Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-02 / 229. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 2. www.ujszo.com Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivál Kezdődik az Eszterlánc ELŐZETES Fülek. Október 4. és 6. között rendezik meg a VII. Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivált és Szólótáncversenyt. A háromnapos rendezvénynek a Füleki Városi Művelődési Központ ad otthont. A VII. Eszterlánc október 4-én 17 órakor az országos gyermek szólótáncversennyel veszi kezdetét. A versenyt követően 20 órától a Füleki Gimnázium Apropó Diákszínpadának előadását láthatja a közönség, 21 órától pedig táncház következik. Másnap, október 5-én 9 órakor a Motolla Baráti Kör által vezetett kézműves foglalkozásokkal indul a program. 14 órakor a Szárnyas Sárkányok gólyalábas felvonulása kezdődik a gyermektánccsoportok részvételével. 16 órakor tartják a gyermekcsoportok versenyét. Este 20 órára az Ifjú Szivek Táncszínház és vendégei előadására várják a közönséget. A napot a 21 órakor kezdődő Aprók tánca, vagyis a csoportok tréfás versenye zárja. A zárónapon, október 6-án 9.30-tól a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes tart előadást. 10 órától táncoktatás kezdődik, valamint népi játékokon és kézműves foglalkozásokon lehet részt venni, ezenkívül koncertek várják a jelenlévőket. 14 órakor gálaműsorral ér véget a rendezvénysorozat, (tébé) Bezárták a „viliódzó” kiállítást Pittsburgh. Bezártak egy pittsburghi kiállítást, mert egy erős viliódzó fényhatásokat alkalmazó installáció miatt több látogató is rosszul lett. Kurt Hentschlager chicagói művész Zee című kiállítása múlt pénteken nyílt meg, vasárnap azonban már a tárlat harmadik látogatójához kellett mentőt hívni, mert rosszul érezték magukat. A tárlat megtekintését eleve csak 18 éven felülieknek engedélyezték az intenzív villogó fények miatt, és minden látogatóval aláírattak egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszik, hogy „az installáció intenzív villogó fényei és a sűrű mesterséges köd miatt elveszíthetik térbeli tájékozódási képességüket”. Arra is felhívták az érdeklődők figyelmét, hogy ne lépjenek be, ha fényérzékeny epilepsziában szenvednek, légzési vagy szívproblémákkal küzdenek, illetve egyéb egészségi problémájuk, például klausztro- fóbiájuk van. A Zee című kiállítást korábban a város más galériáiban is bemutatták, és akkor is előfordult, hogy rohamot kapott egy-egy látogató. Az installációt október 27-ig láthatta volna a közönség, jelenleg azonban nem lehet tudni, egyáltalán kinyitják-e még a kiállítást. (MTI) Elkészült az állandó Madách-kiállítás első része A kor szelleme ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Alsósztregova. „Óh, hol vagyok, hol vannak álmaim?” címmel nyílik Madách-emlék- kiállítás pénteken a Madách- kastélyban. A tárlat az első fele annak az állandó kiállításnak, amelyet az év elején átadott, teljes körűen felújított al- sósztregovai kastélyba tervezett az emlékhelyet gondozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója elmondta: a most elkészült első rész Madách Imre életét, családi viszonyait, a hely és a kor szellemét mutatja be, és felvezeti a második részt, amely Az ember tragédiájának eszméire, hatástörténetére összpontosít. Az állandó kiállítás második egységét a tervek szerint januárban adják át - akkor kezdődik a Madách-emlékév, amely az íróköltő halálának 150. évfordulójáról emlékezik meg. A Madách-kastélyt az elmúlt években a Magyarország-Szlo- vákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében rekonstruálták, a határ túloldalán található csesztvei Ma- dách-kúriával együtt. Az al- sósztregovai emlékhely új állandó kiállítása a szlovák és a magyar kulturális kormányzat támogatásával, mintegy harminc hazai és magyarországi intézmény szakmai segítségéveljött létre. (as) A felújított kastélyt január végén adták át, péntektől tartalom tölti meg a helyiségeket (Somogyi Tibor felvétele) Harold Pinter drámája a Komáromi Jókai Színház stúdiójában Valló Péter „utánrendezésében" Árulás és becsület, avagy a magányanatómia buktatói Kedvenc Pintér-darabom A születésnap. Talán azért is, mert soha nem láttam színpadon. Most már nem is nagyon szeretném megnézni. Láttam az Árulást a Komáromi Jókai Színházban. KISS PÉNTEK JÓZSEF A szerző A születésnap kapcsán úgy fogalmazott: „akkor jó, ha a nézőnek fogalma sincs, mi történik”. Pinteri értelemben ez az abszurd szerzői alapállás természetesen nem egyenlő a civil értelemben vett érthetet- lenséggel, értelmetlenséggel. Annál sokkal több: az egzisztencialista filozófia által kuta- tott/megfogalmazott kiüresedett létre utal, amely a 20. századi ember/emberiség leggyakoribb és legalapvetőbb létérzése. Rengetegen próbálkoztak ennek újrafogalmazásával a művészet eszköztárát hívva segítségül. Valamennyi műnem közül a dráma, azon belül is az abszurd jutott a legközelebb a célhoz; ahhoz, hogy megfogalmazza ezt, az érzelmek felől nézve szinte vegetatív; őszinte, tisztességes, igaz kapcsolatok nélküli emberi létformát. Harold Pinter intellektuálisan terhelt műveit nem könnyű megrendezni, eljátszani és értelmezni. S akkor ott van még egy fontos tényező, az amorf massza, a(z) - esetünkben komáromi - közönség. Jelentős hányadának fogalma sincs egzisztencializmusról, abszurd színházról, ilyesmiről. Nem érti, minek beszél ennyit három színész egy ilyen kis, levegőtlen térben a semmiről. És egyáltalán, mi keresnivalója van neki, a nézőnek a színpadon. Amikor ott van a nagy nézőtér, amely üresen tátong a háta mögött... A Komáromi Jókai Színház Kulisszák című műsorfüzete ez alkalommal is segítséget nyújt a közönségnek. Az ilyen szokatlanul eszköztelen, szinte csak szellemi kalandot ígérő előadáshoz kell is a jó szándékú eligazítás. A színészek maguk is vallanak szerepeik értelmezéséről. Okosan, ugyanakkor mindenki számára világosan értelmezve a megelevenítendő alakot. Bandor Éva (Emma) vallomásának az a címe, hogy Megtölteni a csendet. Rátapintott a lényegre, hiszen éppen a csendjei ragadtak meg. Ha cinikus akarnék lenni - de nem akarok -, akkor azt írnám: Bandor Éva nagyon jó volt; egészen a megszólalásig. Persze ez sem igaz egészen. Voltak lesújtóan hiteles pillanatai. Még a legnehezebb színészi helyzetekben is, amikor úgy kellett ábrázolnia a méltóságában sértett asszony lelki állapotát, hogy közben Az ilyen szokatlanul eszköztelen, szinte csak szellemi kalandot ígérő előadáshoz kell is a jó szándékú eligazítás. folyton arra a bizonyos piszok elidegenedésre kellett gondolnia. Feltételezhetően a rendezői szándék és instrukció szerint. Ennek következtében nála is - akár két férfi partnerénél - a magányos érdektelenség és a világtól való távolságtartás a maroknyi nézőseregtől tartotta távol magát az előadást. Annyira, hogy gyakran meg sem érinthetett e magány hátborzongató hidegsége. Mokos Attila (Jerry) a szerep kettős életének visszásságait feszegeti személyes vallomásában. Mokos nagyon pontosan fogalmazza meg, Jerry hogyan próbál lavírozni az otthon és a szeretőjével - történetesen a legjobb barátja feleségével - közösen bérelt lakásban eltöltött életideje között: ,A két világ az ő fejében teljes mértékben különválasztott és önálló. (...) Az ő világa így teljes és egész.” Játéka is erre összpontosít. Pontos és a végletekig fegyelmezett. Színészi-emberi ösztöneitől vezérelve olykor ki-kibukkan belőle a valódi, a társas magány hálójában vergődő, esendő ember. Ilyenkor a leghitelesebb. Petrik Szlárd (Robert), a kassai Thália Színház művésze a hazai magyar színészek derékhadának egyik erőssége. Előadást lehet rá építeni. Olyan laza előkelőséggel nyúl a rá bízott figurákhoz, ami eleve hitelessé teszi az általa megformált karaktereket. Bármennyire igyekezett a rendező elidegenedett panelfigurát kreálni Robert alakjából, Petrik megformálásában tapintható maradt az általános mögött a személyes tragédia. A vallók között ott van természetesen Valló Péter rendező is. Sok mindenről felvilágosít a Kulisszák friss száma, csak arról nem, hogy a Kossuth-díjas mester ezt a Pintér-darabot legalább egyszer már megrendezte. Mégpedig 2008-ban, a Pinceszínházban. A komáromihoz kísértetiesen hasonlító - ugyancsak maga tervezte - díszletben. A jó szándék nyomatékosítására nevezzük játéktérnek. Ezzel együtt nem gondolom, hogy a játéktérben körben elhelyezett tükröknek kell hozzásegíteniük engem ahhoz, hogy rájöjjek: az előadás tükröt tart elém, melyben megnézhetem magam. A magam sivár, kiüresedett és elidegenedett életét. Ez nem több szájbarágó illusztrációnál. Mindenki tudja, hogy az utánrendezések háklis dolgok, az alkotók művészi hitelének megtépázására rendkívüli módon alkalmasak. Az ilyen érzékeny drámai anyag - újrarendezés esetén - új forma és gondolat után kiált. Másik színházban, más színészekkel ugyanazt feltenni, lényegében ugyanúgy. .. Olyan is lett, sajnos. Hideg, érdektelen iparosmunka. Kiégettség-szagú. Arról nem is beszélve, menynyire elkeserítő arra gondolni: a mi színházunk ázsiója annyira odalett, hogy az már a művészszínházi törekvések kielégítésére vagy prezentálására meghívott, igen komoly művészi presztízsű alkotókat is szellemi kényelemre ösztönzi. Művészettörténészek nemzetközi csoportja mutatja be Kassa 20-as évekbeli művészeti életét Kiadvány a kassai modernekről MT1-HÍR Budapest. Kassai modemek - Kassa művészete a XX. század 20-as éveiben címmel könyv- bemutató lesz holnap délután a Magyar Nemzeti Galériában. A kassai Kelet-szlovákiai Galéria az Európa kulturális fővárosa év jegyében reprezentatív, szlovák és angol nyelvű kiadványt jelentetett meg. A kötet a három évig tartó Kassai modernek című projekt eredménye, amelyet a Kelet-szlovákiai Galéria által rendezett tudományos szimpózium (2010) és konferencia (2012) keretében ismerhetett meg a közönség. A tanulmánykötet bemutatója után december 12-én a galériában nagy kiállítás nyílik Kassai modemek címmel - mondtad Hushegyi Gábor, a Budapesti Szlovák Intézet igazgatója. Művészettörténészek nemzetközi csoportja a könyvben bemutatja Kassa 20-as évekbeli művészeti életét, amely a párizsi és weimari avantgárd regionális változataként bontakozott ki a városban. A 20-as években Kassán dolgozó művészek számára közös alapot jelentettek az azonos szociális elvek és a modernista felfogás. Egyénileg kamatoztatták a szimbolizmus, az exp- resszionizmus, a kubizmus, a futurizmus és a konstruktivizmus hatásaifés eredményeit. A kassai modemeknél meghatározó szerepet kapott a városi környezet témája, valamint a szociális elkötelezettség. A kötetben 17 alkotó szerepel, legtöbben Budapesten, Münchenben vagy Párizsban végezték tanulmányaikat, majd Kassán telepedtek le. Köztük volt Bortnyik Sándor, Gráber Margit, Jaszusch Antal, Kem- stok Károly, Kmetty János, Krón Jenő, Lesznai Anna Perl- rott-Csaba Vilmos és Uitz Béla. A Kelet-szlovákiai Galéria a könyv létrehozásában együttműködött olyan kulturális intézményekkel és tudományos műhelyekkel, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a Kieselbach Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Múzeum. Bandor Éva, Mokos Attila és Petiik Szilárd csendje (Kiss Gibbó Gábor felvétele)
