Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-30 / 227. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN A „Parkinson-show” Los Angeles. A népszerű hollywoodi filmszínész és Emmy- díjas sorozatsztár, Michael J. Fox több mint húsz éve küzd a Parkinson-kórral. A napokban képernyőre vitte küzdelmeit egy tévésorozatban, amelynek címe (The Michael J. Fox Show) jelzi, hogy a történetet az élet szülte. A színész egy híradós műsorvezetőt alakít, aki betegsége dacára nem szeretné feladni karrierjét, igyekszik meggyőzni környezetét arról, hogy még lehet rá számítani. „A sztori néha szívszorító, máskor mulatságos. Tulajdonképpen így is, úgy is fel lehet fogni, ha valakinek reszket a keze a képernyőn. A nézőkre bízom a véleménnyüvá- nítást. Csak annyit szeretnék, hogy ismerjék meg ezt a betegséget, tudjanak meg róla minél többet” - mondta Fox az első részt követően. A 52 éves színész azt is elárulta, hogy orvosai 1991-ben legfeljebb tíz évet adtak neki, ehhez képest még ma is vállalni tud tévés feladatokat. Az NBC csatorna, amely máig nem tudta kiheverni a Jóbarátok című sorozat „elpártolását”, ettől a kezdeményezéstől várja a felemelkedést. Huszonkét részt rendelt meg a sorozatból, az első két rész jelentős nézettséget produkált és kritikai sikert aratott, (guardian, juk) Fielding megölte Mark Darcyt London. Novemberben jelenik meg a harmadik Bridget Jones-regény, amelynek a szerző, Helen Fielding egy régi sláger után a Mad About a Boy címet adta. Egy brit lap nemrég részletet közölt a könyvből, és kiderült, hogy az írónő „megölte” Mark Darcyt, a történet legszimpatikusabb férfi szereplőjét. A második rész lánykéréssel végződött, a harmadikban azonban már Bridget özvegy, elveszítette nagy szerelmét, és egy jóval fiatalabb férfi karjaiban próbál vigasztalódni. A női olvasók nagy része felháborodott, nem akarnak belenyugodni Mark Darcy „elvesztésébe”. (BBC, juk) Az USA-ban népszerűbb a Facebook, mint a tévé Az amerikaiak imádják a közösségi oldalakat Tévébemutató előtt egy megrázó erejű dokumentumfilm Drahomíra Vihanováról Túlságosan fájó magány ÖSSZEFOGLALÓ New York. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak este nyolctól inkább a Facebookra kattintanak rá, a tévét csak másodlagos szórakoztatási forrásnak használják. A főműsoridős tévézés egyre inkább a közösségi média - a Twitter és a Facebook - mögé szorul az Egyesül Államokban. Mivel a közösségi média is azokért a fogyasztókért száll ringbe, akikért a tévécsatornák, a két közösségi platform népszrűsége kiemelten fontos szerepet játszhat a közeljövőben. Az amerikaiak este 8 és éjfél között elsősorban facebookoz- nak, a tévét szinte csak megszokásból kapcsolják be. A Twittert leginkább arra használják, hogy a tévében látottakat kommentálják, a Facebookon pedig közösségi életet élnek - a felmérés szerint esténként mintegy 100 milliónyian. Összehasonlításképpen: egy átlagos hétköznap este a szabadon fogható amerikai tévéadókat és az öt legnagyobb kábelcsatornát csak 44 millióan követikfigyelemmel. A Facebookra bejelentkező százmilliós tömeg komoly vásárlóerőt jelent, amit az elemzők szerint már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ráadásul a Facebook a tévével ellentétben képes a célzott hirdetések megjelenítésére is. A jövőben a közösségi média várhatóan még agresszívebb marketingpolitikát folytat majd, és azokat a dollármilliókat igyekszik elhappolni a tévék elől, amikre azok évtizedek óta építenek, (huffingtonpost, index, juk) Keményebb, nyersebb és szókimondóbb is volt mindig, mint jóval ismertebb pályatársnője, Véra Chytilová, de saját érdekében egy gyufaszálat sem mozdított meg soha Drahomíra Vihanová. Nem ment fel a miniszterhez, nem könyörgött és nem fenyegetőzött. Pedig lett volna rá oka bőven. SZABÓ G. LÁSZLÓ A hatvanas évek legendás cseh új hullámával jött ó is. De nem Milos Forman és nem is Jin Menzel mellett állva, hanem Jan Némec és Evald Schorm között. Első nagyjátékfilmjét, az 1969-ben forgatott Szétlőtt vasárnapot, amely azonnal európai hírű rendezővé tehette volna, dobozba zárták. Ezzel meg is pecsételődött Drahomíra Vihanová sorsa, pályája. Játékfilmet legközelebb húsz évvel később forgathatott, a Cserhalmi György, Miroslav Donútil és Josef Kemr főszereplésével készült, San Sebastianban díjazott Kígyók várát. A köztes időszak alatt néhány dokumentumfilmre kapott csupán lehetőséget. Az Éva barátnőm változásaiban a jeles cseh sanzonénekesnő, Éva Olmerová portréját rajzolta meg döbbenetes őszinteséggel, a Naponta megjelenek arcod előtt egy idős kelet-csehországi, hegyvidéki német férfi élettörténete, benne Közép-Eu- rópa 20. századi történelmével. A minden filmjével mélyre ásó, fájó sebeket feltépó, szociális érzékenységéről híres rendezőnő a Kígyók várában sem tagadta meg önmagát. Filmjének főhőse egy zenetanári állásától elAMBRUS FERENC Jó, ha az olvasó találkozik olyan gondolatokkal, amiket valaki leírt helyette, kimondta, amit ő érez, csak nincsenek szavai érzései kifejezésére. Ilyesmi történt velem is a bo- dori életmű olvasása közben. Már-már a szenvedély jegyeit fedeztem fel magamon. És jött Keresztury Tibor kritikus, aki helyettem mondta el, mi történhetett velem. Bodorról legalább olyan nehéz lejönni, mint a szeszről, nikotinról, vagy bármilyen egyéb szerről. Fogva tart, nem ereszt. Mi van? — kérdezi laikus és hivatásos, ha a szöveg végére ér. Mi történt itt, és egyáltalán: kik ezek és hol vagyunk? Hát valahol ott, ahová elrepít a képzelet. 1992-es megjelenése óta a Sinistra körzet című Bodor-regény etalonná vált a kortárs magyar prózában. Joggal. Aki nem hiszi, olvassa el ezt a korszakos művet. Más világban játszódik, de mintha ugyanoda vinne a törtiltott, ereje teljében lévő városi ember, aki a hatvanas évek Csehszlovákiájában kénytelen szakmát változtatni. Vízmérőként érkezik egy eldugott, szigorúan őrzött katonai körzetbe, ahol különös dolgokra lesz figyelmes. Harmadik, s egyben utolsó játékfilmjét Petr és Jakub diák vándorlásai címen két világ, két kultúra ütközéséről egy meggyilkolt cigánylány esete kapcsán forgatta. Rendhagyó filmes út Vihano- váé. Nincs is párja cseh pályatársai között. Miroslav Janek Karlovy Varyban bemutatott, nemsokára tévéképernyőre kerülő dokumentumfilmje, Az eltökélt is ezt bizonyítja. Ül nyolcvankét évesen, valahol Kelet-Csehországban, fenn a hegyekben vett kis háza teraszán Drahomíra Vihanová, és holtvágányra futott életéről mesél kíméletlen őszinteséggel. ténet ezúttal is, a legutóbbi Bo- dor-mű, a Verhovina madarai, Változatok végnapokra alcim- mel. Igen, mondta Rozsnyón Bodor Ádám, olykor úgy tűnik, mintha az emberek valami jelentősnek a végnapjait élnék. Anatol Korkodus, a központi figura egy olyan világba visz intézetben felnövő gyerekeket, ahol látszólag nincs semmi. Sőt, ahonnét már a madarak is elköltöztek. Néhányan élnek már csak ott. Vagy éldegélnek. Nagyon erős nyelven olvashatunk nagyon erős állításokat az emberről, a létezés megmagyarázhatatlan tényéről. A velejéig lecsupaszított, szinte mindenétől megfosztott emberi lét képei sorakoznak ott, ahol bizony már a madár sem. jár. De itt-ott felcsillan a remény, hiszen fent a domboldalon az egyedül élő kisasszony elválja, hogy minden pénteken felolvassanak neki. Rozsnyón vettem magamnak a bátorságot, és azt mondtam Bodor Ádámnak, hogy a mostani Könyvkuckó témájaként meghirdetett Verhovina mada„Ma már tudom, túl nagy árat fizettem a filmes pályán töltött évekért. Ha forgattam, minden és mindenki mellékessé vált. Még az édesanyámra sem nagyon figyeltem, sajnos. Bár magamhoz vettem, amikor már nagyon beteg volt, igazából mégsem voltam vele. Még akkor sem, amikor a vágószobából éjfél után hazavergődtem. Ó majomszeretettel lógott volna rajtam, én meg félrehúzódtam, mert vagy fáradt voltam, vagy a kész anyagon gondolkoztam. Ha forgattam, még ennél is rosszabb volt a helyzet. Nem ettem, nem mosakodtam, nem aludtam. A filmen kívül semmi más nem létezett számomra. De minden filmem rosszkor született. A Szétlőtt vasárnap úgy lett betiltva, hogy nem is közölték velem. A mannheimi fesztivál igazgatójának azt hazudták a barrandovi filmgyár vezetői, Bodor Adám Rozsnyón rai számomra még több, jobb, mint a Sinistra körzet. Istenkísértés volt, de felbátorodtam, mert az író jelenlétében mintha megelevenedett volna egy korábbi bodori mondás - a centrum a periférián van, mert hol máshol is lehetne. „Gyönyörű hogy ilyen film nem is létezik. A Kígyók vára elkésett. Egyszerűen elillant a hatása. Mindenkitől azt hallottam: ha a nyolcvanas évek közepén készül, kirobbanó sikert aratok vele. A harmadik filmemet teljesen félreértelmezték. Nem a cigánykérdésről szólt, mint ahogyan azt a kritikusok hitték, hanem a véleményalkotással járó erkölcsi felelősségről. A filmet megbuktatták, engem majdhogynem kivégeztek. Egyetlen lehetőség maradt számomra: a tanítás. Dokumentumfilmeseket tanítottam a főiskolán.” Prágát otthagyva most távol a világ zajától, macskái társaságában él az Őrlik-hegység közelében. És egy újabb összevetés Véra Chytilovával, ezúttal tőle: „Vele ellentétben én képtelen voltam összhangba hozni a pályámat és a magánéletemet. A legrosszabb döntést akkor hoztam, amikor egy film miatt a küret mellett döntöttem. Soha többé nem lehetett gyerekem. Féljem volt három is. Az elsővel két évig éltem. Amint felvettek rendező szakra, elváltam tőle. Szabaddá akartam tenni magam. A második férjem színházrendező volt és politikai fogoly. 1960-ban amnesztiával szabadult. Ivott és nőzött. Ha elvesztette a fejét, kékre-zöldre vert. A harmadik férjem kitanult villanyszerelőként hivatalnoki állásban volt. Véletlenül tudtam meg, hogy a titkosrendőrségnél dolgozott. Azonnal elváltam tőle.” Miroslav Janek dokumentumfilmjében egy kivételes tehetségű, tiszta világképű és kemény tartású alkotó vall viszontagságos életéről, buktatókkal teli pályájáról. Nincs őszintébb kitárulkozás. Fájdalmas együttérzést ébreszt bennünk. könyvnek gondolom ezt, és igazi nagy eseménynek a mai magyar irodalomban” - írta An- gyalosi Gergely irodalomtörténész a Verhovina madarai megjelenése után. Rozsnyón jó érzés volt csatlakozni ehhez a véleményhez. A Facebook felfalja a piacot (Képarchívum) A kortárs magyar irodalom egyik lejelentősebb alakja, Bodor Ádám a rozsnyói Könyvkuckóban Itt vannak a végnapok? (Kmotrik Péter felvétele)
