Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-15 / 240. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 15. Vélemény És háttér 7 A mélyen gyökerező sztereotípiák miatt fogadják bizalmatlanul a magyar igényeket Perifériára szorítva Ahhoz, hogy a szlovákiai magyar közösség számára fontos kérdésekben érdemben előre tudjunk lépni, a szlovák politikai elit, illetve a társadalom közreműködése és segítsége is kellene. Jelenleg azonban igényeink alapszintű megértése és az empátia is hiányzik, bizonyítják ezt a hétvége történései is. TOKÁR GÉZA Miközben a Matica slovenská a Híd vízióját csípőbőll a szlovák állam egységét veszélyeztető javaslatnak bélyegezte (és ami még fontosabb: pozitív szlovák politikai reakcióknak is híján vagyunk), Berényi Józsefnek a TA3 hírtelevízióban az SNS elnöke, Andrej Danko társaságában kellett beszélnie az MKP terveiről. Ezzel is ráerősítve a szlovák közvélemény előtt a gyakran és előszeretettel hangoztatott párhuzamra, mely szerint a két párt, az SNS és az MKP egymás nacionalista megfelelője, így egyformán szalonképtelen. Ha csak önmagában a politikai szintű szlovák-magyar együttműködés lehetőségeit nézzük, a megyei választások során elmosódni látszanak a határok a két nemzetiség képviselői között. A novemberi választás előtt nem alakult ki hangsúlyosan magyarellenes koalíció. Ez azonban csak a régiók gyakorlatiasságának köszönhető: a változó helyi érdekszövetségekből egyetlen párt sem maradt ki, nincsenek hangsúlyos frontvonalak a megyékben (kivéve a jobb-baloldali felosztást lokálisan is átültető SDKÜ-t, amely ezzel is jelezni kívánja vezető szerepét a jobboldalon). De másról szól a megyei és másról a nagypolitika. Országos viszonylatban már teljesen hiányoznak a politikai és a társadalmi elit szimbolikus megnyilvánulásai, ráadásul az oktatási hiányosságok miatt tudatlan generációk nőnek fel. A fiatalok nem tudják és nem értik, melyik népcsoport honnan jött és miért van itt, végeredményben pedig a többségtől való különbözőség, a másság nem erény, hanem kimondottan hátrány. Ezeknek a mélyen gyökerező sztereotípiáknak a folyománya, hogy a Híd nemzetiségi követeléseit bizalmatlanul foBerényinek az SNS elnökével kellett vitáznia, a TA3 így erősíti a vélekedést, hogy az MKP és az SNS egymás megfelelői. gadja a szlovák közeg és bírál vagy hallgat - mert nem érti az apropót. Ahogy a berögződésekre építő kényelmes gondolkodás taszítja perifériára a szlovákiai nagypolitikában az MKP- t is, egyenesen az SNS mellé. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a pártok milyen módon próbálnak kitömi saját korlátáik közül. A Híd Víziójának igazán akkor lesz értelme és akkor válik megvalósíthatóvá a program, ha Bugárék pártja a szlovák partnerektől szimbolikus jelentőségű, valamint érdemi állásfoglalásokat is ki tud csikarni. Különben csak abból tud erényt kovácsolni, hogy kerüli a konfliktusokat és a kisebbségi problémák látványos vállalását. Az MKP-nak, parlamenti képviselet híján, még kevesebb terve van a kitörésre, különösen ha a jobboldali pártok Népi Platformjában való szerepvállalását a Híd Európai Néppártba való felvétele ürügyén sem tudja megvalósítani. Az elkövetkező bő egy évben négy választásra is sor kerül, s talán az elnökválasztás játszhatja a legfontosabb szerepet a szimbolikus előrelépésben. Emellett azonban alaposan el kell gondolkodni a gyakorlati tennivalókon is. gittsii (Peter Gossónyi rajz a) Ezek minden választás előtt építenek egy két gyorsforgalmi utat. Az energiaárak és a rezsicsökkentés esetében az igazi kockázatot a világpiaci árak jelentik Populizmus vagy sikeres gazdaságpolitika? HORBULÁK ZSOLT Az Orbán-kormány komolyan veszi a rezsicsökkentést. Több lépcsőben, legalábbis e- gyelőre 25%-kal szeretné csökkenteni az energiaárakat, és ezt egyenesen az alkotmányba szeretné vésetni. Nyilvánvaló, hogy kampányfogásról van szó, a kérdést mégis fel kell tenni: káros-e ez az intézkedés vagy nem, fenntartható lesz-e vagy sem? Mint szinte minden, a Fidesz által megtett lépés, ez is párthovatartozástól függően osztja meg a hozzászólókat. Józannak tekinthető érvek vannak mindkét oldalon. A kontrázok azt mondják, hogy az energiaszolgáltatóktól túlzott mértékben elvont források lehetetlenné teszik a fejlesztéséket, és a vállalatok akár ki is vonulhatnak a magyar piacról. A támogatók viszont azt állítják, ez jó a lakosságnak, mivel a rezsiköltségek nagy szeletet jelentenek a családi költségvetésben, és a csökkentés döntő mértékben járul hozzá a rekord alacsony inflációhoz. De a kampánycél is világos, hiszen kormány-ellenzék vita alakult ki, és nemcsak az energia, hanem más, hatósági áras szolgáltatók díjait is jócskán lefaragják. A populizmustól függetlenül a Fidesz rezsicsökkentése akár nagyon ügyesnek is mondható, legalábbis rövid távon. Úgy nő a lakosság bevétele, hogy ez az államnak nem jár kiadással, és a csökkenő árak miatt alacsonyabb a bérnyomás is. Például az inflációból kiinduló nyugdíjakat jóval kisebb mértékben kell valorizálni. A lakosság vásárlásra fordíthatja a többletjövedelmét, ami aztán az áfa-bevételeket növeli. A kritika, amelyet igazán figyelembe kell venni, kívülről jön, az unió is bírálja ezeket a lépéseket. De még ez sem igazán mérvadó, hiszen közismert, miként viszonyul Orbán Viktor Brüsszelhez. Meg aztán az uniós kritika sem őszinte, mivel éppen Brüsszel szabályoz. Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy a Magyarországon hagyományosan sikeres cukorrépa-termesztés a tizedére zuhant, és hét gyárból hatot kellett brüsszeli ukázra bezárni. Az energiaárak esetében az igazi kockázatot a világpiaci árak jelentik. Az értékelésnél nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az intézkedés milyen gazdaságpolitikai kultúrában valósul meg. Az MSZP a 2006-os választások előtt csupán hat hónapra csökkentette az áfát 25%-ról 20-ra. A Fidesz intézkedései tehát nem ütnek el a magyar „hagyományoktól”, rövid távúak, populisták és hozadékaik bizonytalanok. KOMMENTÁR Kiégett csillag NAGY ANDRÁS Ján Čarnogurský a hétvégén, a KDH köztársa- ságielnök-jelöltállító kongresszusára időzítve jelentette be, hogy kilép a kereszténydemokrata mozgalomból. A volt pártelnök már korábban jelezte, ő is indul az elnökválasztáson, és állítólag így akarta elkerülni, hogy a KDH-nak két jelöltje legyen. Elhiggyük? Čarnogurský máig a szlovák jobboldal talán legellentmondásosabb politikusa, noha több mint tíz éve nincs valódi befolyása a politikai történésekre - talán már a saját pártjában sem. Bár az első pillanattól elkötelezett demokrata volt, sok témában különutas véleményt képviselt, és véleményének alátámasztására nagyon ritkán tudott racionális érveket felhozni. Egyértelműen ő a legnagyobb ruszofil politikus, bizonyos kijelentései alapján azt gondolhatnánk, hogy legszívesebben az orosz anyácska kebelén látta volna Szlovákiát. Állítólag a mai napig bejáratos az orosz elnökhöz, és tagja a Valdai Klubnak, ez az az informális nemzetközi szervezet, amely az orosz érdekeket hivatott képviselni a világban. Dicsérői és támogatói azt állítják, ő az egyetlen kereszténydemokrata politikus, aki valóban tovább lát az orránál, és az idő őt fogja igazolni. Bár már több mint tizenkét év telt el azóta, hogy lemondott a KDH elnöki posztjáról, a mai napig nem állt elő semmilyen politikai ötlettel, és egyetlen, a KDH-t korábban elhagyó politikus mögé sem állt be. így a csoda a mai napig elmaradt. Sót, mindig kiállt a párt aktuális vezetői mellett, egészen mostanáig. Nem lehet pontosan tudni, milyen meccsek játszódtak le a párton belül, megpróbálták-e lebeszélni arról, hogy induljon a választáson. Politikai türelmetlenségére utalhat, hogy nem várta meg a kongresszust, elébe ment a párt döntésének. A felméréseket nézve esélytelen a második fordulóra, s miután a KDH Pavol Hrušovskýt jelölte, azt sem lehet meghatározni, kiket is tudna ő megszólítani. Čarnogurský politikai nimbusza 1989 előtt és közvetlenül utána volt nagy. A forradalom idején, a híres „pozsonyi ötös” tagjaként annyira félt tőle a kommunista rezsim, hogy „elővigyázatossági okokból” börtönben csukatta. Később, a kereszténydemokrata párt alapító elnökeként neki volt a legnagyobb befolyása a KDH politikai formálódására, és egy rövid időre az ország miniszterelnöke is lehetett, amikor 1991-ben az akkori kormánypártoknak sikerült megbuktatniuk saját miniszterelnöküket, Vladimír Mečiart. Čarnogurský sokat tett a szlovák jobboldal megmaradásáért, a kilencvenes években, a legnehezebb mečiari időkben vezette a pártot, és a KDH „szent” volt számára. Nem lépettbe az SDK-ba, és később is megengedhette magának azt a luxust, hogy a Dzurinda-kabinet minisztereként nem szavazta meg a kormányprogramot. Ám 1998 óta leáldozóban a csillaga, sőt, eltűnt. Most, az elnökválasztás kapcsán még egy pillanatra felvillan, de rajta kívül mindenki tudja, hogy semmi esélye. Furcsa, szinte megmagyarázhatatlan, miért van most még szüksége erre a bukásra, egy bukott elnökjelölt presztízsére. FIGYELŐ Csalók, disznók, senkiházik Napokig nem kommentálta a magyar fociválogatott le- bőgését Orbán Viktor, hallgatását az Indexnek törte meg. Tegnap a magyar kormányfő röviden azt mondta, „az eredmény felér egy agyrázkódással. Még nem hevertem ki.” Deutsch Tamás fideszes EP- képviselő a Facebookon adott hangot felháborodásának, és a költségvetési források elsik- kasztásával vádolta meg az MLSZ-t. Egy Vági Márton MLSZ-főtitkár elleni kirohanással indított: „Hogy nem szakad rá az égbolt erre aVági nevű bukott ÁPV-vezérigaz- gatóra!” Szerinte az MLSZ a felelős a vereségért, ugyanis annak elnöke (Csányi Sándor) és főtitkára minden lehetséges állami, üzleti és médiasegítséget, -támogatást megkapott. „Az elnök és a főtitkármódszeresen elherdálja a magyar labdarúgás fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket. Eszméletlen méretű és költséges bürokráciát építettek ki, basáskodnak az ultra szurkolókkal, miközben kézen-közön, átláthatatlanul osztogatják el az utánpótlásakadémiák fejlesztésére biztosított költségvetési forrásokat”. Bayer Zsolt fideszes publicista Takarodjatok! című nyílt levelében a Magyar Hírlapban osztotta ki a focistákat. „Nem tudtam eldönteni, hogy tizenegy becstelen disznó van a pályán, vagy tizenegy képes- ségtelen, mozgásszérült szerencsétlen. (...) Ti nem álltok helyt soha, sehol. És ebből vagytok milliomosok. Ne is lássunk titeket, soha többé. Fel kell függeszteni ezt az egész szánalmas disznóságot, az alapoktól kell kezdeni az egészet, a pénzt pedig kapják azok, akik megérdemlik. Benneteket, senkiháziak pedig tartsanak el a nézőitek ezen- túl”-írta Bayer. (ú,hvg)
