Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-17 / 242. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 17. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 A kiskereskedelem nem heverte ki a válságot Megsemmisítő büntetések a szlovákiai üzleteknek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia kiskereskedelmi forgalma máig nem heverte ki a 2008 őszén kirobbant válság hatását. Míg a csúcsévnek számító 2008-ban 20 milliárd euróra rúgott a kiskereskedelem forgalma, addig napjainkban éves' szinten ez csak 17-18 milliárd euróra tehető - mondta el Pavol Konštiak, a Szlovák Kiskereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség (ZOCR) elnöke. Idén ugyan néhány hónapban a forgalom volumene meghaladta a tavalyi szintet (április és július között), azonban összességében „2013-ban is legfeljebb a tavalyi szinten teljesít az ágazat” - mondta az elnök a pozsonyi Intraco ágazati konferencián. A szakember szerint a válság gyökeresen megváltoztatta a fogyasztók viselkedését: a vevők jóval óva- tosabbakká és takarékosabbá váltak, a vásárlás visszafogása különösen az élelmiszerek szegmensében érhető tetten. Konštiak úgy véli, gyakorlatilag az ár lett az egyetlen meghatározó tényező. „Az emberek a legolcsóbb termékeket választják, nem azt nézik, hogy az adott áru hazai vagy külföldi, hanem azt, hogy mennyibe kerül” - magyarázta a ZOCR első embere. Ezért a hazai kiskereskedelem vezetői árgus szemekkel figyelik a reálbérek alakulását (idén és jövőre is 2% feletti reálbér-növekedés várható). Azonban a béremelkedés sem tudja semlegesíteni a magas áfakulcs okozta bevásárlóturizmus negatív hatását. „Európában a második legmagasabb áfakulccsal terheljük az élelmiszereket” - így Konštiak, aki szerint ezért nem csoda, ha a pozsonyiak tömegesen járnak Bécsbe vásárolni, hiszen Ausztriában az élelmiszerek árába mindössze 10%-os áfa épül be. Az elnök azt is nehezményezte, hogy míg Szlovákiában az agrártárca évi 100 ezer eu- rós kampánnyal támogatja a hazai termékek vásárlását, addig Csehországban évi 8, Ausztriában pedig 14 millió eu- róval. Gabriel Csollár, a COOP Jednota üzletlánc elnöke még egy problémáról szólt: szerinte a fogyasztóvédelem indokolatlanul magas pénzbírsággal sújthatja a szavatossági időn túli termékeket kínáló boltokat, a pénzbírság 1 és 5 millió euró között mozoghat (ha harmadszor is megbuknak az ellenőrzésen). „A milliós büntetés már nem fájó büntetés, hanem megsemmisítő hatású” - érvelt Csollár. (SITA, só) A kormány visszafogja a beruházásokat, az államkasszát pedig az osztalékokkal töltené fel Elhibázott állami takarékoskodás A szlovákiai utak már most is katasztrofális állapotban vannak, a Fico-kabinet döntésrí miatt azonban a jövőben tovább romolhat a helyzet (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Az állami költségvetésjövő évi kormánytervezete szerint, az idei 2,9% után, 2014-ben is sikerül 3% alatt tartani az államháztartási hiányt, a deficit azonban nagyobb lesz, mint azt eredetileg elképzelték, ráadásul még ennek a teljesítése is kétséges. A kiadáscsökkentéshez és a bevételek növeléséhez a kormány ugyanis nem a leghagyományosabb eszközöket veszi igénybe. ÖSSZEFOGLALÓ A Fico-kabinet eredetileg azt ígérte, hogy az államháztartási hiányt jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,6%-ára csökkenti, a jövő évi állami költség- vetés múlt héten elfogadott kormánytervezete azonban már 2,83%-os deficittel számol. A kormány természetesen ezt is rendkívüli sikerként próbálja meg eladni a választóinak, arra hivatkozva, hogy mindez a kormány takarékoskodásának köszönhető. Részben persze ez is igaz, hiszen az állam idén kevesebbet költött saját magára, ez azonban elenyésző részét teszi ki a kiadáscsökkentésnek. Jelentősebb áttörésre nem számíthatunk jövőre sem, a kiadások csökkentésére a Fico- kabinet ugyanis megtalálta a saját receptjét: drasztikus mértékben visszafogja az állami beruházásokat. Az utak építésére, út- és épületfelújításra a kormány évről- évre kevesebbet költ. Míg 2011-ben erre még 2,50 milliárd eurót fordított, jövőre már csak 1,55, 2015-ben 1,06, 2016-ban pedig 0,58 milliárd eurós beruházást tervez. Az elemzők szerint ezt nem lehet hatékony takarékoskodásnak nevezni, hiszen hosszabb távon még megbosszulhatja magát. „Az állami beruházásokra fordított összeget már régebben arra használják, hogy segítségükkel elodázhassák a valós reformokat. A kormány ezek lefaragásával teljesíti az előirányzott költségvetési hiányt, ezzel azonban csak egy másik deficitet, az úgynevezett modernizációs deficitet növeli” - mondta el Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Ráadásul továbbra is lemaradunk az uniós támogatások merítésében is, ami a kormány számára bizonyos szempontból szintén előnyt jelent, hiszen így kisebb összeget kell fordítania a társfinanszírozásra. A költségvetési hiány csökkentéséhez azonban a bevételi oldalon is több olyan tétel van, ami nem a kormány érdeme. Míg például az adórendszer hatékonyságát továbbra sem sikerültjelentősebb mértékben javítani, a kormány egyre inkább az állami vállalatoktól befolyó osztalékokra hagyatkozik. Hogy teljesíteni tudja az említett 2,83%-os hiányt, jövőre 500 millió euróval több osztalékot vár a részben állami tulajdonban lévő vállalatoktól, mint idén. Hogy ezt teljesíteni tudja, a Szlovák Gázművek (SPP) és a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató is hitelfelvételre szorul, ami jelentősen rontja a versenyképességüket. Jirí Cihlár, a NextFinance elemzője szerint ugyanakkor erre semmi szükség nem lenne, hiszen a kiadási oldalon még mindig van hol takarékoskodni. (mi, SITA, Hn) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Idén nem adják el a Telekomot Pozsony. A Slovak Telekom 49 százalékos állami tulajdonrésze iránt nagy az érdeklődés, az említett részvénycsomagot az állam idén azonban már biztos nem adja el - nyilatkozta Tomáš Mala- tinský gazdasági miniszter a tegnapi kormányülést követően, amelyen a miniszterek az eladással kapcsolatos részleteket is megvitatták. A helyzetet bonyolítja, hogy a cég többségi tulajdonosának, a részvények 51%-át birtokló Deutsche Telekomnak elővételi joga van az állami részvénycsomagra. A német tulajdonos már korábban jelezte, hogy fenntartja az elővételi jogát, azt azonban még mindig nem döntötte el, hogy végül megvásárolja-e a részvénycsomagot. Az állammal eddig már háromszor ültek le tárgyalni, eddig azonban nem jutottak dűlőre. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az eladásból befolyt összeget az állam mire költi. Korábban azzal is számoltak, hogy ebből fedezik majd az egészség- biztosítók kisajátítását, Peter Kažimír pénzügyminiszter tegnap azonban már azt állította, hogy a pénzt elsősorban az államadósság visszafizetésére kellene fordítani. A részvények 15 százalékát a vagyonalap (FNM), 34%-át a gazdasági tárca ellenőrzi, ezért a tegnapi kormánydöntés szerint e két intézménynek az év végéig ki kell dolgoznia az eladással kapcsolatos részleteket. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8459 El Lengyel zloty 4,1765 D Cseh korona 25,680 Magyar forint 296,13 Horvát kuna 7,6220 ľM Román lej 4,4503 a Japán jen 133,38 Svájd frank 1,2341 a Kanadai dollár 1,4067 H USA-dollár 1,3561 a VÉTEL ELADÁS BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA FORINT SberbankOTP Bank 1,41-1,29 26,74-24,49 308,29-282,31 Postabank 1,40-1,31 26,42-24,64 mmmmi Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 26,33-24,86 308,86-282,26 Tatra banka 1,39-1,31 26,40-24,86 307,02-283,68 Príma banka MMN MMÁltalános Hitelbank 1,40-1,31 26,35-24,81Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) RE 130644
