell a parkolásért, a napi díj 1 euró. A változás óta sokkal üresebb a parkoló, hiszen már csak tényleg azok használják, akiknek muszáj. (SITA) Nőtt a munkanélküliség Pozsony. Úgy tűnik, Ján Richter munkaügyi miniszter prioritása jelenleg nem á munkanélküliség visszaszorítása, hanem az, hogy az állástalanok száma ne lépje túl a 14 százalékot - jelentette ki a tárca korábbi vezetője, Jozef Mihál (SaS) a közszolgálati televízió tegnapi vitaműsorában. Vitapartnere, Ján Richter szerint ugyanis szeptemberben minden bizonnyal megugrik a munkanélküliek száma, ezért mindent elkövet annak érdekében, hogy ez az érték 14% alatt maradjon. A miniszter úgy véli, hogy a növekedés a pályakezdő diplomások számának és a szezonmunkák befejezésének tudható be. Augusztusban több mint négyszázezer ember volt munka nélkül, ami éves szinten közel négyezres növekedésnek felel meg. (SITA) Az olcsó hazai árak miatt megéri külföldre vinni a nagy értékű készítményeket Gyógyszerhiány alakulhat ki Pozsony. A patikusok szerint a gyógyszerek reex- portja, vagyis a behozott készítmények újbóli exportja, és az ebből fakadó gyógyszerhiány már a betegek életét veszélyezteti. Elsősorban a rendkívül drága készítményeket, például bizonyos rákgyógyszereket, viszik külföldre. ÚJ SZÓ-HÍR Tomislav Jurik, az Uniphar- ma gyógyszerforgalmazó cég vezetője szerint azonban nemcsak rákgyógyszerekből mutatkozik hiány, hanem egyes speciális betegségek gyógyítására használt készítményeket külföldre exportálnak. „Az egészségügyi minisztérium szerint csak a gyógyszerek 1%-t viszik ki, ami igaz is, ha a darabszámot nézzük - jelentette ki Jurik szombaton Zsolnán, a 14. gyógyszerészkongresszuson. - Az összesített árakat tekintve azonban a behozott gyógyszermennyiség 30 százaléka újra külföldre kerül.” A gyógyszerellátás biztonságáért az Állami Gyógyszerfelügyelet (ŠUKL) felel. Ján Ma- zag igazgató szerint 2013 első felében az itthon felhasznált mintegy 50 millió doboz gyógyszernek kevesebb mint egy százalékát vitték külföldre. , A hivatal betilthatja bármilyen készítmény exportját, ha a kivitel veszélyeztetné a betegek életét vagy egészségét” - tájékoztatott Adam Hlôška, az egészségügyi minisztérium gyógyszerpolitikai részlegének vezetője. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a készítményből országosan hiány mutatkozik. Mazag tájékoztatása szerint idén az első félévben 38 esetben tiltották meg összesen három gyógyszer exportját 9 társaság számára. „Több mint 30 gyógyszer esetében vizsgáltuk a kivitel megtiltásának lehetôségéť’ - állítja Mazag. A gyógyszer-reexport veszélyeire már korábban figyelmeztettek a gyógyszergyártók. Ezt az okozza, hogy a szlovákiai szabályozás szerint a legnagyobb ártámogatásban részesülő készítmények ára nem lehet magasabb, mint a második legalacsonyabb uniós ár. Jurik szerint az itt olcsón megvásárolt készítményeket hatalmas haszonnal lehet külföldön el(Jón Krošlók illusztrációs felvétele adni. A legtöbb készítményt egyébként a ŠÚKL adatai szerint Csehországba (44%) és Németországba (23%) exportálják. A helyzet elsősorban a gyógyszerészeket hozza nehéz helyzetbe, mert a törvény előírja számukra, hogy a receptre kiírt készítményeket 24 órán belül ki kell adniuk a betegnek. A gyógyszergyártók állítása szerint a hiányzó készítményekből 20-30%-kal többet hoztak be, mint amennyit receptre felírtak, vagyis a hiány nem rajtuk múlik. (ípj, TASR) Peter Krajňák: a kisebbségi támogatás jövő évi felosztása hátrányos lehet a magyar kisebbségnek Jövőre kevesebb pénzt kaphatunk késve VERES ISTVÁN Pozsony. Negyedik éve későn érkeznek a kisebbségi kulturális támogatások, ráadásul a késések oka idén sem vüágos. A rendszert, amellyel a kormányhivatal a támogatásokat osztja, nem ezekre a támogatásokra szabták. Amíg nem külön törvényben szabályozzák a kisebbségi kultúrák támogatását, a helyzet aligha változik, véli a kisebbségi kormánybiztosi hivatalból nemrég eltávolított Peter Krajňák. Úgy véli, a kormányhivatal vezetésében jelenleg nincs hajlandóság még arra sem, hogy megfontolják ezt a lehetőséget. Krajňák úgy látja, a hivatal jelenlegi vezetése a kis létszámú kisebbségeknek próbál kedvezni, hogy megkerülje a magyarokat, ez pedig a kulturális támogatások jövő évi szétosztásában is meglátszik majd. „Nem akarok spekulálni, de szerintem elképzelhető, hogy a támogatási keret jövő évi felosztása a magyarok kárára történik majd, a kis létszámú kisebbségek pedig többet kaphatnak” - mondta lapunk kérdésére, hozzátéve, hogy ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartja. „Megegyezésre kellene törekedni” - szögezte le. A kis létszámú kisebbségeknek eddig sem lehetett okuk panaszra, ugyanis magasabb arányban részesültek a támogatási keretből, mint amekkora létszámarányukból kifolyólag megilletné őket, véli Petőcz Kálmán. ,A horvátok aránya például a magyarokkal szemben 0,22%, viszont ehhez képest 2012-ben a pénzkeret 3%-át kapták” - magyarázta a kormányhivatal volt főosztályvezetője, jelenleg a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke. Az egyes kisebbségeknek jutó keret csak a pályázati felhívásban szerepel, amit általában az állami költségvetés elfogadása után, vagyis legkorábban december végén hirdetnek meg. A magyar pályázók a fentiek mellett azért is kisebb pénzkeretre számíthatnakjövőre, mert a kormány a tavalyi 4,25 miiló euróról 3 829 250-re csökkentette a támogatási összkeretet. Egyelőre legalábbis ez szerepel a kormány által már jóváhagyott költségvetési törvényben. A belügy szerint a hivatalok összevonásával 333 millió euróval lenne olcsóbb a közigazgatás, az átalakítás nem minden minisztériumnak tetszik Januárban folytatódik az ESŐ - újabb 122 intézményt alakítanak át ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre újabb hivatalok szűnnek meg az ESO- program néven ismert köz- igazgatási reform keretében, a 2014. évi költségvetés tervezete már számol az így megtakarítható milliókkal. A javasolt megszorító intézkedések azonban nem mindegyik minisztériumnak tetszenek. Idén január 1-jétől megszűnt 64 speciális kerületi hivatal, hatásköreiket más intézmények vették át. Most októbertől összesen 248 államigazgatási hivatalt számoltak fel - pontosabban vontak össze, s helyettük 72 járási hivatal jött létre többféle szakosztállyal. Januártól pedig további 122 intézményt alakítanak át - ezek sem szűnnek meg teljesen, összevonják vagy beolvasztják egy másikba, s állítólag ezúttal elbocsátások is lesznek. Az intézkedések következtében az államigazgatásnak jövőre 333 millió euróval kellene olcsóbbnak lennie. 6 milliót spórolnának az egészségügyön A tervek szerint például csökkentik a Közegészségügyi Hivatal regionális kirendelt- Folytatná az átalakítást ségeinek a számát. Jövőre (Tomáš Benedikovič felvétele) legkevesebb 6 millió eurót kellene ezzel megspórolni. Az egészségügyi minisztériumnak azonban nem nagyon tetszik a dolog, ezért alternatív megoldáson gondolkodnak. A jövő évi büdzsé tervezetének az elfogadása után a belügyminiszter elismerte, hogy bizonyos hivatalok megszüntetése a kollégái részéről akadályba ütközhet, ennek ellenére bízik benne, hogy 2016-ig sikerül befejezni az ESO-program 3. fázisát. ,A belügyminisztérium a köz- igazgatás optimalizálása céljából folytatja a tárgyalásokat az egyes tárcákkal a hivatalok átalakításáról” - olvasható a hivatalos közleményben. A szociális hivatal is az ügyfélközpontba kerül Átalakulnak a szociális, család- és munkaügyi hivatalok, a tervek szerint ezek is beolvadnak az ESŐ keretében létrejövő ügyfélkapukba, és ideális esetben már a jövő év folyamán a segélyeket, kedvezményeket, hozzájárulásokat stb. is itt fogjuk kérni. A legtöbb ügyfele éppen az utóbbi hivataloknak van, általában nagyon hosszú a várakozási idő. Kérdéses, miután ezek is beolvadnak a járási hivatalokba, mennyire lassul majd az ügyintézés az ügyfélközpontokban. A szociális ügyi minisztérium szerint még korai arról beszélni, hogy hogyan készülnek az ESO-program 3. fázisára. ,A belügyminisztériummal folyamatosan dolgozunk a vagyonjogi, pénzügyi és szervezési kérdéseken, ezért korai a részletekről beszélni” - válaszolta lapunknak Barbora Petrová a tárca sajtóosztályáról. A tervek szerint két éven belül a nyugdíjakkal és az egészségbiztosítással, valamint az adóhivatallal összefüggő ügyvitel is az ügyfélközpontok hatáskörébe kerül. A belügyminisztérium pedig el akarja adni a fölöslegessé vált épületeket, így legkevesebb 22 millió euró- ra számít, (sza) A gyógyszertárak is keresnek az üzleten
