Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-08 / 234. szám, kedd
Agrárkörkép 21 A nyári rendkívüli szárazságok után a korai fagyok is komolyan veszélyeztetik az idei kukoricatermést www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 8. Kukoricából idén sem várható rekordtermés Lelkes Péter (Szilvássy László felvétele) A tavalyi katasztrofális terméseredmények után az idei termesztési szezon elején a két-három- hetes vegetációs késés ellenére a nyárelőn még kifejezetten kedvezőnek mutatkoztak a fejlődésben levő állományok hozamkilátásai, de a júliusi - augusztusi szárazságok nagyon sok helyen keresztülhúzták a kukorica magas terméshozamaiba vetett számításokat. INTERJÚ Milyen évet zárnak majd a kukoricatermelők idén? - kérdeztük Lelkes Pétert a Pioneer Hi-breed Slovakia Kft. kereskedelmi igazgatóját, a nálunk piacvezetőnek számító cég vezetőjét. Az már most nyilvánvaló, hogy a tavalyi rendkívül gyenge eredmények után idén jobb terméshozamokkal lehet számolni, de az is egyértelmű, hogy ebben az esztendőben kukoricából nálunk nem lesz rekordtermés. A tavaly megszenvedett kritikus értékű csapadékhiány után idén ösz- szességében ugyan kellő csapadék esett, de ennek időbeni eloszlása nem volt megfelelő a kukorica szempontjából, lévén, hogy a növény virágzása és terméskötése időszakában jóformán alig hullott eső az állományokra. Ennek következtében a kedvező előjelek ellenére az eddigi eredmények alapján a hozamok elmaradnak a várakozásoktól. Sőt, a legfrissebb előrejelzések szerint, amelyek kora őszi fagyokat is jeleznek, még komolyabb károkkal és termés- kieséssel lehet számolni. Ez elsősorban a vízleadási mutatók tekintetében ronthat sokat a kukorica terméseredményein, egyúttal egy esetleges erősebb fagykár a vetőmag-kukorica csírázási mutatóira is rendkívül kedvezőtlenül hathat. Számításaink szerint összességében az átlagosnál valamivel gyengébb termésátlagot lehet majd elkönyvelni. Az átlagosnál várhatóan rosszabb terméseredmények ellenére, amely a kereslet növekedését is feltételezi, a kukorica eddigi értékesítési árkínálata jóval alatta marad a tavalyi árszintnek. Mivel magyarázható ez a paradox helyzet? Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kukorica eladási árát nem a mi piacunkon uralkodó állapotok alapján határozzák meg. Még akkor is, ha nálunk a vártnál kisebb a termés, a döntő szót az amerikai, az európai piacon pedig az ukrán és az orosz terméseredmények alapján mondják ki, ahol rekordterméseket várnak. Sőt, még a román kukoricatermesztők is rendkívül kecsegtető hozamokra számítanak. Ez határozza meg az árakat, ehhez nekünk csak alkalmazkodni lehet. A kukorica vetőmagpiacán az idei szezon elején a hiányzó vetőmagmennyiség miatt nagy feszültség keletkezett, mire számíthatunk a következő termesztési szezonban? A vetőmagpiacon általában 30-40 százalékos készlettartalékkal indulunk neki az új szezonnak, de a tavalyi kiesések miatt idén e tartalék nélkül vagyunk kénytelenek majd megjelenni, és csak az idei vetőmagtermésre alapozhatunk. Véleményem szerint ez nemcsak ránk, hanem a többi vetőmag-forgalmazóra is nagyjából érvényes. így sok függ majd attól milyen mennyiségben és milyen minőségben sikerül betakarítani a vetőmagnak termesztett állományokból a termést. Bízunk benne, hogy a tavalyi helyzettől mindenképpen kedvezőbb állapotok alakulnak majd ki. Sajnos, a már jelzett korai fagyok miatt egyelőre sok a bizonytalanság a vetőmagok várható minősége tekintetében is. A kukoricatermesztőknek jövőre egyéb kihívásokkal is szembe kell nézniük. Többek között az EU környezetvédelmi megkötései miatt ideiglenesen betiltott hatóanyagok miatt, amelyek hosszabb távon gondokat okozhatnak az unió kukoricapiacának versenyképességében. Tény és való, hogy a neo- nikotinoidok betiltása, illetve használatuk felfüggesztése komoly veszélyeket rejteget az intenzív kukoricatermesztésre berendezkedett Európai Unióban. Ezek a készítmények ugyanis az intenzív kukoricatermesztési rendszerekben fontos szerepet töltöttek be, kihagyásuk az eredmények romlását vonhatja maga után, és a monokultúrás termesztés lehetőségeit is erősen behatárolja. Egyúttal olyan verseny- előnyhöz juttathatja az unión kívüli versenytársakat, hogy azok komoly piacszerzési lehetőséghez juthatnak a közösség piacain. A világon ma már Ukrajnán és Brazílián kívül máshol nincs lehetőség az extenzív növekedésre, mindenütt másutt már csak intenzív módszerekkel lehet a kukoricatermést növelni. A hatóanyagok kivonása viszont ezt a lehetőséget jelentősen behatárolja. A kukorica újabban az alternatív energiaforrások egyik meghatározó alapanyaga. Milyen a helyzet ezen a területen? A szemeskukorica mellett komoly lehetőséget látunk a biogázüzemek ellátását szolgáló silókukoricák termesztésében is, itt is több ígéretes fajtát kínálunk az itteni termelőknek. Ilyen pl. a P0017, vagy a PR34Y02 hibrid, amelyek magas hozamuk mellett az energiatermelésre kihasználható tulajdonságok tekintetében is csúcsteljesítményre képesek. Ebben a szegmensben egy új adalékanyaggal is bővítettük a kínálatunkat, ez a 11CH4, amely egy siló oltóanyag (inokulátum), és az a legfontosabb tulajdonsága, hogy a kukorica rostjaiból jobban fel tudja szabadítani a metánt, ami az energiatermelés egyik fontos alapanyaga ebben a rendszerben. Piacvezetőként milyen további újdonságokkal számolhatnak az Önök termék- kínálatában a hazai kukoricatermelők? Az egész világon érzékelhető globális felmelegedés és klímaváltozás következtében a fejlesztésekben és a neme- sítési programokban nálunk is kifejezett hangsúly került a kukoricahibridek stresszhelyzetekkel szembeni ellenálló képességének növelésére. Ez főleg a szárazságtűrés és a hozamképesség megtartása, illetve növelése terén nyilvánul meg. A szlovákiai piacra kínált hibridjeink közül néhányat immár az AquaMax minősítési kategóriába sorolva kínáljuk a termelőknek, amelynek az a jellemzője, hogy előzetesen kétéves szigorú tesztelésnek vetjük alá az ide besorolni kívánt hibrideket, amelyeknek az itteni termesztési feltételek között is bizonyítaniuk kell életképességüket. Nevezetesen kifejezetten száraz termesztési feltételek között legalább 5 százalékkal kell meghaladniuk a kontrollt, normális évjáratban pedig legalább 3 százalékkal kell túllépniük az átlagot. Természetesen egyéb mutatók tekintetében is (gyökértömeg, ún. stay-green effektus stb.) magasra tettük a mércét. Az idén már két hibrid kapta meg ezt a minősítést (P9175 és P0216), a következő szezonra további két hibriddel bővítjük a kínálatot. Az előbbi kettő a középkorai érésidejű hibridek közé tartozik, a jövő évi újdonságok (P8523 és P0412) a korai és a kései érésidőt is lefedik. A napraforgó termesztéstechnológiájában az általunk eddig forgalmazott ún. Express-tech- nológia mellett a termelőknek immár a másik, ún. Clearfield- technológiához kapcsolt hibrideket is kínálunk, ezek a Pulsar nevű készítmény gyomirtó hatásával szemben rendelkeznek rezisztenciával, (szil) A fajtaválasztás és a megfelelő termőterület kiválasztása mellett ugyanilyen fontos szerepe van a különböző agrotechnikai elemek pontos betartásának A tavalyinál jóval jobbak lettek az idei terméseredmények TÁJÉKOZTATÓ A Vág folyón működő vízierőmű partján az azonos nevű Kaskády üdülőközpontban tartotta meg idei évértékelő rendezvényét a Szlovákiai Mezőgazda- sági és Élelmiszer-ipari Kamara galántai regionális szervezete, amelyen az előző évekhez hasonlóan számba vették a térség termelői által a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményeket. Az értékelésre a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat és a Leader program keretében működő Öreg-Feketevíz és Dudvág helyi akciócsoportok által szervezett négynapos regionális akció keretében került sor, amelyen a résztvevők részletesen megismerkedhettek a galántai és a felső csallóközi régió nevezetességeivel és turisztikai lehetőségeivel. A Galántai járás mezőgazda- sági termelőinek eredményeit értékelő és elemző tanácskozáson Tomáš Galbavý, a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat regionális képviselője valamint Perleczky Gábor, a kamara regionális igazgatójának rövid megnyitója után Jarmila Dúbravská a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara agrár- politikáért felelős vezetője az új uniós agrárpolitika következő költségvetési időszakában várható támogatási elveiről, a háromoldalú tárgyalások legújabb fejleményeiről tartott előadást. Mint ismeretes, a 2014-2020 közötti kötségvetési időszakban az unió új alapokra kívánja helyezni az agrártámogatások rendszerét, amelyet az élelmiszer-termelés fenntartható fejlődése, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodás és a vidék kiegyensúlyozott fejlesztésének támogatása jegyében fogalmaztak meg. Az új támogatási rendszerben az eddigiekhez hasonlóan továbbra is két pillérből kerülnek felosztásra az ágazat támogatására folyósítandó források. Az első pillérben a már ismert területalapú támogatások mellett a piacvédelmi intézkedések keretében juthatnak forrásokhoz a termelők. Ugyanakkor a rendszerben több új elem is megjelenik. Ilyen pl. a fiatal gazdák és a kisgazdák támogatása. A kamara számára egyelőre elfogadhatatlannak tűnik a gazdaságok átlagos méretére vonatkozó szlovákiai adat, amely 29 hektárban jelölte meg a szlovákiai farmok átlagos méretét. Ekkora felületre kapnák ugyanis a megemelt támogatást a gazdálkodók a jelenlegi elképzelés szerint. Egyelőre nincs pontos számadat az ún. greening kötelező alkalmazásáról sem. Itt az eredeti 7 százalékos megkötés helyett újabban már csak 3-5 százalékos határról szólnak a hírek. A közveden kifizetéseknél a szeptember végén elfogadott bizottsági és tanácsi egyeztetés alapján a 150 ezer euró feletti támogatásokat legalább 5 százalékkal csökkenteni kell (eltűnt tehát a 300 ezres határ), de le lehet majd vonni belőle a munkával kapcsolatos adó- és szociális járulékokat. (A félreértések elkerülése végett nem a bérköltégekről van szó, hanem csak a velük kapcsolatos elvonásokról - az előadó kifejezetten az angol szöveget idézte.) A második pillér a vidékfejlesztési támogatások forrásait fogja majd össze. Egyelőre nem pontosan tisztázott mekkora összegeket lehet majd a vidékfejlesztési célokat szolgáló programokra felhasználni. A mi véleményünk az, hogy inkább szélesebb témacsoportokat kell meghatározni az igénybevételhez, hogy azokat pontosítani lehessen a részletes feltételek ismerete alapján. A. támogatási rendszer egyik lényeges eleme, hogy a tagországoknak lehetőségük lesz a két pillér között a rendellezésre álló források egy részének átcsoportosítására. A tárgyalásokon egyelőre 15-25 százalék közötti összeg átcsoportosítási lehetőségéről vitáznak a szakemberek. A tagországoknak ez év végéig külön-külön meg kell határozniuk ennek a mértékét. Nálunk a legífisebb hírek szerint 18 százalék körüli átcsoportosítás lehetőségét vizsgálják jelenleg a szakemberek. Amint elhangzott, az elkövetkező hétéves költségvetési időszakban csaknem 2 milliárd eurót használhatnak majd fel mezőgazdasági termelőink az uniós forrásokból. A végleges megegyezés a támogatási rendszer összes eleméről még nem született meg, és nagy a valószínűsége annak, hogy 2014-ben még a mostani 2013-ban érvényesített rendszer szerint folyósítják majd a támogatásokat. Az érdemi változások várhatóan csak 2015-től várhatók. Az idei gabonatermesztési eredményeket az utóbbi 9 év ádagaival is összehasonlította beszámolójában Križan Klára, a diószegi Hordeum vetőmagnemesítő cég képviselője, aki a Karol Sleziak által összegyűjtött és feldolgozott járási adatokat ismertette. Előadásában kiemelte a regionális, helyi feltételek között kinemesített fajták termesztésének a jelentőségét. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a fajtaválasztás és a megfelelő termőterület kiválasztása mellett ugyanilyen fontos szerepe van a különböző agrotechnikai elemek pontos és következetes betartásának. A gabonafélék termesztésében az időjárási viszonyok idén jóval kedvezőbbek voltak a tavalyinál, s ez az átlagos járási terméseredményekben is megmutatkozott. Búzából a tavalyi 3,05 t/ha átlaghoz képest idén 5,47 t/ha volt a járási ádag, ami országos viszonylatban is nagyon jó eredménynek számít, hiszen a járásokra lebontott termésátlagok tekintetében csak a nyitrai és a bánovcei járásokban értek el magasabb hozamokat, miközben az idei országos ádag 4,7 Xj ha volt. A legutóbbi 9 év járási termésátiaga pedig 4,49 t/ha értéket mutat. Árpából az idei ter- mésátiag szintén jóval meghaladta a tavalyit, az előző évi 2,85 t/ha helyett idén 4,53 t/ha-os átiagot értek el a termelők. A 9 éves járási ádag 4,09 t/ha volt. A repce idei termésátiaga szintén csaknem duplája volt a tavalyinak, meghaladta a 3 tonnát (3,03 t/ha), a 9 éves ádaghozam 2,54 t/ha. A résztvevők az adatokat feldolgozó írásos dokumentumból megismerkedhettek a térség csapadékviszonyaival és hőmérsékletének alakulásával, valamint az egyes gabonafajták által produkált részletes eredményekkel is. A rendezvényen a járás állattenyésztőinek eredményeit is értékelték. Erről a melléklet 4. oldalán számolunk be. (szil)
