Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-11 / 237. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 11. www.ujszo.com Elhunyt a belga Wilfried Martens Brüsszel. Szerdán éjjel meghalt Wilfried Martens volt belga miniszterelnök, az Európai Néppárt (ÉPP) elnöke. A 77 éves korában elhunyt flamand kereszténydemokrata politikus súlyos betegsége miatt kedden Joseph Daul francia politikusra, az ÉPP európai parlamenti frakció- vezetőjére ruházta át az Európai Néppárt elnöki teendőinek ellátását. (MTI) Lazul az olasz migrációs jog Róma. Egy héttel a lampedusai hajószerencsétlenség után, amelyben több mint 300 afrikai menekült vesztette életét, az olasz parlament megtette az első lépést a bevándorlási törvény enyhítésére, ennek értelmében az illegális beutazás a jövőben nem számítana bűn- cselekménynek. A hatályos bevándorlási törvény értelmében az olasz területre törvénytelenül belépők bűncselekményt követnek el, és bűntettnek számít az is, ha bárki segíti az illegális bevándorlók beutazását. A mostani szabályozás szerint a törvénysértő bevándorlót súlyos, 5-10 ezer euró pénzbírsággal sújthatják, és bírósági határozattal kitoloncolhatják. A rendőrség jelenleg az érvényes úti okmányok nélkül feltartóztatott menekülteket két hónapra befogadótáborban helyezi el. (MTI) Kevesebb segély Egyiptomnak Washington. Az Egyesült Államok megvonja az Egyiptomnak nyújtott katonai és gazdasági segély jelentős részét mindaddig, amíg az arab ország nem tesz hiteles lépéseket afelé, hogy szabad és igazságos választások eredményeképpen alakuljon meg egy kormány. Áz USA egyelőre nem szállít harckocsikat, harci gépeket, helikoptereket és rakétákat, és évente 260 millió dollárral kevesebbet folyósít, mint eddig, mert Washingtonnak nem tetszik, hogy a hadsereg megbuktatta az ország demokratikusan megválasztott elnökét, Mohamed Murszit. Az USA továbbra is támogatja viszont Egyiptomot a terrorizmus elleni küzdelemben és a Sínai- félsziget biztonságának fenntartásában. Nem állnak le azok a segélyek sem, amelyeket a lakosságnak folyósít Washington az oktatás, az egészségügy és a magánszektor erősítése terén. (MTI) Obama egyeztetett a két párt csúcsvezetőivel Fenyeget az adósságlimit ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Obama amerikai elnök és Joe Biden al- elnök a szövetségi kormányzat részleges leállásának 9. napján a képviselőház demokrata vezetőivel egyeztetett az átmeneti költségvetés elfogadásának és az adósságlimit megemelésének lehetőségeiről. Obama fogadta a törvényhozás két házának republikánus párti vezetőit is. A hét folyamán megmerevedtek a szembenálló felek közötti frontvonalak. John Boeh- ner, a képviselőház republikánus párti elnöke az ideiglenes büdzsé elfogadásáért és az adósságplafon megemeléséért cserébe tárgyalásokat sürgetett az egészségügyi reformról és az államháztartási hiány csökkentéséről. Barack Obama azzal utasította el a tárgyalásokat, hogy nem hajlandó a gazdasági káosszal való fenyegetőzés hatására egyezkedni. Kijelentette, nem akar olyan precedenst teremteni, amelynek alapján a nagy pártok szélsőségesei megpróbálhatják sarokba szorítani a jövő elnökeit. A kongresszusnak október 17-ig meg kellene állapodnia a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságplafon megemeléséről, különben az USA technikai értelemben csődbe juthat, amire eddig még sohasem volt példa. Az USA akkor sem veszítené el a legjobb, AAA osztályzatát és akkor is tovább törlesztené adósságát, ha a kongresszus nem szavazná meg határidőre az adósságlimit módosítását - derül ki a Moody's Investors friss tanulmányából. „Az adósságlimit a befolyó bevételek mértékéig korlátozza a kormányzati kiadásokat; az nem tiltja meg a kormánynak az adósságszolgálatot. Nincs közvetlen összefüggés az adósságlimit és a fizetés- képtelenség között” - állítja a hitelminősítő. (MTI) Elfoglalt egy damaszkuszi külvárost a libanoni Hezbollah terrorszervezet Tűz alá került a főváros Damaszkusz. A libanoni Hezbollah terrorszervezet emberei és iraki síita fegyveresek a hadsereg tűzerejével támogatva lerohanták Damaszkusz egyik déli külvárosát - közölték Szíriái ellenzékiek. Legalább húsz felkelő elesett a Sejk Omar nevű városért vívott harcokban, ahol tüzérséget, harckocsikat és a légierőt is bevették a rendszerrel szövetséges fegyveresek oldalán. Az ellenzékiek azt állítják, hogy a kormányt támogató fegyveresek közül is több tucatnyian elestek vagy megsebesültek. Sejk Omar két főút között fekszik, amelyek a fővárosból délre vezetnek, és létfontosságúak az ottani kormányerők utánpótlása szempontjából. Bassár el-Aszad rendszerét mintegy 60 ezer Irakból, Iránból, Jemenből és Libanonból érkezett síita harcostámogatja. (MTI) A Líbiai Forradalmárok Operatív Vezérkara szervezet fegyveresei rabolták el a líbiai kormányfőt Tisztelettudó támadás Tripoliban Tripoli. Volt lázadókból verbuválódott fegyveres szervezet tegnap elhurcolta, majd néhány óra múltán szabadon engedte Ali Zeidán líbiai miniszterelnököt; az eset összefüggésbe hozható azzal, hogy amerikai kommandósok a hétvégén Tripoliban elfogták az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vélt vezetőjét. ÖSSZEFOGLALÓ Az Ali Zeidán kormányfő elengedéséről szóló sajtóhíreket megerősítette Mohamed Abdu- lazíz külügyminiszter. „Elengedték, de nem tudunk részleteket szabadulásának körülményeiről” - mondta a tárcavezető. Zeidánt tegnap hajnalban hurcolták el az egykori lázadókból verbuválódott, Líbiai ForraAli Zeidán kormányfő izgalmas napja: reggel elrabolták, napközben elengedték. (TASR/AP) dalmárok Operatív Vezérkara nevű szervezet fegyveresei. A CNN és az arab hírtelevíziók szerint az akcióban mintegy 100-150 fegyveres vett részt, 30-40 gépkocsiból álló autókonvojjal érkeztek a Corinthia luxusszállodához, amely a miniszterelnöki rezidenciának ad otthont. Mohamed Saaban, a szálloda biztonságáért felelős igazgató azt mondta, a fegyveresek felmutatták az ügyészség által kiadott letartóztatási parancsot, de az ügyészség cáfolta, hogy ilyet kiadott volna. A szállodai dolgozók szerint a lázadók egy része az épület előcsarnokában várakozott, amíg a többiek felmentek a 21. emeletre, ahol a miniszterelnök lakosztálya található. A fegyveresek dulakodtak a kormányfő testőreivel, de Zeidán nem tanúsított ellenállást. Az incidens során nem hallatszott fegyverropogás, és - mint szemtanúk mondták - a fegyveresek „nem okoztak bajt”, „tisztelettudóan” viselkedtek. A miniszterelnökkel történtek nem zavarták meg Tripoli nyugalmát, az élet ment tovább a normális kerékvágásban. Az olaj világpiaci árát azonban kilengették az OPEC- tagországból érkező hírek. A kormány emberrablásként tekint az ügyre. Asz-Szeddik Abdelkarím miniszterelnök-helyettes bűncselekménynek nevezte az esetet, és leszögezte: a kabinet nem tűri el, hogy bárki is zsarolja. A líbiai belügyminisztériumban viszont azt állították, hogy a miniszterelnököt nem rabolták el, hanem letartóztatták. Abdel-Hakím al-Bul- jazi, a tárca bűnüldözési hivatalának vezetője azt mondta, hogy a kormányfőt az ő hivatalának parancsára tartóztatták le, s az akcióhoz valóban köze volt a Líbiai Forradalmárok Operatív Vezérkarának (a szervezet a felkelőcsoportok integrációját célzó belügyminisztériumi program keretében, a tárca felhatalmazásával hajt végre rendfenntartó feladatokat a fővárosban). A belügyi illetékes közölte, hogy Zeidánt az ő hivatalában tartották fogva, s jól bántak vele, mint bármely más líbiai polgárral. (MTI) Azeri elnökválasztás Végeredmény a szavazás előtt Baku. Az azeri választási bizottság egy állítólagos technikai malőr folytán már egy nappal a szerdai elnökválasztás előtt bejelentette a győztest, az ázsiai országot immár tíz éve irányító Ilham Aliyevet. A központi választási bizottság magyarázata szerint a szoftverfejlesztő a testület új, okostelefonos alkalmazását mutatta be kedden az egyik szavazóhelyiségben, s ő küldte el próbaként azt az üzenetet, amely szerint Aliyevnek a szavazatok 73%-át sikerült megszereznie. A szakember jövőbelátónak, ám kishitűnek bizonyult. A végleges eredmények ugyanis még fényesebbek bizonyultak: a választási bizottság tegnapi összesítése alapján a régi-új elnökre a választók 84,59%-a szavazott, míg az ellenzék közös jelöltje, Jamil Hasanli a voksok 5,54%-át kapta. A választási bizottság tegnap „mély sajnálatának” adott hangot. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Phenjan. Észak-Ko- rea rakétatámaszpontot létesített a kínai határ közelében - közölte tegnap egy dél-koreai napilap szöuli kormányforrásokra hivatkozva. A Csoszon II- bo azt írja, hogy a rakétabázis a Pektuszan-hegy déli lejtőitől két kilométerre épült. Az újság szerint meglehetősen sok rakétasiló épült, de egyelőre nem tudni, hányban vannak rakéták. Méretükből ítélve közepes és nagy hatótávolságú rakéták telepítésére alkalmasak. Erről a támaszpontról a közepes ható- távolságú ballisztikus rakéták elérnék Okinavát és Guam szigetét, ahol amerikai katonai támaszpontok vannak - mondták szöuli kormányforrások. A lap úgy véli, a rakétatámaszpont helyszínéül azért választottak olyan helyet, amely közel van a kínai határhoz, hogy megnehezítsék a bázis elleni esetleges amerikai és dél-koreai támadásokat. „Ha a rakétatámaszpont a kínai határ mellett van, az ellene bevetett rakéták könnyen Kína területére eshetnek, emiatt egy légierő támogatásával végrehajtott támadás nehezen kivitelezhető” - idéz az újság egy másik forrást. Néhány hónappal kinevezése után leváltották Észak-Kore- ában a hadsereg főparancsnokát. A lépés az ország felső vezetését érintő átszervezés része, amellyel Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a hatalmát akarja megszüárdítani. A hadsereg keményvonalas vezetőjének leváltása vélhetően hetekkel ezelőtt történt, amikor Phenjan az atomháborúval való fenyegetőzések után enyhíteni kezdett a Dél-Koreával szembeni ellenséges viszonyuláson, és a közeledés jeleként újra megnyitotta a szomszédos országgal közösen működtetett keszongi ipari parkot. Egy délkoreai jelentésből kiderült, hogy a sztálinista vezető a magas rangú állami tisztségviselők felét lecserélte. Az újonnan kinevezett parancsnok, Ri Jong Gil eddigi munkásságáról nem sokat tudni. Parancsnok volt az egyik hadtestnél, valamint a vezérLeváltották Észak-Korea hadseregének nemrég kinevezett keményvonalas főparancsnokát, Kim Dzsong Un erősíti pozícióját Rakétasilók a kínai határ mentén Eszak-Koreában már a tábornokok pozíciója sem biztos (TASR/AP) karban is vezető tisztséget töltött be. Elődje, a keményvonalas Kim Kjok Szik azokat a zászlóaljakat irányította, amelyekét felelősnek tartanak a Dél- Korea ellen 2010-ben végrehajtott, ötven ember életét követelő támadásokért. (MTI) A szunnita felkelők oldalán mintegy 30 ezer külföldi, köztük sok szélsőséges iszlamista harcol Bassár el-Aszad rendszere ellen (SITA/AP)
