Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-15 / 240. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 15. www.ujszo.com WKKfflnn/M Baja: nyert a Fidesz jelöltje Baja. A Fidesz jelöltje, Kovács Csaba a korábbinál nagyobb különbséggel nyerte meg Baján a meg­ismételt egyéni választó- kerületi önkormányzati képviselő-választást. Ko­vács Csaba 138, Teket Me­linda, a baloldali pártok - az MSZP, az Együtt PM és a Demokratikus Koalíció (DK) - közös jelöltje 69, a jobbikos Markó György 14 szavazatot kapott. Zsigó Róbert, Baja fideszes pol­gármestere azt közölte: ,J\ bukott baloldalnak tudo­másul kell vennie a ve­reségét”. (MTI) Agyműtét után az elnöknő Buenos Aires. Hazaen­gedték a kórházból a múlt héten agyműtéten átesett Cristina Fernández de Kirchner argentin elnököt. Cristina Fernández fejéből egy vérömlenyt (egy né­hány héttel korábbi fejsé­rülés következménye) tá­volítottak el. Az elnök or­vosai 30 napos pihenést ír­tak elő. A felépülés kényes időszakban tartja távol a munkától Femandezt, mi­vel Argentína nemrég pert vesztett amerikai fedezeti alapok ellen, amelyek a 2001-es államcsőd után megszerzett államkötvé­nyek visszavásárlását kö­vetelik az országtól. Ha jogerőre emelkedik az íté­let, az újabb államcsőddel fenyegetne. (MTI) Fernández államfő feltä- len híve (SITA/AP-felvétel) Előretörtek a kommunisták Prága. Hivatalosan teg­nap kezdődött meg a vá­lasztási kampány Csehor­szágban. A PPM Factum közvélemény-kutató sze­rint olvad az előnye a Cseh Szociáldemokrata Párt­nak (ČSSD). Aszocdemek csak 22,8%-ot kapnának, míg a cseh kommunisták (KSČM) feljöttek 17,1 szá­zalékra. A Karel Schwar­zenberg vezette TOP 09-nek 13,2%-ot,.az And­rej Babiš milliárdos alapí­totta ANO-nak pedig 12,1%-ot, a júniusig kor­mányzó ODS-nek csupán 7,2%-ot mértek. (MfD) Helyreállt a rend a fővárosban a kaukázusi és a közép-ázsiai bevándorlók elleni zavargások után Bosszúállók birtokában Moszkva Moszkvai rendteremtés. Nem csak huligánokból, bőrfejüekböl verbuválódtak a randalírozók. (TASR/AP) Moszkva. Az orosz fővá­ros belügyi szervei teg­nap visszavonták azokat a rendkívüli intézkedé­seket, amelyeket Moszkva egyik délnyuga­ti külkerületében a hét­végén kirobbant beván­dorlóellenes zavargások elfojtásáért rendeltek el. A zavargások miatt mintegy 1200 főt vettek őrizetbe. ÖSSZEFOGLALÓ A súlyos moszkvai zavargá­sok szombat este robbantak ki, két nappal az után, hogy a Bir- juljevo-Zapadnoje nevű kerü­letben csütörtök éjszaka egy ismeretlen késsel szíven szúrta a barátnője védelmére kelő 25 éves Jegor Scserbakovot. Az ál­dozatot egy videofelvétel tanú­sága szerint kaukázusi vagy kö­zép-ázsiai kinézetű férfi szúrta le. A rendőrség szerint a tettes egy környékbeli gyorsbüfében dolgozó árus. A feltételezett kaukázusi vagy közép-ázsiai gyilkos felkutatására a rendőr­ség 1 millió rubeles (kb. 23 ezer euró) nyomravezetői díjat tűzött ki, és kiterjedt razziákat tartott. Vasárnap egy 600 fősre becsült tömeg a gyilkosság helyszínén, a helyi Birjoza nevű áruháznál gyűlt össze tiltakoz­ni, és betört az áruházba, ahol főként kaukázusi és közép-ázsi­ai kereskedők boltjai találha­tók. A nacionalista jelszavakat skandáló fiatalok törtek-zúz- tak, és éjjelig többször is össze­csaptak a kivezényelt roham­ÖSSZEFOGLALÓ Róma. A római kormány mától hajóblokáddal és az afri­kai-olasz partok közötti ten­gerszakasz szünet nélküli el­lenőrzésével (egyebek mellett pilóta nélküli Predator dró- nokkal) akarja megállítani az emberkereskedők illegális be­vándorlókkal teli hajóit az újabb tragédiák elkerülésére. A humanitárius-katonai misszió elindítását tegnap bejelentő Enrico Letta olasz miniszterel­nök úgy fogalmazott: „Olasz­ország számára elfogadhatat­lan, hogy a Földközi-tenger temetővé váljon!”. Letta hang­súlyozta, hogy a Földközi-ten- ger nyugati medencéjét vízen és levegőben is folyamatos el­lenőrzés alatt akarják tartani az utóbbi tíz napban történt, több mint háromszáz illegális be­vándorló életét követelő hajó­szerencsétlenségek elkerülése végett. A Mare Sicuro (Biztonságos Tenger) nevű misszióban az olasz haditengerészet és légi­erő 1500 katonája vesz részt. Egymást váltva naponta ötszá­zan lesznek jelen az Afrika és a dél-olasz partok, Lampedusa és Szicília közötti vizeken. Hat rendőrökkel. Nem sokkal a rendkívüli belügyi intézkedé­sek visszavonása előtt a rendőr­ség arról számolt be, hogy a ke­rület egyik vasúti állomásán a betiltott Nemzeti Bolsevik Párt 14 hívét szállították le egy helyi érdekű szerelvényről. A feltehe­tően újabb támadásra készülő szélsőséges suhancoktól a rendőrök gázpalackokat koboz­tak el. Mindannyiukat előállí­tották, s ezzel 1200-ra nőtt a hét végi zavargások miatt őrizetbe vett személyek száma. A nagy arányú bevándorlás súlyos feszültségeket okoz az orosz nagyvárosokban, minde­nekelőtt Moszkvában és Szent­péterváron. Az ENSZ idei ada­tai szerint Oroszországban 11 millió bevándorló él. A migrán­hadihajóval, négy helikopter­rel és négy repülőgéppel napi huszonnégy órában pásztázzák majd végig az emberkereske­dők hajóinak útvonalait. A misszióban részt vesznek az illegális bevándorlást eddig felügyelő olasz kikötőkapi­tányságok és a pénzügyőrség gyorshajói is. Ezzel Olaszor­szág megháromszorozza a Földközi-tengert eddig ellen­őrző hadihajóinak számát. „Olasz kezdeményezésről sokat többnyire feketén dol­goztatják, és legtöbbjüket nyomorúságos körülmények között szállásolják el. Miután az intézkedésekkel sikerült helyreállítani a közrendet Bir- julevo térségében, döntés szü­letett a Vulkán terv visszavonásáról” - közölte a rendőrség. A terv keretében bevetették a különleges bel­ügyi egységet, az OMON-t, és moszkvai rendőrség teljes ál­lományát riadóztatták. Ljudmila Alekszejeva neves orosz jogvédő, a moszkvai Hel­sinki csoport jogvédő szervezet vezetője tegnapi nyilatkozatá­ban egyetértett azzal, hogy a történteket a hatóság huliga­nizmusnak minősítette. Hozzá­tette ugyanakkor, hogy a tünte­van szó, amelynek költségei je­lentősen megterhelik a fegyve­res erőket” - hangoztatta Ma­rio Mauro védelmi miniszter. A Corriere della Sera című olasz napilap hétfői adatai sze­rint idén januártól október 12-ig 34 ezer illegális bevándor­ló érkezett Málta és Itália partja­ira, többségük szíriai, eritreai és Szomáliái volt. Húszezren Líbi­ából keltek útra, a többiek Egyiptom, Görögország, Tö­rökország partjairól. (MTI) tők és a karhatalom összecsapá­sával végződött tavaly májusi Bolotnaja téri megmozduláson történtekkel ellentétben a Bir- juljevo-Zapadnoje nevű külvá­rosi kerületben valóban ag­resszív emberek gyűltek össze. Ljudmila Alekszejeva aggasz­tónak nevezte, hogy „az embe­rek minden bajnak a fő okozóját a nem orosz emberekben látják. Moszkva soknemzetiségű or­szág fővárosa, értelemszerűen soknemzetiségűnek kell len­nie”. Az Oroszországi Beván­dorlók Szövetségének elnöke arra szólította fel a nemzetiségi diaszpórák Moszkvában élő képviselőit, hogy továbbra is le­gyenek óvatosak, mert tartani lehet a nacionalisták támadása­itól. (MTI) Koalíciós tárgyalások Tapogatóznak Merkelék Berlin. Tegnap megkezdték a kormányalakítás lehetőségeit feltérképező egyeztetés máso­dik fordulóját Berlinben a CDU/CSU konzervatív pártszö­vetség és a szociáldemokrata párt (SPD) vezetői. A legtöbb vi­ta a minimálbér körül lehet. Az SPD csak akkor hajlandó kor­mányra lépni a konzervatívok­kal, ha törvényt hoznak az egy­ségesen kötelező, óránkénti 8,5 eurós minimálbér bevezetésé­ről. A konzervatívok szerint nem kell változtatni az eddigi gyakorlaton, továbbra is szak­mánként és térségenként eltérő minimálbérre van szükség, amelynek mértékét nem az ál­lam, hanem a munkaadók és a munkavállalók közötti alkufo­lyamat szabályozza; A CDU/CSU a Zöldekkel is tár­gyal, a pártok vezetői ma talál­koznak másodszor. Az egyezte­tések, megbeszélések valószí­nűleg a hét végéig tartanak, amikor a Zöldek elnökválasztó küldöttgyűlésén, illetve az SPD választmányi ülésén a pártok eldöntik, hozzákezdenek-e a koalíciós tárgyalásokhoz, ha ér­kezik erre felkérés Angela Mer- keltől, a CDU, és Horst Seeho- fertől, a CSU elnökétől. (MTI) Értesülések szerint áronokkal is követik a menekülteket (SITA/AP) Olaszország humanitárius-katonai missziót indít be a Földközi-tengeren Drónokkal követik a menekülőket Támadás Jemenben Hadibázist lőtt azAl-Kaida Dubaj. Az Arab-félsziget Al- Kaidája (AQAP) nevű szélsősé­ges iszlamista csoport azt kö­zölte, hogy két hete Jemenben olyan amerikai műveleti köz­pontot támadott meg, ahonnan pilóta nélküli harci repülőgé­peket irányítottak. Szeptember 30-án több tu­catnyi fegyveres hatolt be a Mukalla ídkötővárosánál levő támaszpontra, a jemeni hadse­reg második hadosztályának főhadiszállására. Az iszlamis- ták azt állítják, hogy több tucat katonát és tisztet öltek meg, és lerombolták a központot. A szervezet nem tér ki arra, hogy amerikaiak is lettek volna a bá­zison. Az AQAP azzal fenyege­tőzött, hogy további támadáso­kat intéz az ilyen közös jemeni-amerikai katonai léte­sítmények ellen, ahonnan „az amerikaiak háborút folytatnak a muszlim nép ellen”, és „ki fog­ja szúrni ezeket a szemeket, amelyeket az ellenség használ”. Az USA rendszeresen bevet drónokat a jemeni dzsihadisták ellen, akik a 2011-es arab ta­vasz alatt kialakult zűrzavaros helyzetet kihasználva teret nyertek Jemen déli részén, egész városokat és környéküket hatalmukba kerítették, de az­óta a hadsereg amerikai támo­gatással visszafoglalta ezeket a területeket. Az USA szerint a jemeni partok előtt elhaladó tartályhajókra az AQAP súlyos fenyegetést jelent. (MTI) Új világrend kellene Kína szerint gyengül az USA Sanghaj. Új, az egyes orszá­gok kulcsfontosságú érdekeit védő, egyenlőségen alapuló vi­lágrendre van szükség az „ál­szent” USA hegemóniája he­lyett - írta a Hszinhua kínai hír- ügynökség. A hetek óta húzódó, továbbra is rendezetlen wa­shingtoni költségvetési vitát érintve a kommentár úgy fo­galmaz, a fiskális válság egyik tanulsága az, hogy eljött az ide­je egy kevésbé Amerika-köz- pontú világrend felépítésének. A Hszinhua szerint az Egyesült Államok a második világháború vége óta próbálkozik egy globá­lis birodalom felépítésével, tö­rekvései ugyanakkor nem men­tesek visszásságoktól. Nemzeti érdekeire való hivatkozással Washington például más orszá­gok belügyeibe avatkozik bele, erkölcsi vezetőnek tartja magát, miközben hadifoglyokat kínoz, civilekre támad drónokkal, és állami vezetőket hallgat le. A feltörekvő gazdaságoknak nagyobb szót kellene kapniuk a nemzetközi pénzügyi szerveze­tekben, így a Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapban (IMF). Emellett - folytatja a Hszinhua hírügynökség - egy új nemzetközi tartalékvaluta bevezetésére is szükség van, hogy a világ országai tartósan is távol maradhassanak az Egyesült Államok mind erősö­dő belpolitikai válságainak kö­vetkezményeitől. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents